80 %

2

Röviden: Az élet könyve (Book of Life)

Publikálta Koimbra

bookoflove10Tim Burton többször bizonyította, hogy a holtak világa nem annyira bús és szürke, nagyon is élettel teli. Xibalba, az Elfeledettek földjének ura viszont nagyon szeretné az Emlékezettek földjét uralni, ezért fogadást köt a La Muertével. Ha nyer, akkor világot cserélnek. Kinéznek egy lánykát, ha a romantikus lelkületű, álmodozó, torreádornak szánt Manolo veszi el, akkor La Muerte örülhet, ha viszont a bátor, hősies és harcos kedvű Joaquin nyeri el a szívét, akkor Xibalba vigadozhat.

A ReelFX produkciós cég nem csak a felszín feletti életet mutatja be, de a holtak világába is elkalauzol minket. Az animáció nem a megszokott Disney/DreamWorks-féle képi világ, még ha nem is egyedi, de mindenképpen üdítő és változatos. Egyúttal képesek megtölteni élettel és humorral a karaktereket. A kaland és a romantika mellett a halál is helyet kap a történetben, de gyerekek számára bőven fogyasztható. Ráadásul a tanúságok – a család, szeretet, stb – sincsenek leerőltetve a torkunkon. Ötletes, szórakoztató, bájos és magával ragadó animáció. 80 % Olvasd tovább →

3

Hős6os (Big Hero 6)

Publikálta Koimbra

hos6os

Ha már megvette a Disney a Marvelt, akkor igyekszik is minél több pénzt kisajtolni belőle. De nyilván csak úgy lehet hosszú távon szép eredményeket elérni, ha nem feketítik be a képregényes cég szép piros logóját. Ügyesen megalapoztak a szuperhős produkciókkal, most már elindíthatják a mellékágat is, a kevésbé ismert karakterek tehetik tiszteletüket a vásznakon. A Big Hero 6 az Alpha Flight lapjain debütált, majd kapott saját történetet is. Mivel a Disney-ről van szó némileg családbarátabbá tették a cselekményt, illetve kissé átszabták az eredetsztorit is. Olvasd tovább →

1

The Guest

Publikálta Koimbra

theguest1

A retro jó, a retro klassz, a retro szép. Ha éppen azt látjuk, hogy valaki átszellemült arccal mered maga elé talán a régi időszakot idézi fel magában. És egyes filmek éppen a múltidézéssel próbálják elérni, hogy nézőben „átállítson egy kapcsolót” és hirtelen 10-30 évvel ezelőtti érzések száguldozzanak benne. Példának Sylvester Stallone-t lehetne felhozni, aki maga is leragadt a múltban, ellenben a Cold in July remekül teremtette meg a hangulatot. Most Adam Wingard próbálkozik, eredményesen, méghozzá úgy, hogy az alapsztori faék egyszerűségű.

Egy fiatalember kopogtat be a Petersen családhoz. Azt állítja az Irakban elhunyt fiúk jó barátja volt, aki még halála előtt arra kérte, hogy tolmácsolja a családnak, hogy mennyire szereti őket. A gyászoló anyuka első pillanattól kezdve kedvesen tekint rá, felajánlja, hogy pár napot nyugodtan náluk tölthet. A morgolódó férjjel pedig néhány sör mellett tévézés közben köt barátságot. Olvasd tovább →

2

Dumb és Dumber kettyó (Dumb and Dumber To)

Publikálta Koimbra

dumbesdumber

1994 – Jim Carrey a Dilibogyókkal sztár lesz és a vígjáték nagyban hozzásegítette a gumiarcú komikust, hogy ő legyen az első, aki 20 millió dolláros gázsit kér és kap. E mellett jó ideig idézgettek a filmből. A „Pisilini kell” – „Ne tartsd vissza” – „De jó meleg” szöveget a mai napig hallani lehet a téli időszakban és az „Á, Mr Sampsonite” köszönés egy ideig divat volt a suliban (nálunk legalábbis).

2014 – Carrey már nincs a csúcson, nem kap csúcsfizetést és pingvinekkel kell játszania, hogy korrekt eredményt tudjon produkálni. Jeff Daniels, a 20 évvel ezelőtti film húzóneve a tévében ért el számottevő sikert, viszont Farrellyék elég régóta nem tudtak szép bevételt és igazán jó filmet produkálni. Még jó, hogy a Dilibogyók rajongói a katasztrofálisra sikeredett prequel miatt követelték, hogy javítsanak a borzalmas baklövésen. Olvasd tovább →

16

Időhurok (Predestination)

Publikálta Koimbra

predestinationpos

„Alaposan megcsinálta az agyamat estére.” – idézet a Facebookról.

A Spierig ikerfivérek odavannak a horrorért és a sci-fiért. Már az Undeaddel sikerült felhívniuk magukra a figyelmet, bezsebeltek egy-két jelölést és díjat. Majd a vámpír témába is csorgattak némi friss vért. Meg kell hagyni, hogy a Daybreakers egészen érdekes ötlettel bírt és megmutatták, hogy úgy is lehet remek képi világot teremteni, hogy nem ölnek bele irgalmatlanul nagy összegeket. Ezúttal Robert A. Heinlein novelláját vették elő és… alaposan kibővítették. Hiszen az a szerző sztorija csak pár oldalas. Olvasd tovább →

1

A séf (Chef)

Publikálta Koimbra

asef1

Egy jó főzőcskézésről és finom ételekről szóló film egyik ismérve, hogy már a játékidő alatt hangosan megkordul a gyomor és legszívesebben már az előttünk lévő szék háttámlájára is ráharapnánk. Bizony, ez már önmagában fél siker és Jon Favreau mindent meg is tesz, hogy A séf után hazarohanjunk egy gyorsan összedobható sajtos szendvicsért vagy esetleg a mozihoz közeli kajáldában vegyünk egy-két finomnak tűnő falatot. Máris nyert ügye van az ételkészítésről szóló sztorit prezentáló rendezőnek, ha eléri, hogy a néző akkor se ásítozzon, amikor karakterei percekig kóstolgatják ugyanazt az ínyencséget, hanem úgymond két kézzel nyúl a vászon felé, mert ebből ő is kérne. Olvasd tovább →

3

A védelmező (The Equalizer)

Publikálta Koimbra

AVedelmezo

Öröm látni, hogy vannak még Hollywoodban olyanok, akik nem fordítanak szégyenlősen hátat a durvább besorolásnak, ráadásul képesek egy keményebb, minőségi és élvezetes akciófilmet készíteni. Manapság a képregényfilmek vették át uralmat a piacon, hajlamosak könnyedén elfeledkezni a 80-as és 90-es évek tökös durrbelebumm műveiről. Sőt, még Sylvester Stallone is amnéziás lett a The Expendables 3 során, képes zagyvaságokat dörmögni maga elé, holott nem ezért indította el a franchise-t. Antoine Fuqua és Denzel Washington viszont minduntalan ki tudják harcolni, hogy ne a tinikkel megtömött mozitermek lebegjen a fejesek lelki szeme előtt és ha nem is friss vért, de adrenalint pumpáltak egy (mozikból) kihaló műfajba. Olvasd tovább →

3

The Returned

Publikálta Koimbra

returned

Ha zombifilmről esik szó, általában azonnal a hörgő, hús-vér emberek felé csoszogó hullákra gondolunk. Nem árt messzire elkerülni őket, csak azok próbálnak barátkozni velük, akiknek elment a józan eszük (láttunk már ilyet: The Walking Dead). De mi történik, ha gyorsan meglelik a gyógymódot? Felsóhajthatunk és minden visszatér a régi kerékvágásba? Botorság lenne ezt hinni.

A The Returned nem horror, sokkal inkább egy érdekes és izgalmas dráma. Habár a járvány felüti a fejét, mégsem omlik össze a társadalom és nem jő el a világvége. Az ellenszert gyorsan megtalálják, a bökkenő, hogy a megfertőződött testből nem lehet kiírtani véglegesen a szörnyű kórt. Rendszeresen, napi jelleggel kell be kell adniuk maguknak az injekciókat, a páciensek csak így élhetnek teljes életet. Ha a napi szúrás elmarad gyorsan átváltanak vérengző zombimódba. Olvasd tovább →

0

Cheap Thrills

Publikálta Koimbra

cheapthrills

Te mit tennél meg 10.000 Ft-ért? Vagy 100.000-ért? És ha 1.000.000-t lobogtatnának meg előtted? Nem kizárt, hogy baráti társaságoddal egyszer-kétszer megpendítettétek a nagy kérdést, hogy mit mernétekmegtenni egy nagyobb összegért. Lehet akár lazán vagy mereven hozzáállni a kérdéshez, hisz végső soron csak elméletben beszéltek róla. Gyakorlatban? Elég kicsit az esély arra, hogy valaki feltűnjön a semmiből és egy valag pénzt kínáljon azért, hogy végrehajts valamiféle őrültséget. Néha viszont úgy érezheted, hogy kipróbálnád élesben is.

Craig (Pat Healy) és Vince (Ethan Embry) véletlenül fut össze egy bárban, majd megismerkednek egy unatkozó házaspárral. A férfit és a nőt láthatóan felveti a pénz és könnyedén meg tudnak válni pár száz dollártól. Az iszogatás során a férj néhány dolcsit ajánl annak, aki gyorsabban hajtja végre az általa kitaláltakat. Majd a házaspár házában kötnek ki, ahol a tétek emelkednek, az izgalmak fokozódnak. Olvasd tovább →

18

Godzilla (2014)

Publikálta Koimbra

godzilla

Az 1998-as filmről itt olvashatsz.

Egy vallomással kell indítanom! Szégyellem, de eddig még soha nem láttam egyetlen japán Godzilla filmet sem. Persze képek sokaságába már belefutottam, azonban az óriásszörny eddigi megpróbáltatásai kimaradtak az életemből. Egyedül a Roland Emmerich-féle, Jurassic Park farvizén beevező amerikai átiratot láttam, amiben a címszereplő és az amerikai haderő együtt rendezik át New York arculatát. Az eredeti műveket nem ismerve az 1998-as film kellemes szórakozás volt, sőt még most is az. Éppen ezért a rebootnál sem kellett egyes jeleneteknél morogva bosszankodnom vagy boldogan bólogatnom. Nem kellett azon rágódnom, hogy Hollywood már megint miképp nyúlt a szigetország kedvenc kaidzsujához. Bár maga a rendező, Gareth Edwards rajongónak vallotta magát, ami azt sugallja, hogy olyan filmet fog készíteni, amit nem csak ő, hanem a régebbi alkotások kedvelői is örömmel megnéznének. Olvasd tovább →

1

A háború démonjai (The Railway Man)

Publikálta Koimbra

railway

Első ránézésre kissé fura, hogy a film kikerülte az Oscar átadót, hiszen a téma és a szereplők láttán bárki úgy gondolná, hogy az Akadémia tagok köreiben is népszerű lehetne. Így beugorhat, hogy talán elrontották a drámát és Weinsteinék ezért nem erőltették a promóciót. Majd rájöhetünk hogy a forgalmazó inkább a Philomenát részesítette előnyben. Ráadásul az amerikaiakat miért érdekelné egy poszttraumás stresszben szenvedő egykori brit katona sorsa?

Eric Lomax (Colin Firth) csendes, látszólag nyugodt embert. A férfi megszállottja a vasútnak, mindent tud róla, a megépítésétől kezdve a menetrendig. Ki gondolná, hogy ezzel a témával is lehet ismerkedni? Talán Eric sem sejtette, mindenesetre úgy alakul, hogy az egyik szerelvényen beszélgetésbe elegyedik Pattivel. Gyorsan megkedvelik egymást, idővel kialakul a szerelem is, azonban látható, hogy olykor Eric teljes boldogságát hátráltatja a múlt. A II. világháború alatt a japánok fogságba ejtették, szörnyen megkínozták. Amikor tudomására jut, hogy kínjainak okozója még mindig életben van, úgy dönt, hogy megkeresi és bosszút áll, így végre megnyugodhat. Olvasd tovább →

2

Joe

Publikálta Koimbra

joe

Ha valaki csak az elmúlt években kezdett ismerkedni Nicolas Cage újabb filmjeivel, valószínűleg alaposan meglepődik azon, hogy Oscar-díjat kapott. A színész régen még körültekintő volt, és nem vállalt be minden eléje rakott forgatókönyvet. De a nagy számok törvénye alapján előbb-utóbb jönnie kell egy olyan filmnek, ahol megrázza magát, félreteszi unott arckifejezését és valóban jó alakítást nyújt. Ez a pillanat most jött el.

David Gordon Green-t sem lehet igazán érteni. Egy 180 fokos fordulat után James Franco-Jonah Hill baráti körének házi rendezőjeként dolgozott, de idővel szerencsére megelégelte a füves vicceket. Úgy döntött, hogy visszakanyarodik ahhoz a közeghez, ahonnét elindult: a mindentől távol játszódó, giccsmentes, erős atmoszférájú drámákhoz. És ami a legnagyobb meglepetés, hogy Danny McBride neve olvasható a producerek között. Olvasd tovább →