Tolkien

Pisti, az aragorn ismét egy hosszabb írással jelentkezett. Az előző három cikkéből (első , második  és harmadik) leszűrhettétek, hogy nagy Tolkien-rajongó. Köszönet neki az eddigiekért.

4. Újraírt történelem

Nehéz dolga van annak, aki A Gyűrűk Ura Függelékeiben található történelmi adatokhoz nyúlna filmes adaptációjához. Csak önmagában a Harmadkor eseményei több ezer évet ölelnek fel, így az ezeket felhasználó rendezőnek döntenie kell: vagy egy fiktív történelmi dokumentumfilmet gyárt Középföldéről, vagy kénytelen válogatni az eseményekből. De mivel J. R. R. Tolkien professzor komplex, egymásra épülő eseményláncolatokat dolgozott ki, a szelektálás esetén könnyen borulhat a történetek logikus sorrendje, összefüggései. Ezért A hobbit filmes adaptációjánál a pontos Középfölde-háttér sokszor inkább nyűg, mint segítség egy forgatókönyv számára.

A hobbit (pontosabban Bilbó kalandjának vége) és A Gyűrűk Ura történetének kezdete (Bilbó 111. születésnapi ünnepsége) között eltelik kb. 60 év, amely szintén igen eseménydús volt a Függelékek alapján. Nem véletlen, hogy annak idején Guillermo del Toro és Peter Jackson eljátszottak a gondolattal, hogy két filmet kéne készíteniük: az elsőt A hobbitból, a másodikat meg a két mű közötti eseményekből. Igen ám, de 60 év krónikája nem áll össze egy egységes történetté. Nem csak a sok szereplő, a sok helyszín és a sok esemény miatt: egyszerűen nincsen egy dramaturgiai ív, amely egy másfél-két-három órás mozifilmben összekötné Bilbó és Frodó történetét. Ezért döntöttek végül úgy, hogy magát A hobbitot bontják több filmre (először kettőbe, majd az utolsó pillanatban háromba), de feldúsítják egyéb eseményekkel, amelyekről a Függelékekben szó van: a történelmi háttérrel. Így a filmek nem csak Bilbó történetét mesélik el, de Gandalfét és a törpökét is ezzel párhuzamosan.

Viszont hogyan lehet mindezt úgy megtenni, hogy azok is értsék és követni tudják, akik nem ismerik a könyveket, csak betévednek a moziba? Hogyan lehet külön történelemleckék, túl sok visszatekintés és narráció nélkül elmondani több ezer év történelmét? Nos, úgy, hogy átírjuk egy kicsit Középfölde történelmét, és időben összehúzzuk az eseményeket, még ha innentől már lehet, hogy nem klasszikus adaptációról, hanem inkább fanfic-ről kellene beszélnünk. Olvasd tovább →

Pisti, az aragorn olvasónk nem csupán Tolkien rajongó, de a hazai Hobbit születésnapi esemény szervezésében is részt vett. Felkérésünkre írt egy nagyon érdekes és átfogó írást A hobbit történetéről a könyv születésétől “A hobbit: Váratlan utazás”-ig. A cikksorozat negyedik része az első film bemutatója után érkezik majd, itt találjátok az első és második részt.

3. Hobbitok mozgóképen

A filmkészítők szerencséje, hogy J. R. R. Tolkien még élete során eladta A hobbit és A Gyűrűk Ura megfilmesítési jogait. A fia, Christopher Tolkien ugyanis ellenezte a mozis adaptációkat, és ha rajta múlt volna, valószínűleg máig nem születhettek volna meg a filmek. Ugyanakkor A hobbiton és A Gyűrűk Urán kívül az összes többi szöveg joga az örökösöknél maradt (a Tolkien Estate nevű szervezet felügyeli), és ők hivatalosan nem járultak hozzá ezek felhasználásához. Olvasd tovább →

Pisti, az aragorn olvasónk nem csupán Tolkien rajongó, de a hazai Hobbit születésnapi esemény szervezésében is részt vett. Felkérésünkre írt egy nagyon érdekes és átfogó írást A hobbit történetéről a könyv születésétől a film adaptációig. Az első rész itt olvasható.

2. A magyar fordításokról

Tolkien műveit nem könnyű más nyelvre átültetni. Egyrészt szerzőjük maga is át- és újraírja a kifejezéseket, sokszor ugyanarra a dologra többféle elnevezést használ (pl. ork, kobold), illetve egyes nevek helyesírását is variálja a különböző könyveiben (pl. a törpök nevei A Gyűrűk Urában ékezettel szerepelnek az angol eredetiben is, holott A hobbitban még ékezet nélkül írta őket). Másrészt ezek a fontos jelentéseket hordozó, beszélő nevek a legkülönbözőbb valódi és általa kitalált nyelvekből erednek, így sokszor csak alapos nyelvészkedés után érthetőek. Harmadrészt Tolkien egy érdekes játékot űz műveiben: úgy állítja be könyveit, mintha ő maga is csak egy fordító lenne, aki ráakadt a Nyugatvégi Piros Könyv egy másolatára (amely a történet szerint nem csak Bilbó és Frodó írásait tartalmazza, de gondori hozzátoldásokat és a tünde hagyományok fordításait is), és abból fordított volna át nyugori nyelven írt szövegeket modern angolra. A fiktív filológiai játék miatt lett pl. a rohírok nyelve óangol, érzékeltetve azt, hogy a rohír nyelv úgy viszonyult a nyugorihoz, mint az óangol a modern angolhoz.

Olvasd tovább →

Pisti, az aragorn olvasónk nem csupán Tolkien rajongó, de a hazai Hobbit születésnapi esemény szervezésében is részt vett. Felkérésünkre írt egy nagyon érdekes és átfogó írást A hobbit történetéről a könyv születésétől a film adaptációig, épp ezért több részletben fogjuk közölni.

1. A könyvek és írójuk:

John Ronald Reuel Tolkien angol író és nyelvész volt, az oxfordi egyetemen és a leeds-i egyetemen is tanított, és már nagyon fiatalon professzori kinevezést kapott. Tudományos ténykedése melléktermékeként hozta létre kitalált nyelveit, ezeknek a hátteréül pedig saját mítoszokat kezdett el gyártani. Azonban a nyelvek kitalálása és az ehhez kapcsolódó mítosz-alkotás mellett volt még egy hobbija: nagy érdeklődést tanúsított a mesék iránt. Szívesen mesélt, szerette a tündérmeséket, és sokszor megvédte őket a rosszindulatú támadásokkal szemben. A kitalált nyelvek és mítoszaik, valamint a gyermekei számára írt mesék világa azonban nagyon sokáig nem kapcsolódott össze, egymástól függetlenül létezett. Egészen addig, amíg ki nem pattant a fejéből A hobbit alapötlete. Olvasd tovább →