Gemini Man

írta Minime

Ha Will Smith önmagában általában már garancia a sikerre, akkor mi lenne, ha rögtön dupla adagban kapnánk, és miért ne fiatalítanánk is rajta? Akkor talán a felnövekvő tinik is ráharapnak az egyébként szinte öregedésre alkalmatlan genetikájú szupersztár mozijaira. A Gemini Man egy olyan projekt volt, amelyet nagyon sokáig jegeltek a megfelelő technikai háttér megszületéséig, hogy a kellő időben, kellő minőségben készülhessen el.

Henry Brogan (Will Smith) a világ legtutibb bérgyilkosa, képes ellőni egy nőstény szúnyog golyóit 6000 méterről, de újabban lelkiismeret-furdalás gyötri és szeretne kiszállni az öldöklésből. Azonban a GEMINI nevű projektet futtató titkos szervezet ezt nem veszi jónéven, és belekeverik hősünket az egyik tudósuk kiiktatásába, amit meg Henry nem vesz szívesen. Miután lepaktál az őt ellenőrző ügynökcsajjal, Dani Zakarweski-vel (Mary Elizabeth Winstead) és kapcsolatba lép országos cimborájával, Báróval (Benedict Wong), együtt indulnak a rejtélyesnek egyáltalán nem mondható összeesküvések felgöngyölítésére és a csúnya, gonosz Clay Varris (Clive Owen) elkapására, aki a GEMINI projekt vezetőjeként Brogan fiatalabb klónozott mását (Will Smith Jr.) küldi kiiktatásukra.

Gyakorlatilag megkapjuk szinte az 1990-es évek egyik akkori slágerfilmjét, a Dupla dinamitot újragondolt modern csomagolásban, mindössze kevesebb, ám sokkal látványosabb akcióval és rengeteg-rengeteg felesleges, érzelgős romantikával, lelkifröccsözéssel. Miután a forgatókönyvet olyan személyekre bízták, akik a Lost-ban és a Trónok harcában tevékenykedtek hasonló titulusban, így várható volt, hogy ez a dolog sem fog működni. Nem is az a baj, hogy rosszul írták meg, hanem az, hogy a film csak technikailag múlja felül Van Damme epikus dupla bevetését, minőségében körülbelül ugyanolyan lent van. Ang Lee (Hulk, Túl a barátságon, Pi élete, Billy Lynn hosszú félidei sétája) egy kiváló rendező, akinek számos remek darab kötődik a nevéhez, de sajnos ezt nem teheti majd ki az ablakba, ahogyan a színészeknek sem kell majd díjesőre számítani az alakításaik után.

Az ember egy ilyen beharangozó után minimum annyit várna, hogy az Alita technikai színvonalát kapja, ha már megvan az a technikai háttér, de csalódnunk kell. Látványosnak látványos, de rengeteg helyen kilóg a lóláb, és olyannyira ganyinak tűnnek a trükkök, hogy egy jobb érzésű és kicsit magasabb költségvetésű B film is ráverne. Wong és Winstead üres karakterek, teljesen feleslegesek is lehetnének, maga Clive Owen pedig tökéletesen jellegtelen. Smith próbálkozik becsülettel, még el is sírja magát (a kis érzelgős), de valószínű a végeredmény még vaskosabb könnycseppeket csal a szemébe, hiszen egy potenciálisan jó látványfilmből sikerült összerakniuk egy eldrámázott C filmet.

Balul sikerült próbálkozásként tekintek erre a filmre, mint a karakterduplázás sztorijellegű buktájára, amelyet a történettelenség és a melléfogások tömege jellemez. Kedvelem Will Smith munkáit, mindig talál valami lehetőséget megújulni és sikeresnek maradni, de itt most alaposan melléfogott. Ang Lee pedig remélhetőleg visszatér az általa preferált stílusvilághoz, mert ebben a futurisztikus akció-műfajban nem igazán van keresnivalója. David Benioff meg ne írjon filmeket, amikor kiherélte az egyik legjobb sorozatot a végére, amikor már nem adaptált.