1

Röviden: Johnny English újra lecsap / 22 mérföld / Mandy / Keresés / He’s Out There

írta Minime

Johnny English újra lecsap (Johnny English Strikes Again) – Johnny English (Rowan Atkinson) ismét akcióba lendül, ugyanis Angliát kibertámadás éri, amelynek során az összes titkos ügynök adatai kiszivárognak. A miniszterelnöknő (Emma Thompson) kénytelen visszahívni, az immáron földrajztanárként diákjainak „kiképzést” tartó Englisht, hogy megmentse országát az újabb támadásoktól és egy őrült kiberbűnöző kényétől-kedvétől, aki világuralomra tör. Társául ezúttal is Bough (Ben Miller) szegődik, akivel összeszokott párosként erednek a felelős nyomába. Az aktuális „femme fatale” ezúttal egy orosz titkosügynök, Ophelia (Olga Kurilenko), aki egy kezdeti nehézkes ismerkedési periódus után már szövetségesként tűnik fel a bénázó páros oldalán. Gyakorlatilag David Kerr rendező megismétli az előző két epizód helyzetkomikumait és vicces monológjait, miközben Atkinson minden megerőltetés nélkül hozza le a számára szinte már unalomig ismert főhős minden mozdulatát és mimikai „poéngyárát.” Sajnos vagy mégsem, mindenki eldöntheti, gyakorlatilag nem kapunk semmilyen váratlan dolgot ettől a filmtől, hiszen csak leporolták a régi poénokat, és új környezetbe helyezve ismételten elpuffogtatják őket. Lehet ragozni a dolgokat, a történetet, a poénokat, de tökéletesen felesleges, gyakorlatilag egyszeri megnézés után ugyanolyan feledhető, mint a két korábbi rész. Értékelés: 40%

22 mérföld (Mile 22) – James Silva (Mark Wahlberg) és osztaga – a Védvonal (Overwatch) titkos amerikai elit kormányalakulat – lecsap egy orosz védett házra, ahol céziumot keresnek: egy radioaktív izotópot, amely fegyverkészítésre alkalmas, ezáltal terrorfenyegetettséget jelent. Alice (Lauren Cohan) és Sam (Rhonda Rousey) vezetésével az alakulat megöli a házban tartózkodókat, köztük Silva egy 18 éves fiút is. 16 hónappal később az indonéziai amerikai követségen egy rendőr feladja magát, Li Noor (Iko Uwais) egy kódolt diszket visz magával, amely tartalmazza a cézium lelőhelyeit, de csak akkor hajlandó elárulni a kódot, ha kijuttatják az országból egy repülőn. Noor egyébként Alice titkos besúgója és az indonéz különleges alakulat korábbi ügynöke. A Védvonal vezetője, Bishop (John Malkovich) nem akar kockáztatni, ezért megbízza Silva egységét, hogy juttassák ki az országból Noor-t, akire az indonéz titkosszolgálat árulás miatt vadászik. Eközben azonban az oroszok is akcióba lendülnek, és figyelemmel kísérik az események alakulását. Peter Berg rendező szinte már Wahlberg házirendezőjévé avanzsált az évek során. Számos korábbi produkcióban láthattuk közös munkájuk gyümölcseit. Lea Carpenter forgatókönyve az akciófilmek hőskorába kalauzol minket, ahol a történetvezetés és dramaturgia nem igazán volt elvárás. Wahlberg és Uwais keményen odateszik magukat az akciók során, sőt előbbi szövegben is, míg Cohan és Rousey igazi zúzós kemény csajok. Azonban az őrjítő tempó és a kemény dumák, valamint az eszméletlen pörgős akciójelenetek között borzasztóan könnyen elvesznek a nézők, hiába van drámai fordulat és meglepetések, valahol mégis érezhető, hogy nem akart ez több lenni egy baromira látványos akciómozinál, amely a hagyományos lövöldözésekre és közelharcra épít. A logikai buktatók sokaságára szinte felocsúdni sincs időnk egy-egy keményebb szöveg vagy látványos és hangos akció miatt, amelyek általában a kritikus részeket követik. Értékelés: 70%

Mandy – A bosszú kultusza (Mandy) – 1983-ban járunk, az Árnyék-hegységben. Red Miller (Nicolas Cage) favágó, aki a világtól távol éldegél párjával, Mandy-vel (Andrea Riseborough), és békében tölti napjait. A felvezetésből és egymás iránti viszonyukból kiderül, hogy mindketten sérült lelkek, akik egymásban találtak nyugalmat és vigaszt. Red alkoholizmusa és Mandy gyermekkori traumái az egymás mellett érzett biztonság nyugalmában próbálnak gyógyulni. Egészen addig, amíg Mandy-t egy sétája során ki nem szúrja magának az Új Hajnal Gyermekei nevű vallási szekta vezetője, Jeremiah Sand (Linus Roache), aki felbéreli a Fekete Koponyák motoros bandát, hogy rabolják el neki a nőt. A sikeres támadás után a szekta női tagjai bedrogozzák Mandy-t, aki kineveti a szektavezért annak kisméretű férfiassága miatt. Sand dühbe gurul, és Red szeme láttára elevenen elégeti a nőt, a férfit pedig megkéseli. Miután elvonulnak, Red kiszabadul és bosszút esküszik, felkeresi barátját, Caruthers-t (Bill Duke), és a tőle kért nyílpuskával, valamint egy speciálisan kialakított fejszével elindul, hogy bosszúját beteljesítse. Panos Cosmatos rendező – a 80-as évek nagy George P. Cosmatos-ának fia – rémisztő vizuális kalandot vizionált. A teljes időtartam alatt domináló vérvörös színkavalkád szinte előrevetíti a várható durvaságok vérözönét. A színészi játékok egészen kiválóak, Nicolas Cage őrülete és Riseborough visszafogott szégyenlőssége a film ékkövei, amelyek nélkül ez a mozi semmi más nem lenne, csak egy brutális Z-kategóriás mészárlás. Ellenben az általuk nyújtott magasan jegyezhető és érzékletes alakítások mindenképpen hozzájárulnak Cosmatos szinte betegesen vörösre festett vizuális rémálmának beteljesítéséhez. Sajnálatos módon bármilyen remek is Cage a szerepben, nem ez a film fogja visszateleportálni őt a hollywoodi élvonalba, de az utóbbi időben „elkövetett” filmjeihez képest ezúttal alakítása legalább valóban kiváló. A filmet sajátságos stílusa és vizualitása, valamint a kiváló alakítások miatt én magasra taksálom, de előfordulhat, hogy más nézők szerint kevésbé lesz értékes. Értékelés: 80%

Keresés (Searching) – A film előzetese és beharangozása alapján Hitchcock-i magasságokba emeli a feszültséget a jelenkor thrillerei között. Margot Kim (Michelle La) egyszerű kislány, életének minden fontosabb momentumát a szülei minden közösségi médiumon nyomon-követhetővé teszik. A lány, miután édesanyja rákban meghal, kissé eltávolodik apjától, David-től (John Cho), és alig vannak barátai. Mindössze nagybátyjával, Peter-rel (Joseph Lee) találja meg a közös hangot. Egy iskolatársaival töltött bulizós este után azonban eltűnik. Az aggódó apa, miután semmi nyomát nem találja lányának, értesíti a hatóságokat, annak eltűnéséről. Rosemary Wick (Debra Messing) szintén egy kamasz gyermekét egyedül nevelő rendőrtiszt, aki igyekszik mindenben az apa segítségére lenni, ám eközben David is nyomoz lánya után a lehető legszéleskörűbben, az interneten, a közösségi médium különböző fórumain. Ahogyan telik az idő és a rendőrség nyomozásának lassú üteme csak egyre elkeseredettebbé teszi az apát, úgy jut ő egyre közelebb lánya elrejtett titkaihoz, személyiségének és közösségi jelenlétének egyre kuszább állomásaihoz, amelyeken keresztül reméli, hogy megtalálja azt, aki tudhat a gyermekéről, és talán lányát még életben találhatja. A színészi alakítások teljesen rendben vannak, Cho, Messing és Lee is hozza, ami elvárható a karakterektől. Aneesh Chaganty filmje szinte 90%-ban a webkamerák, facebook, a televízió és egyéb médiumok különböző platformjain játszódik. Ennek ellenére valóban feszültséggel teli és újszerű, azonban közel sem a már említett klasszikus stílusteremtő rendező munkáihoz mérten. Alapjában véve egy lecke a film a szülők és gyermek-felhasználók számára, hogyan lehet egyszerűen utánanézni gyermekeik dolgainak az interneten. Bemutatja eközben a világháló kettősségét, a félreértések és melléfogások csapdáit, de egyben promótálja is a net előnyös oldalait. Közel nem olyan jó, mint amilyennek beharangozták, de ennek ellenére nézhető és fordulatos, bár kissé logikátlan. A 2014-es Unfriended című, természetfelettivel megspékelt mozi ennél sokkal szórakoztatóbb, a maga bárgyúbb, ám véresebb és bizarrabb módján. Értékelés: 60%

He’s Out ThereMike Scannell forgatókönyvíró és Quinn Lasher rendező munkája a tipizált horrorfilmek kliséivel vonul a nézők elé. Egy anya, Laura (Yvonne Strahovski) és két kislánya, Maddie és Kayla elutaznak tóparti házukba, ahová az apa, Shawn (Justin Bruening) később követi őket. Megérkezésüket követően találkoznak Owen-nel (Julian Bailey), aki elmeséli egy régen ott élő család szomorú történetét, akiknek eltűnt a fiuk, és kénytelenek voltak elköltözni. Miközben Laura éppen pakolászik és előkészül a későbbiekre, lányai az erdőben játszva egy speciális teapartira kapnak „meghívót”, aminek ők rendkívüli módon megörülnek. Maddie megeszi a süteményt, amelyet az erdei asztalon talál, és lázas beteg lesz, ezért Laura aggodalmában igyekszik mindent megtenni lányáért, azonban eközben feltűnik egy maszkos figura – mint később kiderül, az eltűnt John a történetből – és elkezdi terrorizálni a kis kompániát. Az anya tigrisként védi gyermekeit, a lányok tisztességgel sikítanak és a „kibelezett röplabdamaszkot” az arca előtt hordozó rémisztő alak sem áll le az ijesztgetéssel, és a keményebb dolgoktól sem riad vissza fejszéje segítségével. A Halloween és a Hívatlanok kettősségéből született gonosztevő szinte már bájos a gyakorlott horrorrajongók számára, és abszolút nem okoz semmilyen meglepetést, ahogyan a menekülésre vágyó, ám folyton mellékvágányra futó kis család sem. Szóval kapunk egy szépen összepakolt kliséhalmazt, amelyben az alakítások nem egetrengetőek, a gonosz az gonosz, a gyerekek pedig gyerekek. Tucatfilm, amely igyekszik kihozni magából, amit tud, de a középszernél feljebb nem képes elküzdeni magát. Értékelés: 40%

Egy komment

  1. Johnny English 3.: már a második se volt jó, ez még feleslegesebb. Pár apró ötlettől eltekintve az egész fáradt és unalmas.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztosra megyünk *