0

Röviden: Az árok / Tőrbe ejtve / Fekete karácsony / Feszültség / Az átok háza

írta Minime

Az árok (Underwater) – William Eubank a 2014-es méltatlanul lesajnált A jel (The Signal) című sci-fije után ezúttal egy nagyobb költségvetésű mélytengeri „tudományos horror” kategóriába sorolható filmmel jelentkezett. A Kepler kutató és fúróállomás, a Mariana-árok legmélyén végzi munkáját, amikor egy ismeretlen katasztrófa következtében a szerkezete összeomlik. Norah Price (Kristen Stewart) gépész, Lucien (Vincent Cassel) parancsnok, Abel (J.T. Miller) és társaik a mélyben rekednek. Az egyetlen kiutat egy másik fúróállomás elérése jelenti, amely a Roebuck nevet viseli, ám az odajutás nem egyszerű, hiszen a mélységben másfél kilométert kellene hőseinknek sétálniuk. Nem beszélve arról, hogy időközben arra is fény derül, hogy a katasztrófa nem baleset vagy véletlen eredménye volt, hanem egy a fúrás során felébresztett, eléggé agresszív életforma hathatós közreműködésével történt. A lény pedig úgy érzi a szereplők nem érdemlik meg a menekülés lehetőségét, így szisztematikusan megpróbálja levadászni és felfalni őket. A minden évben jelentkező zsánerfilmek között egy újabb ékes darab, amely igazából semmilyen újdonsággal nem szolgál. A zártnak tűnő tér és az ismeretlen lény jelenléte kissé víz alatti Alien-ízt a filmnek. Aki szereti a hasonló, nem túl okos, nem túl logikus és rövid alkotásokat, annak nyugodtan meg lehet nézni egyszer, de világmegváltó eredetiséggel sajnos nem fog találkozni. A színészek pedig végigbotladoznak a filmen, valószínűleg csak azért, mert muszáj. Értékelés: 40%.

Tőrbe ejtve (Knives Out)Rian Johnson a krimik világából jelentkezik legutóbbi mozijával, és követve a klasszikus Agatha Christie regények hangulatát, egy vérbeli kérdezz-felelek típusú, nyomokat összeillesztő, fordulatos és kevésbé mozgalmas történettel jelentkezik. Harlan Thrombey (Christopher Plummer) sikeres krimiíró a 85. születésnapján családja körében elhalálozik, minden jel szerint öngyilkosság következtében, azonban a jelekkel ellentétben az ismeretlen megbízó által felbérelt Benoit Blanc magánnyomozó (Daniel Craig) ezt egészen máshogy gondolja. A történet fordulatos és olykor banális útvesztőiben minden szereplő, családtag gyanúsítható valamilyen indítékkal, amely alapján oka lett volna az idős úr megölésére, ugyanakkor a hazugságok hálójában is utat talál magának a megoldás. A szereplőgárda az utóbbi évek legimpozánsabbika, hiszen tiszteletét teszi Don Johnson, Jamie Lee Curtis, Chris Evans, Michael Shannon, Toni Collette, Katherine Langford, Ana de Armas és Jaeden Martell is. Rian Johnson szövevényes története lassú tempóban, meggondoltan és fordulatosan halad a megoldás felé, miközben teret ad színészeinek alakításaik csiszolására, amelynek hála egy klisés és maníroktól sem mentes kollektíva áll össze a szemünk előtt, azonban aki ezt helyén tudja kezelni, és nem előítéletes a krimik iránt, annak akár még kellemes perceket is okozhat. Értékelés: 70%.

Fekete karácsony (Black Christmas, 2019) – Egy korábban már többször feldolgozott slasher-klasszikus újrázása, ezúttal Sophia Takal rendezésében. A történet középpontjában ezúttal Riley Stone (Imogen Poots) és barátnői állnak, akiket olyan maszkos alakok terrorizálnak, akik szinte természetfeletti erővel is bírnak. A lány még ki sem heverte traumáját, mely szerint a fiúszövetség egyik tagja megerőszakolta és még csak nem is hittek neki, amikor az eseménysorozat kezdetét veszi. Gyanús jelek, hímsoviniszta professzor (Cary Elwes) és rejtélyes halálesetek borzolják a főiskolások és a nézők kedélyeit, egészen kb. addig, amíg sikerül a filmet a legvégén magunkban lezárni és olyan gyorsan elfelejteni, amennyire csak lehetséges, ugyanis sajnálatos módon egy teljesen feleslegesen elkészített remake-ről beszélhetünk, amelynek megszületése nélkül sem halt volna ki a 2019-es moziév, de nyilván a benne szereplő ifjú és kevésbé ifjú színészeknek is élniük kell valamiből. Egyetlen jogos kérdésünk csupán az lehetne, ki a franc engedte moziba ezt a totál gagyi, „csak videó” szinten létet érdemlő, „felejthetetlen„ alkotást. Ugyanakkor minden elismerést megérdemel, és valahol lesújtó a nézőkre nézve, hogy a költségvetése három-négyszeresét simán megkeresték vele. Értékelés: 10%.

Feszültség (The Current War, 2017) – Egy igaz történeten alapuló megemlékezést láthatunk a filmben Alfonso Gomez-Rejon tolmácsolásában. A film Michael Mitnick forgatókönyve alapján állít emléket, a 19-20. század fordulójához közeledvén kialakult tudományos versengésnek. Thomas Edison (Benedict Cumberbatch) egyenáramú elektromos hálózata és George Westinghouse (Michael Shannon) váltóáramú elektromos hálózata, valamint az Egyesült Államok és a világ áramellátásáért folytatott technológiai csatározások történetéről szól a mű, megidézi a viktoriánus korszak Amerikáját, két, sőt valójában három – Nikola Tesla (Nicholas Hoult) – nagy elmének állít emléket és kiváló szereposztással, remek alakításokkal örvendezteti meg a nézőt. A mellékszerepekben Tom Holland és Katherine Waterstone is feltűnik. A történet szerteágazó volta és bonyolultsága miatt jelentős egyszerűsítésekre szorult, ám ennek ellenére kerek egészet alkot, és megőrzi a történelmi személyek sajátos jellemvonásait. A Weinstein-botránynak áldozatul eső produkció igazából egy remekül eljátszott, hiánypótló, ám nem felejthetetlen alkotás. Sajnos olykor az élet jóval bonyolultabb, mint azt filmre lehessen vinni, így nem tökéletes alkotás, de érzékletes és kiváló színészi alakításokkal teli történelmi mementó. Értékelés: 70%.

Az átok háza (The Grudge) – Muldoon nyomozó (Andrea Riseborough) férje halála után kisfiával egy vidéki városba költözik, ahol rögtön egy balesetnek látszó haláleset kivizsgálásába csöppen. Társa, Goodman nyomozó (Demian Bichír) figyelmezteti a nőt, hogy tartsa távol magát az ügytől, és ne keressen összefüggést korábbi esetekkel. Ám ismerve az ilyen típusú filmek menetét, nyilván keresni fog. Miközben pedig a nyomozónk megfejtést keres, rajta és még három másik család életének eseményein keresztül szembesülünk azzal a ténnyel, hogy minden mindennel összefügg, és egy japán átok áll az események hátterében. A szereplőgárda egészen jónak mondható, bár Lin Shaye foglalkoztatására egyszerűen már nem nagyon van magyarázat. Az alakítások a jó nevek ellenére sem ütik meg az átlagos színvonalat. Vannak jump-scare-ek, trash és gore, rondán kinéző ijesztő dolgok, de ami Japánban kultuszfilm, az nem feltétlenül érinti meg a nyugati mozirajongókat. A legelső próbálkozás még elment anno a Kör mellett, újszerűsége miatt, de ismételt újragondolást már nem érdemelt meg. Borzalom ez a fajta remake-gyártó ötlettelenség, ami jelenleg a stúdiókat jellemzi, és ennek ékes példája Nicholas Pesce író-rendező jelen alkotása is. Értékelés: 20%.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztosra megyünk *