0

Könyvajánló – Talán mindenütt voltam

Huszárik Zoltán (1931-1981) mindössze ötven évet élt, két egész estés és öt szerzői rövidfilmet forgatott, 25 éves pályafutásával mégis beírta magát a magyar film történetébe: a Szindbád filmművészeti kánonunk megingathatatlan darabja, különféle “minden idők legjobb filmje” listák biztos és előkelő helyezettje; az Elégia pedig hasonló pozíciót foglal el a rövidfilmek mezőnyében. Munkáit bemutatójuk után sokan és lelkesen méltatták, ahogy halálát követően is rengeteg megemlékezés született róla. Miért szükséges mégis újabb könyvben felidézni Huszárik Zoltán írásait, interjúit, s monografikus igényű áttekintést nyújtani filmes életművéről? A tiszteleten, megbecsülésen, a filmek felelevenítésén, életben tartásán, aktualizálásán, az emlékezésen túl mi indokolhatja ezt a vállalkozást? Mindenekelőtt az elemző dialógus igénye. Mert akinek a műveivel beszélgetünk, az velünk van. (Forrás)

Pintér Judit (szerk.): Talán mindenütt voltam – Huszárik Zoltán, DVD- melléklettel, Magyar Művészeti Akadémia, 282 oldal, 2018, 4800 Ft

0

Rövidfilm: Menekülés a besúgó elől a rabszolgaság országában

Líbiában teljes káosz uralkodik a diktátor Kadhafi bukása óta. Mivel a menekültmentő hajón forgatott filmben a kiszököttek horror-sztorikat meséltek, az Index a helyszínre utazott, hogy valóban Mad Max-világgá alakult-e az észak-afrikai ország. Szorongatott helyzetben próbáltunk információt gyűjteni, amíg rá nem bukkantunk egy magyarul beszélő kolóniára. Az Index filmje. Iene: Arab Acid, Szilágyi Máté.

0

Kubrick elmagyarázza a 2001: Űrodüsszeia végét

Felbukkant a YouTube-on egy 1980-as interjú részlete, aminek során Stanley Kubrick értelmezi az idén 50 éves 2001: Űrodüsszeia végét. A különc rendező mindig ódzkodott saját műveinek magyarázgatásától, annál meglepőbb, hogy most előkerült ez a videó. Hajtás után SPOILER.

Olvasd tovább

0

InterCom hírlevél

Ne menj a vízbe!

A filmproducerek és a filmes közhelytársak szerint, ha egy forgatáson hatékonyan akarnak dolgozni, akkor gyerekek és kutyák alkalmazásától mindenképpen tartózkodni kell. De Jerry Bruckheimer-nek van még egy titka, amit meg is osztott barátjával, A nemzet aranya-filmek rendezőjével.
– Jerry egyszer azt tanácsolta, hogy kerüljem a víz alatti forgatást! – mesélte újságíróknak Jon Turteltaub, aki nem hallgatott a jó tanácsra, és elkészítette a Meg – Az őscápa (The Meg, hazai bemutató: augusztus 9.) című filmet. – Pedig ő A Karib-tenger kalózai készítése közben alaposan kipróbálta, mit lehet ebből kihozni. Víz alatt minden lassabb, nehezebben irányítható… a Meg forgatása közben sokszor megszólalt a fejemben Jerry hangja, és azt mondta: „Ugye én megmondtam!” De közben élveztem is a helyzetet: a vízből bármikor előbukkanhat bármi… mindig vár a nézőre egy újabb meglepetés. Ami pedig az óceánban vagy a stúdió óriásmedencéjében megoldhatatlannak bizonyult, azt utólag tettük be vagy javítottuk fel: ebben a filmben 2600 snitt van, és abból 2000-ben használtunk digitális trükköt. Szerintem, ez Guiness-rekord.

Olvasd tovább

7

Körkép Solo után: a következő évek Star Wars-filmjei

Egy hónapja fut a mozikban a messzi-messzi galaxis tizedik filmje, a Solo: Egy Star Wars-történet. Míg a bemutató környékén számos cikk jelent meg arról, milyen Star Wars-filmek várhatók még ezután (Landóról fog szólni a következő Star Wars! Aha, persze…), most mindenki arról cikkez, milyen Star Wars-filmek nem várhatók. Megjegyzem, javarészt olyan produkciókról esik szó, amelyeket soha, senki nem jelentett be, sem a Lucasfilm, sem a Disney részéről.

A helyzet kicsit arra emlékeztet, mint amikor két éve egymásra licitálva jelentek meg cikkek arról, ki fogja játszani a fiatal Han Solo szerepét, csak éppen senki sem találta el. Úgy gondoltam, ideje rendet vágni a hírek kavalkádjában, szétválasztva a tényeket a pletykáktól és tévhitektől.

Az alábbi kiváló elemzés OvibanKenobi munkája, amit az ő engedélyével közlünk.

Olvasd tovább

1

InterCom hírlevél

Drakula a sztár!

Az animációs filmek világában az Annecy Filmfesztivál az, ami egyébként Cannes: az idén 32. alkalommal megrendezett gigarendezvényen több mint 100 ezren néznek animációs filmet, több mint 10 000 szakmai résztvevő érkezik, és a különféle kategóriákban több mint 87 országból meghívott 230 filmet vetítenek – ehhez 11 moziteremre és 4 szabadtéri vetítőhelyre van szükség.
Ezért nagy dolog, hogy jó pár héttel a hivatalos premier előtt itt láthatták először a stábon kívüliek a Hotel Transylvania 3. – Szörnyen rémes vakáció (Hotel Transylvania 3: Summer Vacation) még nem is teljesen kész változatát: és a folyamatos nevetés, a végül hosszan, felállva tapsoló közönség valamint az utólagos kommentek egyaránt azt bizonyították: nagy durranás készül. (Az előző részről itt írtunk.)
A filmet az író-rendező Genndy Tartakowsky mutatta be, aki persze azt is észrevette, hogy ahányszor a rémek kis (?) kutyája, Csuri színre lép, a közönség fiatalabb tagjai spontán, nyílt színi tapsban törnek ki.
– Igazából, fogalmam sincs, hogy mi jár egy 6 vagy 8 éves fejében – mondta erre a rendező. – De persze, azt sem tudom, hogy milyen egy 35 éves. Egyszerűen saját magunknak csináljuk a filmet. Akkor érzem úgy, hogy eltaláltunk valamit, ha a stábnak tetszik… ez a módszerünk.
És a módszer valószínűleg jó: a korai előrejelzések szerint a trópusi hajóúton lazító, de út közben vámpírvadászokkal megküzdő Drakula-család története a bemutató utáni első hétvégén 40-45 millió dollárt hoz majd: vagyis az összbevétele végül az 500 millió dollár közelébe kerülhet.

Olvasd tovább

0

Magyar filmhírek még: Kölcsönlakás, Senki nem megy sehova, Hét kis véletlen, Post Mortem

Stílusosan egy randijelenet felvételével zárult az új magyar romantikus vígjáték, a Kölcsönlakás forgatása június 26-án. A Dobó Kata (A miniszter félrelép, Szabadság, szerelem, Halálkeringő, Brazilok) rendezésében készülő film felvételei feszített tempóban, 32 napon keresztül tartottak elsősorban a fóti Mafilm stúdióban, majd a Liszt Ferenc téren, illetve további tizenkét más külső helyszínen. A következő fél évben még rengeteg munka vár az alkotókra, hogy a film 2019. február 14-én, Valentin napon országszerte a mozikba kerülhessen.

„Álmodni sem mertem volna simább, jobb hangulatú forgatást. Mindent időben fel tudtunk venni, és a külső helyszíneken még az időjárás is kegyes volt hozzánk. Kemény munka volt, a teljes stábtól óriási fegyelemre volt szükség, hogy tartani lehessen a szoros menetrendet, mert nap, mint nap rengeteg jelenetet kellett rögzítenünk. Itt kivétel nélkül mindenki a maximumot nyújtotta, vagy még annál is többet adott, hogy határidőre végezzünk.” – hangsúlyozta Dobó Kata rendező az utolsó forgatási napon. Hozzátette, hogy a színészektől különösen sok áldozatot követelt a munka, főként az időbeosztást tekintve. A felvételek döntő része a tavaszi színházi évad végére esett, ezért többen közülük, sőt maga a rendező is, esténként hét órakor még színpadra lépett. Emiatt előbb kellett kezdeni a napi forgatásokat, így a szereplők gyakran hajnali négykor keltek, hogy hatkor már munkára készen álljanak a kamerák elé.

A Balla Eszter, Martinovics Dorina, Oroszlán Szonja, Kopek Janka, Kiss Ramóna, valamint Haumann Máté, Klem Viktor, Fehér Tibor, illetve Szabó Simon főszereplésével készülő Kölcsönlakás a világszerte nagy sikerrel játszott színdarab eredetijétől részben eltérő, önálló koncepcióra épülő feldolgozás lesz. Ez egyben azt is jelenti, hogy a humoros, pikáns cselekmény, és a szereplők még jobban tükrözik majd a hazai viszonyokat. Az alkotók célja pedig elsősorban az volt, hogy olyan színvonalas, minőségi szórakoztató filmet forgassanak, ami a hasonló műfajú hollywoodi produkciókkal is sikerrel felveszi a versenyt. Erre minden esély meg is van, miután a Kölcsönlakás története vérbeli tévedések vígjátéka, amelynek hősei, a két házaspár, a csábító jógatanár, az önimádó belsőépítész, illetve kiszemelt hódítása, valamint a sikeres írónő és a vadítóan szexi escortlány, sorozatos bonyodalmakba keverednek. Végül mindannyian ugyanabban a lakásban kötnek ki, ahol az események izgalmas fordulatokat vesznek, és kiszámíthatatlan lezárást tartogatnak. (Good Option PR)

Olvasd tovább

0

Interjú a Virágvölgy rendezőjével

„Egy menekülő pár története a mai Kelet-Európában. Lopott gyerekkel, egy morálisan vak lánnyal és egy szélsőségesen naiv fiúval”. Csuja László rendező így foglalta össze Virágvölgy című első nagyjátékfilmjét, ami a Karlovy Vary-i filmfesztivál East of the West válogatásában mutatkozik be.

– A Virágvölgy fiú főszereplője értelmi sérült, ahogy az előző két kisfilmed főhőse is az volt. Most mi volt az, amit meg akartál mutatni ebből a jelenségből?

– A családalapítás motívuma érdekelt a leginkább. Léteznek olyan szörnyűséges tévképzetek, hogy egyes embertársainknak nincs joguk olyan dolgokhoz, mint a család vagy a gyerekvállalás, csak azért, mert egy bizonyos fajta intelligenciájuk nem elég magas. Ez a helyzet sok-sok kérdést felvet, amire nincsenek megnyugtató válaszok.

Olvasd tovább

2

X – A rendszerből törölve előzetes, kép és poszter

November 1-jén érkezik a Liza, a rókatündér írójának, rendezőjének (Ujj Mészáros Károly) és főszereplőjének (Balsai Móni) új közös filmje, az X – A rendszerből törölve. A film különleges látványvilágú, erős hangulatú, hátborzongató thriller, műfaja kivételes és emlékezetes darabjának ígérkezik. A főbb szerepekben feltűnik Kulka János, Básti Juli, Szirtes Ági, Fekete Ernő, Schneider Zoltán és Szabó Győző. Alább előzetes, szinopszis, képek és poszter.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Őrizd az embert

Kósa Ferenc a filmkészítőknek ahhoz a nemzedékéhez tartozik, amely a hatvanas években kezdte el pályáját, s tehetsége és elhivatottsága révén meghatározó szerepet játszott a magyar filmművészet korabeli megújításában. Már első játékfilmje nemzetközi figyelmet keltett. Főiskolai diplomamunkája, az 1956-os forradalmat forradalomnak nevező, ezért évekig betiltott Tízezer nap a legjobb rendezés díját nyerte el az 1967-es cannes-i nemzetközi filmfesztiválon. Munkásságát a továbbiakban olyan jelentékeny, drámai erejű művek fémjelzik, mint az Ítélet, a Nincs idő, a Hószakadás, a Balczó András próbatételeit felidéző Küldetés, a dr. Béres József pokoljárását bemutató Az utolsó szó jogán, továbbás A mérkőzés vagy A másik ember. Ezek a filmek művenként változó hangsúllyal ugyan, de újra és újra azt a kérdést teszik fel, hogy vajon alkotója e az ember önnön sorsának, vagy csupán a dolgok elszenvedésére ítéltetett? Kósa Ferenc hősei erkölcsileg is megformált emberek, akik mindenekelőtt önmaguktól kérik számon a történelmet, ezért aztán rendre konfliktusba kerülnek a létezés nyomorító hatalmaival.

Könyvünk műfaja szerint szöveggyűjtemény, amely arra vállalkozik, hogy elemzések, visszaemlékezések, dokumentumok és interjúk révén bemutassa a rendező pályájának sajátosságait s felidézze annak főbb állomásait. Szerepünk a tárlatvezetőéhez hasonlatos, arra törekedtünk, hogy a filmekről közölt hasznos információkkal kedvet csináljunk az olvasónak (nézőnek) a Kósa-filmek világának közelebbi megismerésére. A kötetben található szövegek egy része korábban már megjelent, más részük viszont – köztük Kósa Ferenc számos írása, illetve a vele készített levélinterjúk – itt olvashatók először.

A kötet végén részletes filmográfia és válogatott bibliográfia található. (Forrás)

Pörös Géza (szerk.): Őrizd az embert – Kósa 80, Magyar Művészeti Akadémia, 416 oldal, 2018, 4800 Ft