7

A 13. harcos (The 13th Warrior, 1999)

Vikinges filmekre valahogy nem vevő a jónép, Hollywood ugyanakkor időről-időre elhozza őket a vásznakra, ám egyedül csak a DreamWorks animációs filmje (Így neveld a sárkányodat) tudott tömegeket vonzani a mozikba. John McTiernan a 90-es években tapasztalhatta meg, hogy a közönséget gyakorlatilag totálisan hidegen hagyja a viking sztori, ugyanakkor a produkció körül kialakult némi probléma is. A 85 millió dollárra tervezett költségvetést átlépték, mire leforgatták a filmet a költségek meghaladták a 110 millió dollárt, ám a tesztközönségnek nagyon nem tetszett a produkció, ezért néhány jelenetet újra felvettek, McTiernan kezéből Michael Crichton,  vette ki a gyeplőt (ő írta a regényt, ami alapján készült a film), mire bemutatható állapotba hozták a 13. harcost addigra 160 millió dollárt tapsoltak el a készítők. Ezután joggal hihetné az ember, hogy az izzadságszagú erőlködés után egy unalmas katyvaszt hoztak össze, ám meglepően jó lett a végeredmény.

Ahmed Ibn Fahdlan Ibn Al Abbas Ibn Rashid Ibn Hamad (Antonio Banderas) kénytelen elhagyni Bagdadot, ugyanis az egyik nagyúr feleségét félti tőle és a szultánhoz fordul, aki úgy dönt, hogy a megvádolt férfinek nagykövetként kell tevegelnie kísérőjével Melhizédekkel (Omar Sharif). Útjuk során összefutnak a vikingekkel, akik épp szeretett királyukat temetik (vagyis égetik), majd hírt kapnak arról, hogy rejtélyes és félelmetes alakok gyilkolják halomra a hazájukban élő embereket. Betotyog egy vén banya, akinek jóslata szerint 13 harcos tudja csak megállítani a veszélyt és helyet kell kapnia a csapatban egy olyan embernek is, aki nem viking. Így hát Ibnnek a rettenthetetlen osztaggal kell tartania, hogy közös erővel gyűrjék le a veszedelmet.

Nem olvastam Chricton regényét, így csak sejtem, hogy az elején azért jobban kibontja az író, hogy miért távozott a főhős az országból, illetve talán a mongolok feltűnése és Ibnék kemény pár száz méteres üldözése is több lapon keresztül tart. A filmesek bizonyára azért siettek, mert tisztában voltak vele, hogy a néző nem Ibn magánéletére kíváncsi és a tevén való loholás sem lenne érdekes, sokkal inkább arra kíváncsiak, hogy a 13 merész „kiválasztott” miképp száll szembe a köddel érkező bivalyerős szörnyetegekkel. Nem spóroltak a vérrel sem, csatában hullanak a fejek és a végtagok, sőt mutatnak néhány széttépett, megcsonkított tetemet is. A rejtélyes alakok gyilkolászása után maradt fejetlen, felakasztott hullák láttán leginkább a Predator jut eszünkbe (amit szintén McTiernan rendezett).

A rendező eddigi munkássága során leginkább az akciófilmeket részesítette előnyben, így tőle főleg az várható, hogy a véres csatákat, látványos küzdelmeket és kemény párbajokat mutasson, amelyek nem hatnak se nevetségesen, se unalmasan, ott érezzük magunkat a harc közepén, berántson az atmoszféra. McTiernannak ezt sikerült megvalósítania, alkotása leginkább klasszikus kalandfilmekre hasonlít. A 13 harcos rendületlenül állja a sarat a reménytelennek tűnő helyzetekben is, Ibn-t pedig egy idő után magával ragadja a harci láz, főleg mikor rádöbben a támadók valódi mivoltjukra.

Némileg hiányérzettel töltheti el az ember, hogy az egyik viking harcosról nem kapunk túl sok információt. A férfit Buliwynek hívják, azaz könnyedén leszűrhető, hogy köze van a legendás Beowulfhoz, így őt alaposabban körüljárhatták volna a készítők, esetleg egy vagy két izgalmas és érdekes rövidebb történetet mesélhettek volna tetteiről. A romantikának szerencsére nem szorítottak (túl sok) helyet,  megeshetett volna, hogy Banderas karaktere összejön egy viking hölgyeménnyel, ám ezt ügyesen kihagyták a filmből.

A 13. harcossal sok gond nincs, a vikingekről kialakult képet is megkapjuk, vedelik a sört, tömik a hasukat, de ha harcról van szó egykutya, hogy sárkányt vagy több száz misztikus lényt kell lekaszabolniuk, mindezt látványos képsorokkal tarkítva teszik, Banderas is megállja a helyét. A vérengzések között akad néhány poén is és film élvezetessége miatt könnyedén túllépünk néhány furcsaságon, mint pl. Ibn rekordgyorsaságú nyelvtanulása. 80 %-ot részemről megérdemel a kalandfilm.

imdb: 6,3
rottentomatoes: 33 %

Büdzsé: 160 millió dollár
Amerikai bevétel: 32,6 millió dollár
Összbevétel: 61,6 millió dollár

7 komment

  1. Nekem is tetszett ez a film. Sajnálatos, hogy megbukott a mozipénztáraknál. :/ Egyébként a nyelvtanulást a rendező úr elsütötte már a Vadászat a Vörös Októberre című filmnél is, mikor a néző értette meg hirtelen a szovjet politikai tisztet, aki épp a kapitány feleségének a könyvéből- ha jól emlékszem a Bibliából- olvasott fel egy részletet. (Valamit az Armageddonnal kapcsolatban. 😛 Már nem emlékszem annyira.)
    Visszatérve a 13. harcosra, nem volt vele különösebben gondom, a nyelvtanulás persze kicsit túlzás volt, de manapság látunk már nagyobb butaságokat is. 😛

  2. “Nem olvastam Chricton regényét, így csak sejtem”

    hiba.
    nagyon jó regény. Sokkal jobb, mint a film

  3. ez egy első osztályú film.nekem az egyik kedvencem.kár hogy a nép nem vevő az ilyesmire.érdemes megnézni,hibát meg minden filmen lehet keresni.

  4. Tipikusan olyan film, aminek se a bevétele, se a szakmai visszhangja nem volt nagy, de ha adja a TV, csak azért is odaragadsz a képernyő elé, és végignézed. Egyike a keveseknek, ami valami különös hangulattal bír. Csak abból tudod, hogy szereted, hogy nem kapcsolod el undorodva, hanem épp ellenkezőleg, maradsz és nézed. Nekem még a Veszed vad hasonló (Tommy Lee Jones vs. Benicio del Toro).

  5. A Veszett vad nekem is nagy kedvencem. De a 13.-ik harcost is bármikor meg tudom nézni és Jerry Goldsmith filmzenéje szuper alatta.

  6. Lazán kapcsolódik, de az igazi Ibn Fadlán X. századi arab utazó volt, aki a volgai bolgároknál járt követségben, és erről írt egy beszámolót, amit bele szoktak válogatni a Top… akárhány legjobb útleírásba ever. Chicton is valószínűleg egy ilyesmiből vette a nevet. Az eredeti pár éve megjelent magyarul:
    http://bookline.hu/product/home!execute.action?id=59038&type=22&_v=Fadlan_Ibn_Beszamolo_a_volgai_bolgarok_foldjen_tett_utazasrol

    Valahol a lábjegyzetekben meg is említik, hogy az eredeti Ibn Fadlánnak meg a 13. harcos filmnek a néven és az alapszituáción kívül nem sok köze van egymáshoz.

  7. huh. először borzasztóan idegenkedtem a filmtől, pedig fantasy film rajongó vagyok. Aztán végül egy este, valamelyik TVadón megnéztem, és beszippantott. Remek kis film ez, na.
    Szerintem ez az a típus, amit “B” kategóriás csúcsfilmnek nevezhetünk – jó kis dark fantasy.
    A viking halálimás rész máig a kedvencem:
    “Lo there do I see my Father
    Lo there do I see my Mother and my sisters and my brothers
    Lo there do I see the line of my people back to the beginning
    Lo they do call to me
    They bid me take my place among them
    In the halls of Valhalla where the brave may live forever”
    Már ezért az egy részért simán plusz 10 % jár.

    Részemről ez bőven 10/8…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztosra megyünk *