Tomb Raider (2018)

írta Minime

Amikor a megtestesült báj akcióba lendül.

A Tomb Raider reboot kapcsán a rajongói elvárásoknak nehéz megfelelni, hiszen a karakteres főhősnő megszemélyesítésére csak karizmatikus és meglehetősen nőies főszereplőt tartanak elfogadhatónak. Amikor kiderült, hogy a kalandvágyó hölgyet ezúttal a korábbi Oscar-díjas Alicia Vikander személyesíti meg, sokan talán fanyalogtak is, hiszen a színésznő eléggé madárcsontú és talán alkalmatlan az akció-orientált karaktert életre kelteni. A kevésbé ismert norvég rendező, Roar Uthaug személye sem nyerhette el túlságosan a rajongók tetszését, hiszen egy Hollywood-i debütánsról beszélhetünk személyében. Nem beszélve a korábbi filmekről, amelyek Angelina Jolie főszereplésével nem tartoztak a kifejezetten gyenge és eseménytelen játékadaptációk közé. Talán emiatt is döntöttek úgy a Warner-nél, hogy Lara Croft kalandjai ezúttal egy bevezető filmmel kerülnek felvezetésre, amely a karakter kezdeti lépéseire fókuszál az ereklyevadászat területén.

Lord Richard Croft (Dominic West) kislányként magára hagyja Larát (Alicia Vikander), amikor egy rég elfeledett ősi japán mítosz, Himiko, a Halálkirálynő legendájának és sírjának felkutatására indul. Miután apja hét év után sem kerül elő küldetéséről, Lara önálló életet kezd, biciklis futárként dolgozik és küzdősportokat gyakorol. Apja halálát képtelen elfogadni, így évekig alá sem írja a Croft-örökséghez való hozzájutásért az ezt elismerő dokumentumokat. Miután a birtok és minden örökségének elvesztése fenyegeti, rászánja magát a továbblépésre és az aláírásra. A család ügyvédjétől kapott kirakósban azonban információt talál apjára vonatkozóan, és felfedezi a birtokon rejtőző titkos szobát, amelyben Richard a kutatási eredményeit őrizte féltve. Videóüzenetében megkéri Larát, hogy égessen el minden nyomot, ami Himiko-hoz vezet és lépjen tovább. A lányt azonban hajtja a kíváncsiság, a kalandvágy és apja sorsának kiderítése, ezért az anyagokban található rejtvények megfejtését követően Hong-Kongba utazik, ahol segítőtársra lel Lu Ren (Daniel Wu) személyében, akivel közösen nekivág élete első meghatározó kalandjának. Hajóval indulnak a titokzatos Yamatai szigetére, ahol apját elveszve véli, azonban korántsem zökkenőmentes érkezésük után rá kell ébrednie, ahol nem csupán apja, hanem egy Trinity nevű ősi, katonai társaság is keresést folytat Himiko sírja után. A megbízott vezető régész, Mathias Vogel (Walton Goggins) rabszolgákkal és hajótöröttekkel kutatja immáron hét esztendeje a sírtömböt, amelynek megtalálásához végül Lara megjelenése és azonnali „személyes” ellentéteik jelentik majd a megoldást, és egyúttal apja eltűnésére is magyarázatot szolgáltat.

Alicia Vikander színésznői teljesítményét nem igazán kell bemutatnunk, a hölgy rendkívül tehetséges és nagyon bájos. Így talán kevésbé meglepő módon akcióhősként is remekül helyt áll. A szerepre való felkészülése komolyságát kidolgozott izomzata és atletikus képességeinek megcsillantása is igazolja. Az érzelmi és szellemi motiváció megjelenítése és kifejezésük nem okozna gondot Vikander számára, ám a cselekmény pörgőssége és a film két órás időtartama nem tesz lehetővé hosszabb elmélázást a múltban, illetve kimagasló alakítást igénylő drámai jelenetsorokat. Az akciójelenetekben remekül helytáll és simán elviszi a hátán ezt az egyszemélyes akcióshow-t, tehát az eddigi aggódó hangok szépen elcsitulhatnak. Dominic West szereplése és jelenléte mindössze motiváció jellegű, Lara előrehaladását és felnőtté válását szolgálja. Daniel Wu igazi epizodista, aki a főhősnő mellett hű szárnysegédként és pár vicces jelenetben asszisztál. Walton Goggins ördögien alakítja a negatív főhőst, ami azonban azért jelent problémát, mert már a színész alapvető megjelenése is szociopata vonásokat hordoz a vásznon. Tehát igazából semmilyen extra teljesítménnyel nem szolgál színészileg azon kívül, hogy úgy jelenik meg a vásznon, amilyennek korábban már megismertük.

Alapvetően az új Tomb Raider mozi egyrészt reboot, másrészt eredettörténet. Pörgős akciókkal, mutatós főhősnővel és átlagos történettel. Uthaug első filmes Hollywood-i próbálkozása sikeresnek mondható, hiszen a feszültség és a tempó teljesen a helyén van a filmjében. Az emocionális szféra kibontakoztatása talán hiányérzetet kelthet, de hamar túlléphetünk rajta a soron következő akciójelenet hatására. A karakter kidolgozatlansága kevésbé rendezői malőr, mint inkább a forgatókönyv hiányossága. Mindezek ellenére azonban nem okoz csalódást a mozi, simán van olyan jó, sőt, azt mondhatom jobb is, mint a két korábbi Jolie-s produkció, és a látottak fényében elvárható egy vagy több folytatás elkészítése, akár egy franchise indítása is. Alicia Vikander-ben megvan a Lara Croft akciópotenciál, sőt, kislányos bája és testfelépítése ellenére is képes lehet a továbbiakban is sikerre vinni a karakter történeteit. Tempós, pörgős akciómozi, amely promótálja a női akcióhősök létjogosultságát és feléleszt egy már régóta ismert karaktert, akinek talán már régen Hollywood élkarakterei között lenne a helye.