3

A hobbit születéséről egy Váratlan utazásig II. rész

Pisti, az aragorn olvasónk nem csupán Tolkien rajongó, de a hazai Hobbit születésnapi esemény szervezésében is részt vett. Felkérésünkre írt egy nagyon érdekes és átfogó írást A hobbit történetéről a könyv születésétől a film adaptációig. Az első rész itt olvasható.

2. A magyar fordításokról

Tolkien műveit nem könnyű más nyelvre átültetni. Egyrészt szerzőjük maga is át- és újraírja a kifejezéseket, sokszor ugyanarra a dologra többféle elnevezést használ (pl. ork, kobold), illetve egyes nevek helyesírását is variálja a különböző könyveiben (pl. a törpök nevei A Gyűrűk Urában ékezettel szerepelnek az angol eredetiben is, holott A hobbitban még ékezet nélkül írta őket). Másrészt ezek a fontos jelentéseket hordozó, beszélő nevek a legkülönbözőbb valódi és általa kitalált nyelvekből erednek, így sokszor csak alapos nyelvészkedés után érthetőek. Harmadrészt Tolkien egy érdekes játékot űz műveiben: úgy állítja be könyveit, mintha ő maga is csak egy fordító lenne, aki ráakadt a Nyugatvégi Piros Könyv egy másolatára (amely a történet szerint nem csak Bilbó és Frodó írásait tartalmazza, de gondori hozzátoldásokat és a tünde hagyományok fordításait is), és abból fordított volna át nyugori nyelven írt szövegeket modern angolra. A fiktív filológiai játék miatt lett pl. a rohírok nyelve óangol, érzékeltetve azt, hogy a rohír nyelv úgy viszonyult a nyugorihoz, mint az óangol a modern angolhoz.

Mindezek miatt Tolkien A Gyűrűk Ura kapcsán készített egy fordítási útmutatót (Nomenclature of The Lord of the Rings vagy más néven Guide to the Names in The Lord of the Rings), amelyben leírta, mit hogyan kell más nyelvekre átültetni. Ennek az útmutatónak a nagyon-nagyon leegyszerűsített lényege, nagy vonalakban: 1. A Tolkien által kitalált nyelveken szereplő szövegeket és elnevezéseket tilos lefordítani. 2. A modern angol szövegeket és elnevezéseket le kell fordítani (mivel az eredeti történet a fikció szerint nem angolul, hanem nyugoriul íródott, minden, ami angol, az eleve fordításként tekintendő). 3. Az óangol szövegek és elnevezések fordítására egyedi szabályokat alkotott, többek között azt is figyelembe véve, hogy germán eredetű nyelvre kívánják-e átültetni őket (ebből a szempontból a magyar hátrányos helyzetű, így csak nagyon ritka esetben lettek lefordítva vagy kicsit magyarosítva az eredeti formák).

 

A hobbit első magyar fordítása A babó címmel jelent meg 1975-ben, a prózát fordító Szobotka Tibor és a versbetéteket átültető Tótfalusi István feltehetőleg nem ismerték Tolkien útmutatóját, ugyanis a fenti szempontokat figyelmen kívül hagyták. A fordítás, bár ugyancsak pontatlan, stilisztikailag igen jól sikerült, és a történet meseszerűségét tökéletesen visszaadta. Emiatt mesekönyvként is volt kezelve hazánkban nagyon sokáig.

1981-ben jelent meg A Gyűrűk Ura, amelyet Réz Ádám kezdett el fordítani, aki már az útmutató legtöbb szempontjának igyekezett megfelelni. Ő fordította le a Prológust, a Függelékeket, és az első 11 fejezetet, halála azonban megakadályozta abban, hogy befejezze a munkát. Utódai, Göncz Árpád (a hátramaradt prózai részek fordítója) és Tandori Dezső (a többi vers fordítója) már kész terminológiát örököltek tőle, így az elnevezésekkel már nem igen kellett bajlódniuk. A Gyűrűk Ura igazán remek magyar fordítása – akkori hibái és pontatlanságai ellenére – már alkalmas volt arra, hogy a később kialakuló egységes magyar terminológia kiindulópontja legyen. A kilencvenes évek Tolkien-fordítói nagyjából ehhez is igazodtak. A szilmarilok fordítója, Gálvölgyi Judit bizonyos szempontból még pontosabban is követte az útmutató előírását, mint Réz és Göncz (pl. Gálvölgyi nem “magyarosított” egyetlen nevet sem).

De mi a helyzet A hobbittal? Bár Peter Jackson korábbi filmjeinek köszönhetően a kétezres években drasztikusan megnőtt az érdeklődés Tolkien iránt, és 2002-ben megalakult a Magyar Tolkien Társaság (amely idén ünnepelte tíz éves fennállását), A babón még nagyon sokáig nem lehetett továbblépni. Megjelent ugyan egy képregény-változata, amely a ‘75-ös fordításnál pontosabb terminológiájú volt, de azért még több ponton ellentmondott A Gyűrűk Ura magyar elnevezéseinek, a teljes könyv újrafordítását pedig sokáig nem engedték.

.

 

Végül 2006-ban a Magyar Tolkien Társaság közreműködésének köszönhetően a Cicerónál megjelenhetett A hobbit szövegkritikai kiadása, amely a Szobotka-Tótfalusi fordítás javított, átdolgozott változatát tartalmazta. Nem minden javításnál volt automatikusan A Gyűrűk Ura fordítása a kiindulópont, a szaklektor inkább az útmutatónak akart megfelelni, illetve számos kifejezést újrafordított (ezek A babóban és A Gyűrűk Urában is mások voltak magyarul). Bár a hivatalos terminológia azóta megváltozott, az egyedülálló jegyzetanyaga és a függelékei igen értékes kiadvánnyá teszik napjainkban is.

Ezzel párhuzamosan az Európa Könyvkiadó megjelentette saját, új fordítását (Gy. Horváth László és N. Kiss Zsuzsa), Alan Lee illusztrációival és a rúnák helyett először a székely-magyar rovásírással (2006-os kiadás). Bár a fordítók igyekeztek A Gyűrűk Ura neveihez igazodni, ez nem minden esetben sikerült, és sok esetben az útmutató előírásait sem követték elég szigorúan. Ezért ennek az amúgy szintén remek stílusú fordításnak azóta több javított változata is napvilágot látott (a 2011-es első “fekete borítós”, valamint a 2012-es “filmplakátos borítós” és a szintén 2012-ben megjelent új „fekete borítós”, kemény kötésű kiadás). Ezek azonban már A Gyűrűk Ura átdolgozott fordításához igazodtak.

2008-ban ugyanis a Magyar Tolkien Társaság átdolgozta és kijavította A Gyűrűk Ura fordítását a mű 50. évfordulós angol kiadása alapján, ez volt az Európa-féle “fekete borítós” sorozat első kiadványa. A fordítási javítások és pótlások mellett terminológiai pontosításon is átesett a könyv. Így lett pl. a korábbi Szauron és Szarumán az útmutatónak megfelelően Sauron és Saruman a magyar szövegben is, illetve az új kiadásból most már egyértelműbb, hogy ki ölte meg a Boszorkányurat. A kiadó ugyanakkor ahol lehetett, ott ragaszkodott a régi nevekhez, ezért A hobbit szövegkritikai kiadásának új elnevezéseit több ponton nem fogadta el. Emiatt lett pl. a Dale városnév fordítása a szövegkritikai változatban szereplő Völgyvidék (A babóban még Völgyváros volt) helyett ismét Suhatag, illetve a Carrock neve Szirtkő (A babóban Szögszikla volt) helyet ismét Szirtfő a hivatalos terminológiában.

 

A 2008-as Egységes Magyar Tolkien Terminológiai Jegyzék tehát a Magyar Tolkien Társaság és az Európa Könyvkiadó közös kompromisszumainak megfelelően alakult ki, és ez lett a kiindulópontja az azóta megjelent Tolkien-könyveknek is. A terminológia azóta is sokat csiszolódik, kiegészül, pontosítódik. Részben ennek is köszönhető, hogy A hobbit 2011-es “fekete borítós” kiadásához képest is kellett pár apróságot javítani a most ősszel megjelent új „fekete borítós” (kemény kötés) és “filmplakátos borítóval” (puha kötés) rendelkező kiadásokban.

Hamarosan megjelenik a korábban A Gyűrű keresése néven ismert mű javított változata, Befejezetlen regék címmel, illetve A hobbit művészete című képes album is. Jövőre pedig tervbe van véve A szilmarilok fordításának a felülvizsgálata is (ne tévesszen meg senkit ennek a “fekete borítós” kiadása, az még ugyanazt a verziót tartalmazza, mint a korábbiak).

Vendegszerzo

3 komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztosra megyünk *