Author: Filmdroid

0

Ma indul a Szemrevaló Filmfesztivál

Publikálta Filmdroid

Ma kezdődik és október 6-áig tart idén a budapesti Művész moziban a SZEMREVALÓ│SEHENSWERT FILMFESZTIVÁL (facebook). A Svájci Nagykövetség, az Osztrák Kulturális Fórum és a Goethe Intézet közös filmhete immár nyolcadik alkalommal ad ízelítőt a német nyelvterület filmkultúrájából, ezúttal is eredeti nyelven, magyar felirattal. 11 nap alatt 5 tematikus blokkban – Határhelyzetek, Látszólag hétköznapi, Folyamatos múlt, Legendák nyomában és Hommage á Bruno Ganz – 18 filmet nézhet majd meg a közönség, köztük számos díjnyertes alkotást. A nyitófilm a Kontroll nélkül című, Ezüst Medve-díjas német dráma lesz, melyet elkísér a film egyik főszereplője, Lisa Hagmeister. Budapestre látogat továbbá Svájcból a Zwingli rendezője, Stefan Haupt és Ausztriából Bruno Ganz egyik utolsó munkája, A trafikos rendezője, Nikolaus Leytner. Egy kisebb válogatást bemutatva Szegeden, Debrecenben és Pécsett is lesz Szemrevaló!

Szeptember 26-án 19 órakor a budapesti Művész moziban a Kontroll nélkül című, Ezüst Medve-díjas dráma nyitja az idei Szemrevalót, melyben a szeretetéhes, nehezen kezelhető kislány, Benni agresszív kitöréseivel folyamatosan veszélyezteti környezetét és saját magát. Pedig ő csak egyetlen dolgot szeretne: visszakapni az édesanyját – aki azonban lemondott róla. A vetítés után a közönség találkozhat a film egyik főszereplőjével, az édesanyát alakító Lisa Hagmeisterrel, az október 5-i vetítés után pedig kerekasztal-beszélgetés lesz a téma magyar szakértőivel. A Határhelyzetek elnevezésű blokkban vetítik még a Talajt vesztve című osztrák pszichodrámát, mely „a mindannyiunkban ott lakozó sötétségről“ beszél, az Angelo pedig valós eseményeken alapszik: a híres bécsi „udvari mór“ történetét meséli el.

Olvasd tovább →

0

InterCom hírlevél

Publikálta Filmdroid

Környezetvédő aranypinty

Az aranypinty (The Goldfinch, már itthon is a mozikban!) nemcsak fantasztikus színészgárdájával – melynek élén Nicole Kidman brillírozik –, kacskaringós történetvezetésével, megható és izgalmas fordulataival válhat az igényesen szórakoztató filmek rajongóinak kedvencévé. Van még egy nagyon jó és nagyon fontos tulajdonsága: zöld!
A New Yorkban, Új-Mexikóban és Amszterdamban zajló forgatás során a stáb és a színészek (Kidman mellett Ansel Elgort, Luke Wilson, Sarah Paulson, Jeffrey Wright és Finn Wolfhard) arra is tudtak figyelni, hogy ne terheljék a környeztet, kevés szemetet termeljenek, takarékoskodjanak a felhasznált energiával és támogassák a helyi közösségeket: filmjük így a mozitörténet egyik legkisebb ökológiai lábnyomú alkotása lett. Az újrahasznosítás, komposztálás, adományozás segítségével New Yorkban 74 %-ban sikerült a szemetet szelektálniuk; a forgatás során kizárólag újrahasznosítható palackokba töltött víznek köszönhetően 68 000 eldobható palackot spóroltak meg, több mint 4270 adag ételt adományoztak helyi élelmiszerbankoknak és menhelyeknek, hibrid járművek bérlésével alaposan visszaszorították az üzemanyag-felhasználásukat, sok szükséges díszlet-anyagot korábbi filmesek után hasznosítottak újra, és igyekeztek úgy bánni velük, hogy további forgatások számára is hasznosíthatóak maradjanak.
Így lett Az aranypinty zöld pinty – és egy csodálatos film.

Olvasd tovább →

0

Az Aranypinty – A kulisszák mögött

Publikálta Filmdroid

Bomba robban az egyik legrangosabb New York-i múzeumban. Kevesen élik túl a merényletet: egy 13 éves srác édesanyja meghal, Theo azonban kijut a romok alól – és magával visz egy 17. századi németalföldi festményt. A félig elárvult fiú attól kezdve mindenhova magával viszi a képet: előbb jómódú nevelőszülőkhöz kerül, majd részeges, szélhámos apjával tart Las Vegasba, később műtárgyakat hamisít, zsarolásba keveredik és egy nemzetközi műtárgycsempész banda is üldözőbe veszi… De bárhová vetődik, jó és rossz emberek között, saját jó és rossz tettei nyomán mindig vele marad a felbecsülhetetlen értékű festmény, Az aranypinty… és befolyásolja az életét.

Donna Tartt Az Aranypinty című regénye 2013 egyik legnagyobb könyvszenzációja volt: 40 héten át szerepelt a New York Times bestseller-listáján, a kritikusok Az év könyvének választották, és 2014-ben Pulitzer-díjat hozott szerzőjének.

Olvasd tovább →

0

Könyvajánló – Irodalomra közelítő kamera

Publikálta Filmdroid

Sághy Miklós tanulmánykötete az irodalmi adaptáció elméleti és gyakorlati-esztétikai kérdéseit tárgyalja. Többek közt olyan témaköröket vizsgál, mint a hűség vagy hűtlenség mibenléte, az irodalom és a filmművészet hierarchikus szemlélete, multi- vagy monomediális megközelítése, illetve a filmtörténeti korszak, az írói kultusz, az emlékezetpolitika, a fennálló ideológia és a rendezői stílus hatása a megfilmesítés folyamatára. A magyar alkotásokat előtérbe állító elemzések különböző – és gyakorta eltérő teoretikus keretrendszert igénylő – módszereket, megközelítéséket alkalmaznak, jóllehet kezdőpontjukat minden esetben a szoros szöveg- és mozgóképolvasás határozza meg. A komparatív analízisek egyfelől feltárják a filmes és irodalmi művek összehasonlításban megmutatkozó sajátosságait, másfelől pedig az elemzési módszerek alapos bemutatásával kínálnak példát az irodalmi adaptációk több szempontú megközelítésére. A kötet mind a szakmai, mind a filmművészet iránt érdeklődő, szélesebb olvasóközönség számára is izgalmas és tanulságos olvasmány lehet. (Forrás)

Sághy Miklós: Az irodalomra közelítő kamera – A XX. századi magyar irodalmi művek filmes adaptációi, Kalligramm, 209 oldal, 2019, 3000 Ft

0

InterCom hírlevél

Publikálta Filmdroid

Hollywood nem volt, hanem van

Quentin Tarantino 9. rendezése, a Volt egyszer egy… Hollywood (Once Upon a time… in Hollywood, már a mozikban) megállíthatatlannak látszik. A Brad Pitt, Leonardo DiCaprio és Margot Robbie főszereplésével készült film, amely a hatvanas évek mozibizniszéről mesél Tarantinótól szokatlan nosztalgikus, de a mesterhez illően véres hangulatban, nemcsak az idei Oscar-esélyesek egyik biztosnak látszó befutója, hanem a közönség is imádja. A világon összesen már több mint 310 millió dollár bevételt hozott, vagyis a jövő héttől – amikor előre láthatóan meghaladja a Becstelen brigantyk 321 millió dolláros összbevételét – ez lesz minden idők legsikeresebb Tarantino filmje.
Az elsöprő sikerhez a magyar nézők lelkesedése is hozzájárult: itthon szerdán, szeptember 11-én vásárolták meg a filmre a 300 000-ik mozijegyet, és ez a szám még nem a végső: a Volt egyszer egy… Hollywood továbbra is ott látható majdnem minden hazai moziban.

Olvasd tovább →

0

Downton Abbey film – A kulisszák mögött

Publikálta Filmdroid

Megszületett a világszerte híres és kedvelt Downton Abbey sorozat világában játszódó nagyszabású mozifilm. A Crawley család és a szolgálatukban álló elszánt személyzet a Downton birtok fennállásának legfontosabb pillanatára készülődik. Az angol király és királyné látogatásának hírére felbolydul az egész ház, botrányok, románcok, intrikák kezdenek kibontakozni, és az események olyan fordulatot vesznek, hogy hirtelen egész Downton jövője forog kockán…

Olvasd tovább →

0

InterCom hírlevél

Publikálta Filmdroid

Joker mindent visz!

Joker nevethet a végén. Végre megvolt a sokat emlegetett, rejtélyes és minden ízében különlegesnek ígérkező képregény-eredetfilm, a Joker (Joker, hazai bemutató: október 3.) premierje a Velencei Filmfesztiválon. És a reakciók alapján egyértelműnek tűnik, hogy Todd Phillips (akit eddig az egészen más műfajú Másnaposok-trilógia rendezőjeként ismertünk) és a számtalan rajongó kritikát bezsebelő, a szerep kedvéért három hónapon át naponta egy almán élő Joaquim Phoenix főszereplő nagyon nagyot alkotott.
A vetítés után a fesztiválközönség nyolc percen át állva ünnepelte őket, és az ezt követő előrejelzések még egy kicsit feljebb csavarták az elvárásokat. A szakemberek szerint Gotham City őrült és veszélyes bohóca csupán a premiert követő első hétvégén legalább 70-95 millió dollár bevételt hoz majd az Egyesült Államokban, és ezzel nemcsak a Venomot, hanem az Aquamant is túlszárnyalja. Márpedig a Venom végül 850 milliót gyűjtött, és természetesen következett a folytatás. Ráadásul a Joker-t valószínűleg még az Oscar-díj nevezések híre is támogatni fogja –a ki látta Phoenix izzóan őrült Jokerét, nem kételkedik ebben.
A film eddig minden nézőjét padlóra küldte: mindenki azt írja róla, hogy letaglózó erejű, nyers és kegyetlen: nem tagozódik bele egyetlen korábbi DC-univerzumba sem – teremtett magának egy sajátot.

Olvasd tovább →

0

Könyvajánló – Mozgókép és paragrafusok

Publikálta Filmdroid

Mozgókép és paragrafusok címmel jelentetett meg a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet egy a filmgyártás intéz­ményi és jogi szabályozási kérdéseivel kapcsolatos filmszakmai kiadványt. A filmszakma intézményi és szabályozási kérdéseivel foglalkozó könyvet Kollarik Tamás, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja és Varga Balázs, az ELTE Filmtudományi Intézetének oktatója szerkesztette. A könyv már kapható a könyvesboltokban, de később elérhető lesz online is az érdeklődők számára a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet weboldalán.
A könyvben tanulmányok olvashatók az állami támogatások uniós szabályozásáról, a Kreatív Európa programról, az Európai Tanács filmtámogatási programjáról. Fejezetet szenteltek a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programjának és a Magyar Nemzeti Filmalap támogatási rendszerének. A közvetett állami támogatás tagállami mintáit és a koprodukciós lehetőségeket bemutató írások is olvashatók a kötetben. Egy-egy fejezetet szól Szerbia és Románia, valamint a visegrádi országok támogatási rendszereiről. A könyv utolsó fejezeteiben interjúkat találnak az olvasók alkotókkal, producerekkel (VAN, Saul fia, Félvilág).
A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének Fundamenta profunda sorozatában most megjelenő kötet olyan újdonság, amely egyedülállóan járja körbe a filmes szakterület jogi, igazgatási és támogatási környezetét. (Forrás)

Bővebb olvasnivaló a könyvről itt.

Kollarik Tamás, Varga Balázs (szerk.): Mozgókép és paragrafusok – A filmgyártás intézményi és szabályozási kérdései, Magyar Művészeti Akadémia, Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, 2018