0

Felhívás: 22. Faludi Filmszemle és Fotópályázat

A Faludi Ferenc Akadémia 22. alkalommal rendezi meg nemzetközi tematikus filmszemléjét, melyhez immár 10. alkalommal fotópályázat is kapcsolódik. Az idei mottó a Hívás. A témához kapcsolódó filmmel vagy fotóval, október 18-ig bárki pályázhat a Faludi Ferenc Akadémia honlapján.

A Faludi Nemzetközi Filmszemle a magyar jezsuita rendtartomány által huszonkét éve létrehozott filmszakmai rendezvény, melyhez tizedik éve fotópályázat is társul. A rendezvény alapvető célja, hogy a vizuális kultúra világán keresztül teremtő párbeszédet indítson el társadalmi kérdésekről, és kreativitásra buzdítsa az alkotókat.

Olvasd tovább

0

UIP hírlevél

Jó nagyot csavartak a The Invisible Man-en

Végre nyilvános a készülő The Invisible Man szinopszisa, és annyira modern lett, hogy az eredeti regény szerzője, H. G. Wells sem ismerne rá. A klasszikus regényben és a belőle készült 1933-as filmben egy tudós felfedezi, hogyan válhat láthatatlanná. Csakhogy nem tud visszaváltozni, ezért hosszas őrlődés után bűnözésre adja a fejét, mielőtt megőrülne.
Nos, az új változatnak egy nő a főhőse, akit a Szolgálólány meséje című sorozat főszereplője, Elizabeth Moss alakít. A történetben Cecilia (Moss) bántalmazó kapcsolatban él egy milliárdos tudóssal (Oliver Jackson-Cohen). A tudós meghal, de Cecilia sejti, hogy igazából csak megrendezték a halálát. Ceciliának az lesz a mániája, hogy a férje láthatatlan emberként üldözi, és szeretteit is fenyegeti. Mivel a félelme megalapozott, a The Invisible Man izgalmas thrillernek ígérkezik.
A Universal stúdió új filmje a Universal Monsters Universe nevű, újraindított (?) franchise újabb darabja, amellyel a stúdió harmincas évekbeli klasszikus szörnyfilmjeit élesztik újjá modern interpretációban. Legutóbb Tom Cruise vitte sikerre (?) A múmiát a sorozat első részeként.

(The Invisible Man – hazai bemutató: 2020. március 19.)

Olvasd tovább

0

InterCom hírlevél

Premier és szülinapi buli az Az-nak

Az Az – Második fejezet (It: Chapter Two) egyik különlegesen emlékezetes jelenete egy tükörlabirintusban játszódik, ahol egymást keresve bolyong a James McAvoy játszotta felnőtt Bill, egy derryi kisfiú és Pennywise, a vérengző bohóc. A film régen várt, tegnapi világpremierjén Los Angelesben a sok híres vendég élőben is úgy érezhette, hogy tükrök között jár: hiszen az elsöprő sikerű első részben főszereplő gyerekszereplők, és a 27 évvel későbbi felnőtt magukat játszó színészek együtt vonultak be a Regency Theaterbe, és amikor egymás mellé álltak, akkor vált nyilvánvalóvá, hogy milyen elképesztően jól sikerült a szereposztás.
Talán mert kicsit sem hagyományosan folyt. A premieren Jay Ryan elárulta, hogy egy gyerekkori fotójával győzte meg Andy Muschietti rendezőt: hiába jó képű, izmos férfi ma, valaha duci kisfiú volt. Bill Hadert viszont azért hívták be, mert a gyerekkori magát játszó Finn Wolfhard ajánlotta: azt mondta, kettejük furcsa humora nagyon hasonlít egymásra.
A premier a moziteremben azzal kezdődött, hogy a színészek, a stáb és a csatlakozó vendégek együtt elénekeltek a Happy birthday-dalt, hogy így köszöntsék a film rendezőjét. Az ünneplés a vásznon sok piros lufival és egy bohóccal folytatódott. Amerikában hódító útjára indult az év – vagy talán az évtized – legrémisztőbb horrorfilmje.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Fábri-portré

Fábri Zoltán, a magyar film egyik meghatározó személyisége 1952-ben készítette az első, 1983-ban utolsó filmjét, és épp negyedszázada, 1994-ben halt meg. Épp elég idő, hogy a hosszú pálya ellenére elfelejtsék, mint a magyar filmtörténet oly sok alkotóját, hiszen a film az újdonságok művészete. Szerencsére a Körhinta, a Hannibál tanár úr, a Húsz óra, A Pál utcai fiúk, a 141 perc a befejezetlen mondatból, a Magyarok rendezőjére nem ez a sors várt. Filmjei a nemzeti köztudat részét alkotják. Pályája azonban nemcsak saját, sokszor tragikusan szemlélt sorsára jellemző, hanem a magyar film emelkedő és ellapályosodó szakaszaira egyaránt. Marx József monográfiája ezért nemcsak egy filmrendezői pálya első teljes feldolgozását nyújtja, hanem az egyik „főszereplő” révén bevezet a magyar film legjelentősebb időszakának történéseibe is. (Forrás)

Marx József: Fábri Zoltán, Vince Kiadó, 232 oldal, 2004, 3495 Ft

3

Hírcsokor

Megérkezett a hányattatott sorsú 25. James Bond-film címe: No Time To Die. A hivatalos szinopszis szerint főhősünk (Daniel Craig ötödszörre) immár visszavonultan élvezi Jamaicán a nyugdíjas-éveket, amikor egy régi CIA-s haverja visszahívja egy utolsó küldetésre. Egy tudóst kéne előkeríteni, ám aktuális ellenfelének ultramodern fegyverzete van. A rendező Cary Fukunaga, Craig mellett pedig visszatér Ralph Fiennes (M), Naomie Harris (Moneypenny), Ben Wishaw (Q) és Léa Seydoux is. (Index)

Tegnap este robbant a hír: a Marvel és Kevin Feige kiszáll a Pókember-filmek mögül. A Sonyval egy ideje már vitatkoztak a finanszírozásról: az eddigi szerződés szerint a Sony pénzelte a filmeket (jött is neki a bevétel) a Marvel kreatív kontrollja alatt, utóbbi ezt most 50-50 %-ra akarta változtatni. Nem jött össze. Állítólag megfeneklettek a tárgyalások, de van némi remény a megegyezésre. (Variety)

A sok pletyka után kiderült, tényleg lesz Mátrix 4. Keanu Reeves visszatér Neo, Carrie-Anne Moss pedig Trinity szerepében, az író-rendező Lana (korábban Larry) Wachowski. Rajta kívül Aleksandar Hemon és David Mitchell dolgozik a szkripten, a forgatás 2020-ban indul. (Variety)

Az Emmy jelölőbizottsága a legjobb öt drámai forgatókönyv közé jelölte a Trónok harca legutolsó részének szkriptjét. A szöveg felkerült az Emmy hivatalos oldalára (hogy bárki elolvashassa), David Benioff és D.B. Weiss alkotása azonban kiverte a biztosítékot a rajongóknál. Mint kiderült, a könyv maga botrányosan összecsapott munka: bizarr humor, gyerekes poénok, hanyag szövegezés, oda nem illő utalások és tiszteletlenség a sorozat karaktereivel szemben. Le is vették négy nap múlva. Pár elképesztő példa itt olvasható. Az írópáros egyébként egy Star Wars-film (vagy film-sorozat) megírása után a Netflixhez szerződik 200 millió dolcsiért. Biztos megéri?…

0

InterCom hírlevél

Az – a gyerekek megfiatalodnak

A számítógépes trükkök egyre tökéletesebbek – semmi kétség, a filmesek szinte már bármilyen képet elő tudnak állítani. Az utóbbi időben a színészek fiatalítás vált a legizgalmasabb fejleménnyé. Az utómunkában való sminkelés, a szem alóli karikák eltávolítása már vagy egy évtizede természetes, van színésznő, aki a szerződésben is kiköti, hogy ezt el kell végezni rajta, de Samuel L. Jackson Furyként való megfiatalítása, és Robert De Niro fiatal gengszterré módosítása újabb korszakhatárt jelez. És ezt a határt máris átlépte egy különleges fiatalító digitális utómunkacsapat, amely az Az – Második fejezet (It – Chapter two, hazai bemutató: szeptember 5.) számára dolgozott. De nem ősz üstököket színezett, és nem ráncokat varrt fel: kamaszokból csinált gyereket.
Az első Az-t 2016 nyarán forgatták, és az alkotók már akkor tudták, hogy a második részben, amely Pennywise, a rettentő bohóc legyőzése után 27 évvel tér vissza az amerikai kisvárosba és szennyvízcsatornáiba, jó néhány flashbackben felbukkannak majd az első rész főszereplői: a gyerekek. A 2018-ban kezdődő forgatás idejére mindegyik ifjú színész nőtt jó pár centit, és az arcuk is megváltozott. Andy Muschietti rendező viszont semmiképpen nem akarta lecserélni egyiküket sem.
– Már a kezdet kezdetétől tudtuk, hogy erre szükség lesz – nyilatkozta a rendező. – Mindig is úgy terveztük, hogy digitálisan oldjuk majd meg a felmerülő problémákat: szerencsére a technika évről-évre annyit fejlődik, hogy szerintem, senki nem fogja kiszúrni, hogy kinek az arcán mit és mennyit dolgoztak a grafikusok…

Olvasd tovább

0

Jó srácok – A kulisszák mögött

Ha egy nap rosszul indul, később még inkább minden balul üthet ki. Ezt bizonyítják a Superbad – avagy miért ciki a szex?, az Ananász expressz és a Virsliparti alkotói legújabb filmjükben, amely a hatodikosok eszelős kalandjai miatt szintén sok helyen kiverheti majd a biztosítékot. A 12 éves Maxot meghívják élete első smárolós bulijába, ő pedig pánikol, mivel nem tudja, hogyan kell smárolni. Útmutatásra vágyik, ezért legjobb barátaival, Thorral és Lucassal igénybe veszik Lucas apjának drónját – amihez egyébként egy ujjal sem nyúlhatnának hozzá –, hogy titokban megfigyeljenek egy smároló kamaszpárt. Aztán kicsúszik a kezükből az irányítás, és a drón megsemmisül. Kétségbeesetten helyre akarják hozni a katasztrófát, mielőtt Max apja hazatér, ami további súlyos zűrökhöz vezet. A jó srácok a cél érdekében hanyagolják az iskolát, és ámokfutásuk során önhibájukon kívül kábítószert lopnak, egyetemisták paintball-csatájába keverednek, miközben egyszerre menekülnek a zsaruk és két szédült kamaszcsaj, Hannah és Lily elől.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – A kecskeméti animációs film

A magyar animációs film több mint 100 éves históriájának egyik fontos helyszíne Kecskemét. Vízipók-csodapók, Magyar népmesék, Száz éve történt… csak néhány a nagysikerű animációs filmek közül, melyek a Kecskemétfilm Kft. néven világhírűvé vált stúdióban születtek. Varga Zoltán kötete színes illusztrációkkal varázsolja elénk a műhely és az animációs filmek történetét.
2016 végén megjelent, A magyar animációs film: intézmény- és formatörténeti közelítések című könyvében Varga Zoltán kísérletet tett arra, hogy a magyar animációs film több mint 100 évének történetét térképezze föl. 2019-ben, az MMA Kiadó gondozásában és Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával jelenik meg a szerző új kötete, A kecskeméti animációs film. Hasonló törekvései okán a könyv az előző kötet folytatásaként is megközelíthető; a kecskeméti szerző ezúttal a Kecskemétfilm működésének évtizedeit mutatja be, s az itt készült animációs filmek világát ismerteti meg az olvasókkal. A kötet éppúgy részletesen foglalkozik a stúdió krónikájával – a kezdetektől napjainkig –, mint a kecskeméti animációs sorozatok és egyedi filmek elemzésével – a Vízipók-csodapóktól a Magyar népmeséken át a Városi legendákig, a Regöléstől Az éjszaka csodáin át a Balanszig –, miközben a meghatározó rendezői életműveket is áttekinti. (Forrás)

Ötven év, háromszáz produkció, film. Sokféle, a legkülönbözőbb igények szerint készült alkotás, amelyeket a szerző sorra vesz, szinte egyenként megvizsgál; leírja a filmek keletkezéstörténetét, technikai ismertetőit, tematikai hovatartozását, a keletkezésük korában, a stúdióban és az animációs filmtörténet egészében elfoglalt helyüket – írja a kötet előszavában Szoboszlay Péter.

A bemutatóról és a kötetről itt olvashatsz bővebben.

Varga Zoltán: A kecskeméti animációs film, Magyar Művészeti Akadémia, 416 oldal, 2019, 4800 Ft

0

UIP hírlevél

Ezért lépett át sci-fibe a Halálos iramban sorozat

Szintet lépett a Halálos iramban sorozat, pontosabban annak leágazása, a Hobbs & Shaw. A két főhős – Dwayne Johnson és Jason Statham – ellensége egy genetikailag módosított szuperkatona (Idris Elba), aki szinte legyőzhetetlen, így már már gyakorlatilag képregényhősnek számít. A széria ezzel új vizekre evez: a hagyományos akciófilmek világából átlép a szuperhősök univerzumába. Ez nem véletlen, Hobbs és Shaw tehetnek róla.
„Hogyan találhatnánk olyan ellenfelet, aki egyszerre képes megküzdeni a két legyőzhetetlen hőssel, Hobbsszal és Shaw-val? – teszi fel a kérdést a film rendezője, David Leitch a Gizmodónak adott interjújában. – Külön-külön is hatalmas potenciált képviselnek, hát még együtt, ezért egy szuperhős-szerű figurát kellett beküldeni ellenük. Olyan karakter kellett, aki egyenként padlóra viszi Hobbsot és Shaw-t is, ezért csak összefogva tudják legyőzni. Brixton, akit Idris Elba alakít, genetikailag módosított szuperkatona, emberfeletti erővel bír, ezért közös kihívást jelent hőseinknek.”
A forgatókönyv eredeti változatában Brixton még csak egy tapasztalt zsoldos volt, akinek megvannak a maga emberei és különleges kütyükkel van ellátva, de kiderült, hogy ez kevés lenne ahhoz, hogy igazán félelmetes ellenfél legyen a két hős számára. Így jött létre a Fekete Superman, akinek szó szerint drótból vannak az idegei, átmegy a falon és úgy lát, mint a Terminátor.
Ugyanakkor Leitch rendező nem gondolja, hogy mindez teljesen a sci-fi birodalmába tartozna, a film inkább csak öt perccel gondolkodik előre. „Ezek a technológiák már itt kopogtatnak, sőt mindjárt ránk rúgják az ajtót. Utánanéztem egy csomó katonai fejlesztésnek, és láttam, hogy egyáltalán nem elrugaszkodott agymenés, amivel mi előhozakodunk. Egy kicsit tényleg rátettünk egy lapáttal, de biztos, hogy holnap már ez lesz a valóság.”

(Fast & Furious Presents: Hobbs & Shaw – már a hazai mozikban!)

Olvasd tovább