kritika

Jean Reno Luc Besson szárnyai alatt kezdte ígéretes színészi karrierjét, ám úgy ahogy Besson ő is lejjebb adta. A francia rendező mára inkább a középszert képviseli, elmúltak azok az idők, mikor jó ideig az nevétől volt hangos a média, arról cikkezett mindenki, hogy már megint milyen profi munkát tett le az asztalra. Reno engedett Hollywood hívó szavának, ám kevés kivételtől eltekintve nem igen volt képes emlékezetes filmekben játszani, legutóbb A rózsaszín párduc gyenge folytatásában, illetve a Páros mellékhatás idétlen vígjátékban próbált humorizálni, valljuk be, kevés sikerrel, A szállítmányban meg mintha ott se lett volna. Reno olykor-olykor visszatér hazájába egy-egy film kedvéért, ám egymás után két érdekes ajánlattal is megkeresték, így a színész két francia produkcióban is látható. Vajon továbbra is marad-e franciahonban? Elég kevés az esély erre, elképzelhető, hogy a 22 lövés feldolgozásában is ő fog játszani. Mert az Álomgyár biztosan remake-elni fogja a thrillert, e felől szemernyi kétségünk se lehet és keresve se találnának jobb főszereplőt nála.

Ez egy tipikus francia akció film, így aki megnézi, készüljön fel. Előre mondom, nekem semmi bajom sincs a francia filmekkel. Ebben például nem zavar hogy lassan indulnak be az események, az sem idegesít, hogy túlzottan romantikus- később kifejtem mire gondolok- vagy hogy nem annyira izgalmas mint az amerikai akció/gengszter filmek. Azt hiszem sokan- én is- az olasz maffiahálózathoz viszonyítanak, mivel sok film készült róluk, így nem túlzás azt állítani, hogy az olasz maffia a világon az egyik leghíresebb.

Ebben a filmben azonban örményekről lesz szó. Persze a különböző nemzetiségű maffiák közt nincs szignifikáns különbség- mindegyik célja ugyanaz, csak módszerbeli különbségek lehetnek- de amikor nézi az ember ezt a filmet, érzi, hogy nem olaszokkal van dolga.

Olvasd tovább →

Wyatt Earp – egy legenda, messzeföldön híres békebíró, kinek neve hallatán még a legkeményebb pisztolyforgatók is összerezzennek. Élete számos forgatókönyvírót megihletett, több westernfilmben is láthattuk a vadnyugat rendcsinálóját. A filmszínházakban utoljára a 90-es évek elején tűnt fel, rövid eltéréssel két alkotást is bemutattak, ám egyik sem hozott igazán a konyhára, talán ennek köszönhető, hogy azóta nem láthattuk Earpöt, amint winchesterével teríti le a gazfickókat. A Tombstone főszereplője majdnem Kevin Costner lett, de ő jobban kidomborította volna szerepét, ám miután nem sikerült a forgatókönyvíróval zöld ágra vergődni inkább továbbállt és megcsinálta a saját Earp filmjét, így helyére Kurt Russell került.

A haver zsaru filmes korszaknak már régen leáldozott, talán a Halálos fegyver negyedik részével zárult le a korszak (esetleg más alkotással), de a lényeg, hogy manapság egy jó buddy cop movie olyan ritka, mint a fehér Zorró. A Bad Boys még úgy ahogy tartotta a lelket a műfajban, ám ennek folytatására még sokat kell várni, illetve mindenképpen említésre méltó a Vaskabátok (Hot Fuzz) kacagtató paródia is. Legutóbb Kevin Smith próbálkozott, a 80-as 90-es évek hasonló alkotásai előtt akart tisztelegni, de sajnálatos módon nem sikerült a dolog. Ezúttal Will Ferrell és Mark Wahlberg duóján volt a sor, a rossz hír az, hogy ők sem tudták új életet lehelni a műfajba, a jó pedig, hogy nem fogható rá, hogy elbuktak.

„Azok a régi szép idők.” – szokták mondani egyesek miközben réveteg tekintettel bámulnak maguk elé és fejükben néhány évtizeddel ezelőtti élmények idéződnek fel. Mikor volt már, hogy John Travolta riszálta a táncparkett közepén? Az sem mostanában volt ahogy Patrick Swayze és Jennifer Gray ellejtették a piszkos táncot. Akkoriban még teljesen más muzsikára ropták a népek, manapság már a csapból is a rap és a hip-hop folyik, elterjedt a freestyle, az MTV nézőközönsége pedig szép számban képviselteti magát az olyan zenés-táncos produkciókon, ahol ilyesmiket láthat és hallhat. Hogy mi lesz a divat 20 év múlva? Annak talán csak Nostredamus a megmondhatója, csak meg kell találni, majd megfejteni az idevonatkozó rejtélyes jóslatait, de most még senki nem sejti, hogy milyen stílus fog hódítani.. Egy biztos, Bill Medley és Jennifer Warnes duettje vagy a Bee Gees szerzeménye akkor is gyakran fel  fog csendülni a rádiókban (és ezzel nem kisebbíteni akarom mai együttesek vagy rapperek érdemeit).

Egy rablás elkövetésekor nem csak arra kell ügyelni, hogy ne hagyj semmiféle nyomot a helyszínen, de nem árt, ha az eset elkövetésekor tudod is igazolni, hogy akkor hol voltál. Mi a legjobb, legkiválóbb alibi egy olyan ember számára, aki nem számít ismeretlennek a rendőrségen és mindig előveszik, ha a környéken rablás történik? A börtön. Ha éppen a sitten tengeti valaki a napjait, akkor ki fog gyanakodni rá? Maximum Sherlock két pipatömés közben vagy Columbo, miközben este leveti a gyűrött ballonkabátját.

Olvasd tovább →

Az SNL MacGruber szkeccsfilmjei népes rajongótáborra tettek szert, Will Forte viccesen figurázta ki a régi idők egyik sorozathősét, MacGyvert. A készítők úgy érezték, ha már ennyire közkedveltté tették a figurát, akkor egy mozifilmre is jók lesznek, ráadásul hollywoodi mércével nézve aprópénzből kihozták az egészet és egy pár ismert nevet sikerült megnyerni a produkcióhoz.