FilmDROID Bosszúállók: Végjáték: Stark búcsúzik, Rogers pityereg, Lang kopogtat. Az első mozgókép a jövőre érkező végjátékból.
Author: Filmdroid
A Grincs – a kulisszák mögött
Az Illumination és a Universal Pictures nyolcadik animációs filmje A Grincs, amely Theodor Geisel (azaz Dr. Seuss) közkedvelt meseregényének újabb adaptációja. A történet hőse egy cinikus, zsémbes manó, aki elhatározza, hogy ellopja a karácsonyt, de egy kedves kislány hatására eláll szándékától. A vicces, inspiráló és vizuálisan lenyűgöző A Grincs univerzális történetet mesél el a jóindulat megváltó erejéről és az igazi karácsonyi hangulatról. A film eredeti változatában az Oscar-jelölt Benedict Cumberbatch kölcsönzi hangját a Grincsnek, aki Kobak-hegyen magányosan él hűséges kutyájával, Maxszal. Lakhelye egy barlang, amely telis-tele van a kényelmét szolgáló mindenféle fura kütyükkel. Embert csak akkor lát, ha a szomszédos Kifalvába látogat bevásárolni.
Heti bemutatók
Könyvajánló – Átkelések / Forgatott könyvek
Pócsik Andrea Átkelés című könyve a magyar filmtörténet romaképeit elemzi, de nem a hagyományos – leíró, rendszerező – módszerrel, hanem kultúratudományi megközelítésben. Különböző korszakokban végez mélyfúrásokat: egy-egy olyan művet választ ki, amely markánsan megjeleníti az adott időszak reprezentációs és beszédmódját, és behatóan elemzi annak készítési folyamatát, formai megoldásait és fogadtatását. A művelet egy archeológiai feltáráshoz hasonlítható, s a Thomas Elsaesser német filmtörténész által képviselt új filmtörténetírás követőjeként a médiaarcheológia egyik, tartalomvezérelt irányába illeszthető leginkább. Néhány kortárs jelenség elemzése egészíti ki a történeti vizsgálódásokat, hogy felhívja a figyelmünket az archiválás, a bemutatás, a forgalmazás (intézmény)politikai hátterére. Ezek a rövid esettanulmányok példaként szolgálnak a kritikai megközelítés nélkülözhetetlenségére. (Forrás)
Pócsik Andrea: Átkelések – A romaképkészítés (an)archeológiája, Gondolat, 312 oldal, 2017, 3800 Ft
Gelencsér Gábor Forgatott könyvek című, nagyszabású, hiánypótló monográfiája a magyar film és az irodalom kapcsolatát tárgyalja 1945 és 1995 között. Egyfelől áttekinti két kulturális rendszer, azaz film és irodalom hatásösszefüggéseinek történetét, másfelől érzékeny és alapos elemzéseket közöl a legfontosabb írók műveinek adaptációiról (Móricz Zsigmond, Déry Tibor, Mándy Iván, Krasznahorkai László), illetve az irodalmi ihletettségű szerzői filmesek munkáiról (Fábri Zoltán, Makk Károly, Gothár Péter, Tarr Béla). A kötet tehát olvasható nem hagyományos filmtörténetként, kultúrpolitikai és kultúrtörténeti összefoglalásként, illetve figyelmes és értékes esztétikai elemzések sorozataként is. Egyszerre tankönyv, monográfia és műelemző esszé. Nehezen besorolható, különleges vállalkozás – ahogy a mű tárgyát képező, kiemelkedő magyar filmes adaptációk is azok. Filmbarátok, diákok, tanárok, kutatók, nézők és olvasók kötelező olvasmánya. (Forrás)
A könyvről kritika itt olvasható.
Gelencsér Gábor: Forgatott könyvek – A magyar film és az irodalom kapcsolata 1945 és 1995 között, Kijárat, 565 oldal, 2015, 3325 Ft
Heti bemutatók
UIP hírlevél
Két héttel korábban támad Űrdongó Amerikában, ami jó jel
A nagy amerikai stúdiók az utóbbi időben rászoktak arra, hogy két héttel a hivatalos premier előtt már mozikba küldik a filmjüket, igaz, korlátozott kópiaszámban. Ennek azért van értelme, mert az elővetítésekre bejutó kiváltságosok kommentcunamit generálnak az interneten, ami legalább olyan jó reklám, mint a direkt hirdetések.
Az ŰrDongó elővetítésein bónusz tartalommal – erről egyelőre nem tudni, mit kell alatta érteni – és kis Transformers-ajándéktárggyal kedveskednek a nézőknek. Iparági bennfentesek szerint mindez azt jelzi, hogy a gyártó Paramount stúdió hisz a filmben, hiszen ha bukásra számítanának, inkább elrejtenék, hogy legalább az első két hétben jó bevételt hozzon.
Az ŰrDongó a Transformers-franchise megújítására vállalkozik, amennyiben a címszereplő robot eredettörténetét meséli el. Ezért is bízták a rendezést a sokat robbantgató Michael Bay helyett egy szerzői filmesre, Travis Knightra (Kubo és a varázshúrok, ParaNorman).
(BumbleBee – hazai bemutató: 2018. december 20.)
Rövidfilm: Thunder Road (2016)
Adott egy fiatal rendőrtiszt (Jim Cummings), adott egy jókora lelki teher plusz egy tragédia. A gyász egészen szokatlan kifejezése megrendítő, és Bruce Springsteen is befigyel. Cummings író-rendező-főszereplő filmje két éve a Sundance-en a zsűri nagydíját kapta, és már kanyarban a nagyjátékfilm-verzió. Addig is érdemes hangolódni a rövidfilmmel.
InterCom hírlevél
Salmander a Harry Potterben
A Legendás állatok sorozat egyre szorosabban fűzi történetét a Harry Potter-univerzummal. Egyre több kis részlet kerül a helyére: előtörténetek, homályban maradt részletek, nagy összefüggések kerülnek napvilágra a Roxfortban nevelkedett sötét varázslókkal kapcsolatban. Nem csoda, hogy a Legendás állatok – Grindelwald bűntettei (Fantastic Beasts: The Crimes of Grindelwald, már a mozikban) bemutatója kapcsán egyre több színész vall a civilben is meglévő kapcsolatokról.
Eddie Redmayne, a Göthe Salmandert, a habókos magizoológust alakító színész például azt ismerte be nemrég újságírók előtt, hogy majdnem a sötét oldalra sodródott: néhány évvel ezelőtt jelentkezett, hogy eljátszhassa az ifjú Voldemortot, Tom Denemet.
– Még egyetemre jártam, és a Harry Potter-stáb eljött a suliba színészt válogatni. Szóval, szinte csak belesodródtam a meghallgatásba – mesélte Redmayne. – Bementem egy szobába, mondtam két és fél mondatot, és valaki mondta, hogy köszönik, ennyi. Mehetek. De már nem bánom, mert Jude [Jude Law, aki az ifjú Dumbledore-t játssza a Legendás állatokban] nemrég beismerte, hogy ő is jelentkezett. Igazából nincs brit színész, aki ne játszott vagy ne próbált volna játszani valamelyik Harry Potter-filmben. És akinek nem sikerült, mint nekem, azoknak itt van a Legendás állatok.
Heti bemutatók
Könyvajánló – Anne Frank naplója
Ari Folman (Libanoni keringő, A futurológiai kongresszus) és David Polonsky arra vállalkoztak, hogy a képregény műfajának eszközeivel egészen új formába, amolyan grafikus naplóba öntik Anne Frank gondolatait úgy, hogy szellemisége sértetlen maradjon. Egy eddig ismeretlen és érzelemdús nézőponton keresztül, már-már filmszerűen közvetítik egy kedves és nagyszájú kamaszlány hangját, aki – akárcsak kortársai a múltban, a jelenben és mindenkor – megértésre, törődésre, szerelemre és szabadságra vágyik, arra, hogy felfedezhesse a világot, ahelyett hogy börtönéből lopva körbepillantson.
Anne Frank 1942. június 12-én, a tizenharmadik születésnapjára kapta a naplóját. Kezdetben csak a mindennapi eseményeket rögzíti, de később elhatározza, hogy naplójegyzetei alapján regényt ír a megszállásról. Terve sajnos nem valósul meg, mert alig tizenhat éves, amikor meghal a bergen-belseni koncentrációs táborban. Ám naplója, mely egy érzékeny lány bezártságában is szenvedélyes életszeretetéről tanúskodik, a világirodalom egyik gyöngyszeme. Milliók olvassák a világ számos nyelvén, színházban is bemutatták, és filmet is forgattak belőle.
Ari Folman 1962-ben született Haifában, szülei holokauszt-túlélők. 2008-ban rendezte meg a Libanoni keringő című animációs filmet, melyet számos nemzetközi fesztiválon díjaztak, és Oscar-díjra is jelöltek. A film egy, az 1982-es libanoni háború idején az izraeli hadseregben szolgáló katona emlékei alapján készült. A futurológiai kongresszus című filmjét 2013-ban mutatták be Cannes-ban, és az Európai Filmdíjra is jelölték.
David Polonksy izraeli illusztrátor 1973-ban született Kijevben. A Libanoni keringő című animációs film művészeti vezetője. Jeruzsálemben és Tel-Avivban tanít. (Forrás)
Ari Folman, David Polonsky: Anne Frank naplója – Képregény, Park Könyvkiadó, 156 oldal, 2017, 3450 Ft
UIP hírlevél
Bevált A Grincs gonoszkodó reklámkampánya, 66 millió dollárt hozott a film
Törték a fejüket A Grincs marketingesei, lett egy ötletük, bejött, és most elégedettek lehetnek. Az lehetett a fő kérdés, hogyan lehet népszerűsíteni egy olyan animációs filmet, amelynek történetét mindenki kívülről ismeri Amerikában. Dr. Zeuss klasszikus meséje – A Grincs, aki ellopta a karácsonyt – minden háztartásban megvan, az 1966-os klasszikus rajzfilmet, mint nálunk a Reszkessetek, betörőket, minden karácsonykor leadják a tévéállomások, a Jim Carrey-vel készített 2000-es élőszereplős változat pedig úgyszintén nagyon népszerű. Az Illumination stúdió most készített egy felturbózott, 3D-s, a család minden generációját megszólító animációs változatot, de ez talán még kevés lett volna ahhoz, hogy a film 3 nap alatt 66 millió dollárt hozzon Észak-Amerikában. Kellett egy ötlet.
Az ötlet pedig az lett, hogy ha a Grincs undok, cinikus zöld manó, akkor legyen undok, cinikus, ráadásul testre szabott reklámkampánya, legalábbis a köztéri óriásplakátokon. Így aztán a somolygó Grincs azt üzente hetekkel a premier előtt például a mindig bedugult Time Squeare-en, hogy „Dudálj csak, attól majd biztos előbbre jutsz.” A Windy Citynek, azaz Szeles városnak becézett Chicagóban azon poénkodott, hogy „Vannak ám szelesebb városok is.” A New York-i metróban: „Nem baj, a következőt biztos elkapod.” Az iszonyatosan drága lakbérekkel operáló San Franciscóban és környékén: „Olyan olcsó itt a lakbér”, Los Angeles legforgalmasabb és mindig bedugult kereszteződésében pedig: „Imádom, amikor zöldre vált a lámpa és senki nem moccan.”
A plakátkampány hatalmas kommentcunamit váltott ki az interneten, és valószínűleg ennek köszönhető, hogy a nézők 18 százaléka a 18-24 éves, leginkább mozibajáró korosztályból került ki, amely egyébként kevésbé hajlamos animációs családi filmekre beülni.
A filmet forgalmazó Universal marketingfőnöke, Michael Moses elismerte, hogy a kampány drága és időigényes volt, mivel minden nagyvárosra külön szlogent kellett kitalálni, ráadásul októberben kellett trükkösen reklámozni egy tipikus karácsonyi filmet. De lám, megérte a fáradság.
(The Grinch – hazai bemutató: 2018. december 6.)
