0

Kis SW-hangoló: A Star Wars, a kereszténység és a kármelita pap

Mit tegyünk, ha keresztény létünkre imádjuk a Star Wars-filmeket? Tartsunk tán bűnbánatot? Vagy inkább keressünk kapcsolódási pontokat a legendás „űropera” és hitünk között? Béri László Renátó kármelita szerzetes az utóbbit javasolja – szerinte a keresztény hit és tanítás, illetve a Star Wars világa sok szempontból nagyon is hasonlítanak egymásra.

– Renátó atya több helyen is beszélt már a Star Wars-filmek – vagy mondjuk inkább úgy, a Star Wars „világa” – iránti szeretetéről, ennek ellenére, úgy tippelem, ez a vonzalma még mindig sokakban kelthet némi zavart… „Egy SW-rajongó kármelita atya, hát hogy is van ez?”

– A SW világa és a keresztény hit, úgy gondolom, leginkább a misztika és a mély spiritualitás közös halmazában találkozik. Olyan emberi és isteni ősképeket látunk ezekben a filmekben, amelyek egyetemesen ott élnek mindnyájuk benső világában. Talán a legfontosabb ezek közül a fény és a sötétség viszonya. Mindnyájunknak van egy világos és egy sötét oldala, ez a kettősség bennünk él. A SW-filmek egyik fő témája a világos és sötét oldal közötti egyensúly-keresés: ha csak a „világosság” marad, s a sötét oldalt nem vesszük figyelembe, elbagatellizáljuk az erejét, akkor az a gőg bűnéhez, és ebből fakadóan a végső pusztuláshoz vezet. Az egyensúly a világos és a sötét oldal együttes elfogadásában áll.

Olvasd tovább

0

InterCom hírlevél

Makulátlan angyal

Kristen Stewart tökéletesen teljesít, mint harcias angyal: a Charlie angyalai-ban (Charlie’s Angels, hazai bemutató: november 28.) közelharcban, tűzharcba és autós üldözésben is felveszi a versenyt a férfiakkal – ő és két szép társnője egyáltalán nem óvatoskodott a felvételek során.
Maga a színésznő lepődött meg a legjobban, amikor az utolsó forgatási napon felfedezte, hogy történt vele valami, ami korábban még soha: sérülés nélkül úszta meg a munkát.
– Nagyon sok kaszkadőrmelót vállaltam a Charlie angyalai-ban, de nem lett semmi bajom – nyilatkozta a színésznő, aki az Alkonyat-filmek Bellájaként lett világhírű, és azóta felváltva dolgozik nagy hollywoodi és kisköltségvetésű művészfilmekben. – Korábban mindig történt velem valami: kibicsaklott a bokám, eltörtem a hüvelykujjam és a középső ujjam, összevagdostam a lábam… 2013-ban bottal mentem az Oscar-gálára, mert törött üvegbe léptem. A legbeszélgetősebb filmet is kötésben végeztem. Most meg rengeteg volt az akció, és sértetlenül megúsztam. Úgyhogy szívesen vállalom a második részt.

Olvasd tovább

0

UIP hírlevél

Többet dolgoztak Sonic, a sündisznón, mint gondoltuk

Öt hónapon át tartott az animált Sonic sündisznó újradizájnolása. A Sonic Team Argentina rajongói portál megszólaltatta Max Schneidert, az egyik animátort, aki elmesélte, hogy a Sonic, a sündisznó című élőszínészes-animációs filmet gyártó Paramount Studios adott nekik elég időt arra, hogy szó szerint tetőtől talpig – az arcától a cipőjéig – újratervezzék a népszerű videójáték hősét. Erre azért volt szükség, mert az első előzetes megjelenése után óriási felzúdulást keltett a rajongók körében Sonic új alakja, amit a Paramount rendelt eredetileg. A stúdió ugyanis úgy gondolta, Sonic új fazonja jobban illik majd az élőszínészes környezethez. Tévedtek.
Számítottak némi ellenkezésre a videójáték rajongói részéről, de akkora botrányra nem voltak felkészülve, amekkora kitört. Az internet népe egy emberként kritizálta Sonic új fogát, új szemét és általában mindenét, ezért a Paramount meghátrált: úgy döntöttek, visszatérnek a süni eredeti formájához, még ha emiatt el is kell halasztani a bemutató. Schneider szerint a stúdió azért járult hozzá a viszonylag hosszú utómunkához, mert nem volt drága, és megérte a csúszás, hiszen a rajongók haragja miatt súlyos pénzek úsztak volna el, amennyiben marad az eredeti dizájn, és a csalódott fanok bojkottot hirdetnek. A kék süni mellett olyan sztárok főszerepelnek a filmben, mint James Marsden és Jim Carrey.

(Sonic the Hedgehog – hazai bemutató: 2020. február 13.)

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Személyesség, jelenlét, narrativitás

A kilencvenes években a rendszerváltás társadalmi és kulturális átalakulásának súlyos következményeivel küszködő magyar dokumentumfilm-művészet az ezredforduló után elkezdte tudatosan keresni és lassanként megtalálni az utat a széles közönséghez. Mi a nemfikciós filmek új keletű sikerének titka? Milyen változások zajlottak le a kétezres években, amelyek nyomán e hagyományosan felvilágosító szerepkörbe utalt mozgóképes formában előtérbe került a drámai és a komikus hatáskeltés? Kik az alakítói, és melyek az összetevői a változásoknak? A könyv a magyar dokumentumfilmben lezajlott paradigmaváltást kutatja széles perspektívában, a kulturális-társadalmi-politikai összefüggésektől eljutva egészen a részletekbe menő filmelemzésekig.

A szerző bemutatja a dokumentumfilm nemzetközi piacában és módszereiben a nyolcvanas évektől kezdve lezajlott változásokat, amelyek a magyarországi átalakulásnak is megágyaztak; elemzi a hazai dokumentumfilm rendszerváltás utáni helyzetét, és leírja azokat az alapvető elmozdulásokat stílusban, gondolkodásmódban és hangvételben, amelyek összességében paradigmaváltásként jellemezhetőek. Az átfogó filmtörténeti vizsgálódást a kortárs dokumentumfilm meghatározó alkotásait körbejáró esettanulmányok színesítik, melyekben a szerző részletesen elemzi két kiemelkedő magyar dokumentumfilmes, Almási Tamás és Sós Ágnes életművét. Az itt olvasható, a társtudományokra is támaszkodó filmesztétikai elemzések a dokumentumfilmet a magyar filmművészet színes, eleven, együttérzésre és együtt gondolkodásra sarkalló ágaként mutatják fel.

Stőhr Lóránt (1974) Balázs Béla-díjas filmkritikus, filmtörténész. A Színház és Filmművészeti Egyetem docense, az Élet és Irodalom filmkritikusa. A filmmelodráma, a kortárs magyar film és a dokumentumfilm témaköreiben publikálta legfontosabb írásait. Keserű könnyek – A melodráma a modernitáson túl című kötete 2013-ban jelent meg. (Forrás)

Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás – Paradigmaváltás a kortárs magyar dokumentumfilmben, Gondolat, 262 oldal, 2019, 3200 Ft

0

UIP hírlevél

A Macskák mégis indul az Arany Glóbusz-versenyben

Korábban úgy lehetett tudni, hogy a Macskák című filmmusical, amely Andrew Lloyd Webber színpadi műve alapján készült, nem indul az Arany Glóbuszért, mert nem tudják időben befejezni. Most azonban úgy tűnik, hogy a film mégis napok múlva kész lesz, és december elején be tudják mutatni a Hollywoodban akkreditált külföldi tudósítóknak, akik az Arany Glóbuszt odaítélik. A külföldi tudósítóknak december 4-éig minden versenybe induló filmet látniuk kell, hogy december 9-én kihirdethessék a díjakra jelölt alkotásokat.
A Macskák stábja versenyt fut az idővel, mivel elhúzódtak az utómunkálatok: az összes szereplő macskává változik számítógépes animáció segítségével, s ezen több mint 100 szakember dolgozik váltott műszakban. Az előzetesek élénk internetes visszhangot váltottak ki, mert sokan furcsállották a macskává változott színészek látványát, a gyártó Universal Pictures elnöke, Donna Langley azonban biztos abban, hogy a több mint 100 millió dollárba kerülő produkció nagy siker lesz. Garancia erre a rendező személye is: Tom Hooper az utóbbi években zsinórban három Oscar-díjas filmet rendezett (A király beszéde, A nyomorultak, A dán lány).

(Cats – hazai bemutató: 2019. december 26.)

Olvasd tovább

0

InterCom hírlevél

Richard Jewell: új Oscar-esélyes?

Szerda este új versenyző lépett a pályára az Oscar-díjért zajló vetélkedésben. A Los Angelesben rendezett AFI filmfesztiválon (az Amerikai Film Intézet rangos eseményén), ahol természetesen a Filmakadémia nagyon sok szavazója vesz részt a vetítéseken, bemutatták Clint Eastwood új rendezését, a Richard Jewell balladáját (Richard Jewell, hazai bemutató: január). A 89 éves, négyszeres Oscar-díjas filmes ismét megtörtént esetet dolgozott fel: az atlantai olimpia egyik biztonsági őre bombát talált egy esti koncerten. Bátorságának köszönhetően sok ember menekült meg – ám nem sokkal azután, hogy hősként kezdték ünnepelni, az FBI a tett elkövetésével is meggyanúsította, és amikor a sajtó ezt megneszelte, pokollá tette az életét.
A gálavetítésen ott volt a film összes híres főszereplője, Sam Rockwell, Jon Hamm, Olivia Wilde, Kathy Bates, de ők, a nézőik és a rangos közönség is egyetértett abban, hogy a film főszerepét játszó, eddig szinte ismeretlen Paul Walter Hauser különleges alakítása teszi a filmet is igazán emlékezetessé – és hogy szinte biztosra veheti az Oscar-díj jelölést. Eastwood színészei közül jó néhányat jelöltek már Oscarra: Gene Hackmant a Nincs bocsánatban, Tim Robbinst és Sean Pennt a Titokzatos folyóban, Bradley Coopert az Amerikai mesterlövészben nyújtott alakításáért. Az első vetítés visszhangja szerint talán Paul Walter Hauser lesz a következő.

Olvasd tovább

0

Az Úr sötét anyagai a HBO-n – A kulisszák mögött

November elején debütált az HBO GO-n a Philip Pullman nagy sikerű regényfolyama alapján készült Az Úr sötét anyagai című sorozat. A premier alkalmából Angyalosy Eszter, Gyárfás Dorka, Kovács Gellért és Tasnádi István beszélgetett könyvek és képregények mozgóképes adaptációiról.

A „fantoméhség” kialakulása

Gyárfás Dorka, a wmn.hu újságírója és szerkesztője volt az esemény moderátora, aki bevezetőjében megemlítette, hogy ugyan a filmes adaptációk történelme gyakorlatilag egyidős a mozi megszületésével, a sorozatok formájában való feldolgozások az utóbbi években szaporodtak meg. A meghívott szakértők egyetértettek abban, hogy ez a jelenség többek között annak folyománya, hogy korábban sosem látott éhség van a tartalomra. Kovács Gellért Filmszerész szerint a sorozat formájában történő adaptációk felvirágzása köthető a Trónok harca őrületes sikeréhez is, ami korántsem volt borítékolható. Ugyan a regényfolyamnak volt rajongótábora, de közel sem akkora, hogy biztos legyen a bombasztikus nézettség, ráadásul kockázatos volt egy olyan történetet kisképernyőre vinni, amiben például megölik a főhőst. „Kiderült, hogy az emberek vevők arra, hogy egy ilyen kegyetlenebb narratívával szembesüljenek, ez valamilyen szinten áttörés volt.”

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Katarzis

Hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, hogy az autentikus irodalom és filmkultúra csakugyan képes arra, amire hivatott: hogy kiszakítson minket a mindennapi megalkuvásaink a félelmeink és a gyengeségeink terepéről. Hogy olyan perspektívával szolgál számunkra, amelyből minden a maga helyén és értékén mutatkozik. Az így megnyert kép tényleg fölemelő, s nem kell hozzá több erőfeszítés, mint legyőznünk a belénk oltott évezredes valláskulturális tiltást: ne kívánkozz a magasba! Utunkat olyan remekművek által fogjuk bejárni, mint Alfred Hithcock Szédülése, David Fincher Játsz/mája, Sarkadi Imre Oszlopos Simeonja és Thornton Wilder regénye, a Szent Lajos király hídja, amelyek egytől egyig szédítő magaslatokra visznek, hogy közben kétféleképpen is megéljük szellemi épülésünket. Előbb fölfelé haladva, megszabadulva a belénk sulykolt világértelmezési sztereotípiáktól, majd visszafelé, a megélt katarzis által: hogy a tisztánlátás képessége és vele együtt a tisztesség elemei és egyetemes erénye mindig is a miénk volt, csak nem mertünk vele élni. (Forrás)

Rott József: Katarzis, Napkút, 197 oldal, 2019, 2490 Ft

0

InterCom hírlevél

A Lóci játszik elkészítette a Seveled főcímdalát

Fordulatokban, humorban és vidám dallamokban gazdag vígjátékra számíthatnak azok, akik decemberben a Seveled című filmet választják a mozikban. A Tenki Réka, Mészáros Béla és Básti Juli főszereplésével érkező komédia főcímdalához videóklip is készült, amiben a Lóci játszik zenekar mellett a film két vezető színésze is szerepet kapott.  A romantikus vígjáték teljes zenei anyagát Csengery Dániel és Csorba Lóránt szerezték, így Lócit nem érte váratlanul, amikor Orosz Dénes felkérte őt a Seveled-dal megírására.
– A film zenéjén már hosszú hónapok óta dolgozunk Orosz Dénesékkel, a főcímdal életre hívása viszont még ezzel együtt is új kihívás volt számomra. Egyetlen dalban kellett összefoglalnunk mindazt, amit ez a film nyújtani tud a nézőknek: könnyed, vidám és érzelmesen ironikus zenére törekedtünk – hangsúlyozta Csorba Lóránt, a Lóci játszik frontembere.
A Seveled című dal felkerült a zenekar pénteken debütáló harmadik nagylemezére, a Rózsa utcára is a Gold Record Music Kft. kiadásában. Az új album bemutatókoncertje december 13-án és 14-én lesz az A38 Hajón. A dalokkal kapcsolatos további információkért a zenekar Facebook-oldalát érdemes figyelni.
A Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készült komédia, a Seveled december 5-én kerül a mozikba.

Olvasd tovább

0

UIP hírlevél

Visszafogták a vérontást a Fekete karácsonyban

Enyhébb korhatáros besorolást kapott a Fekete karácsony című thriller, miután az alkotók úgy érezték, a fiatalabb közönség érdekében kissé vissza kell venni az öldöklésből. A film az 1974-es klasszikus Fekete karácsony újrafeldolgozása modern üzenettel: késes rém tizedeli a leánykollégium hallgatóit, a csajok azonban a sarkukra állnak, és keményen visszavágnak, mert már 2019-et írunk. Annak érdekében, hogy a film üzenete a kamaszokhoz is eljuthasson, a film készítői kevesebb kaszabolást mutatnak, így a film enyhébb korhatáros besorolást kapott. „Nagyon korhatáros filmmel készültünk eredetileg – írta a Twitteren April Wolfe, az egyik forgatókönyvíró (aki egyébként filmkritikus). – Az első tesztvetítések azonban azt igazolták, hogy a Fekete karácsonyt a fiatalabb közönség számára is elérhetővé kell tenni, mert a téma égetően aktuális. De ettől a filmünk még nem lett kevésbé galád!”
Wolfe arra is hivatkozik, hogy az ijesztgetős filmek klasszikusai, mint a Fehér cápa, a Poltergeist vagy a Más világ szintén enyhébb korhatáros besorolással mentek a mozikban, de ugyanolyan hatásosak voltak, mintha a legszigorúbb kategóriába estek volna.

(Black Christmas – hazai bemutató: 2019. december 12.)

Olvasd tovább