Akciófilm? Oké. Magyar? Mi van? Magyar akciófilm-így harangozták be. Érdekes, nem elterjedt kishazánk filmiparában, hogy akciófilm alkotásra adja valaki a fejét. A Dögkeselyű 1982-es filmet emlegetik ebben a kategóriában. Próbálkoztak persze azóta, az Európa Expressz meg is bukott, le is húzták a kritikák (szerintem nézhető volt), majd jött az Argo, ami sikeres lett, bár az inkább az amerikai akciófilmeket parodizálta ki.
A filmet igaz történet ihlette. Nagy Viktor forgatókönyvíró állítólag a saját élményeit írta le, úgy érezte vászonra való. Ismeri az alvilágot. Annak idején otthagyta a sulit és drogterjesztéssel foglalkozott, el is kapták, kapott másfél évet.
Theo (Nagy Zsolt) némi wécébeli affér után szabadul a börtönből. A sittre nem tér vissza soha-fogadkozik. Álma, hogy egy elmegy külföldre egy hajóra pincérkedni. Álmodik a nyomor-szokták mondani, nem is lesz ebből az elhatározásból semmi. Ott folytatja, ahol régen abbahagyta, beszippantja újra a drogok világa, a budapesti színes élet (színes alatt értsd: orosz, kínai, arab). Természetesen jön egy nő, akit meg kell szerezni és a szokásos visszautasíthatatlan ajánlat is befigyel a szép nagy droggal telített összképbe.
Kiadatás (Rendition): Abasi Fawal, egy börtönigazgató ellen merényletet követnek el egy észak-afrikai városban. Fawal túléli, az áldozatok között egy amerikai is akad. A CIA letartóztat egy egyiptimoi férfi és a börtönigazgatóra bízzák, aki egy CIA ügynök felügyelete mellett kezdi meg a kihallgatást. A történet lassan halad előre, a rendező ráérősen mutatja be az eseményeket. Kár, hogy egy idő után már a csak az óránkat nézzük, hogy mikor lesz vége a filmnek. Gavin Hood következő filmje a Wolverine lesz, amit ha így fog megcsinálni, akkor már most lehet temetni Rozsomákot, az öngyógyító képessége mit sem fog érni. 🙂
Elizabeth: Az aranykor: A szűz királynő története folytatódik 10 év után. I. Erzsébet királynő trónjáért továbbra is folyik a harc, a királynő nem bízhat a rokonaiban sem. A római egyház és az inkvizíció hatalmas hadserege is fenyegeti Angliát. Nem is olyan rég néztem meg az első részt, egy jó közepest adnék rá. A folytatás azonban sokkal jobb. 60 %
Edit Piaf az az ember, akiről már mindenki hallott, mindenki ismeri a nevét még akkor is ha nem is tudjuk valójában, hogy ki volt, mikor élt és még a dalait sem ismerjük. Én így ültem le megnézni a Piaf-ot.
Uwe Boll neve hallatán sokan már nyúlnának a kés és a pisztoly után. Önkritikája nincs az hétszentség. Hogy miért ültem be A király nevében filmre? A szereplőgárdán elég végigtekinteni. Egyszerűen nem tudtam elhinni, hogy ne tudták volna mire vállalkoznak, tehát elvileg egy jó filmet csináltak. A másik meg a költségvetés. Boll az eddig megszokott összes három-négyszeresével dolgozhatott, tehát kiélhette a fantáziáját és alkotókedvét. A film közben viszont rájöttem, hogy ilyen nincs neki. Mije van? Nagy arca és kemény ökle (pár kritikust kihívott egy boxmeccsre).
John McTiernan anno bemutatta a Predatort, Ridley Scottnak pedig az Alient köszönhetjük. Mindkét lény mára kultstátusznak örvend, ha szeretnék egymást egy tábortűz mellett békepipa mellett karöltve eljárhatnák az örömtáncot. A high-tech felszereléssel nyomuló rusnyaság gyűjteményében felfedezhető volt egy alien koponya is a Predator második részében. Ettől valahogy mindenki olyan izgatott lett, a crossover lehetőségéről, a két monszta egy filmben való szerepeltetéséről pusmogotak. Amire még sokat kellett várni, hiszen képregények és könyvek jelentek meg a témához kapcsolódóan először, de a számítógépes játék verzió se késlekedett.
Aztán végre eljött az idő, amikor a két franchise-t összeeresztették. A film sikeres lett ugyan, de Paul W.S. Anderson (a rendező) kapott hideget, kígyót, békát, stb. Azon kevesek egyike vagyok, akinek tetszett az első rész. Jó volt na. Nem számítottam egy hatalmas A kategóriás durrbelebummra, az elvárásom az volt, hogy a Predatorokat és az Alieneket egymással harcolni lássam és ez megadatott. Öröm, boldogság.
Történet: „Háború tör ki Wyomingban az újonnan betelepült kelet-európai emigránsok és az ott élő telepesek között az 1890-es években. Ez utóbbiak szövetséget hoznak létre, hogy megvédjék magukat és vagyonukat az éhező, koldusszegény bevándorlókkal szemben. Az elkeseredett emigránsok élére a befolyásos jogász, James Averill áll. A helyzetet rontja, hogy a férfi és a szövetség egyik fő embere, Champion ugyanabba a nőbe szerelmes. Averill megtudja, hogy Ellának, a helyi nyilvánosház tulajdonosnőjének a neve is szerepel a szövetség halállistáján.” (port.hu)
Táncikálós-éneklős filmet kéne csinálni. Hogy is lehetne hozzákezdeni? Legyen remake, hisz az divat mostanság, a Hairspray jó lesz. John Travolta legyen az egyik főszereplő, a kövér kislány kövér anyja. Ha Martin Lawrencenek és Eddie Murphynek bejön a felhájasítás és a kövér női szerep. Meg különben is van már tapasztalata a tánc-és éneklésben, ott volt a Grease vagy a Szombat esti láz például. Tegyük bele Zac Efront a High School Musicalből, biztos örülne ha egy mozifilmben játszhatna. Christopher Walken meg szintén bizonyított már, elég csak megnézni Fat Boy Slim videoklippjében hogy ropja, no meg egy ideje csak vígjátékokban nyomja. Ráadásként Michelle Pfeiffer, aki 50 évesen is tündököl, a Grease második részében is szerepelt. James Marsden pedig az X-Men szemüvege nélkül is jól elvan, énekelni is tud, a Bűbájba is leszerződtették.
– Kérek egy bérgyilkost.
– Oké, mindjárt lehúzom a vonalkódleolvasót rajta
Se szeri se száma a megfilmesített és megfilmesítésre váró számítógépes játékokon alapuló filmeknek. Jómagam nem játszottam a Hitman játékkal, azt azonban tudom, hogy egy kopasz ficakot kell irányítan, akinek vonalkód van a tarkóján. Valami hasonlóhoz volt szerencsém, a Splinter Cellben is egy ilyesmi figurát kellett irányítani, Sam Fishernek hívták (egyébként jó lopakodós játék volt), a Hitmanben a figurának nincs neve, csak azonosítója. Ő a 47-es ügynök.
Egy írónő életútja. Egy vágy amiért ő mindent megtett, egy vágy amiért rengeteget vezekelt. Egy vágy amiért egy pár mindent megtett, egy vágy amiért ez a pár rengeteget vezekelt.
Briany 13 éves, színdarabot ír a szerelemről, annak fogalmáról, érzéséről, lángolásáról, sokkal komolyabb dolgokról, mint aminek egy 13 éves lány gondolataiban kéne járnia. Mitöbb ő maga szerelmes: plátói szerelmet érez Robbie iránt. Cecilia és Robbie között viszont forr a levegő, csak egy eltévesztett levél kell ahhoz, hogy egymáséi lehessenek. Leon, a bátyjuk hazatért Paul Marhall-lal, a csokigyárossal, aki kezdetektől fogva szimpatizál Lolával a szintén tizenéves unokahugicával. Lolát megerőszakolják, Robbie ül érte, Cecilia mégis hazavárja, hiszen tudja, hogy Briany hazudott bosszúból. Robbie egy módon tud kiszabadulni a börtönből, Olvasd tovább
Sadie (Mandy Moore) és Ben (John Krasinski) boldogok, szeretik egymást, házasodni készülnek. Az esküvőt abban a közeli templomban szeretnék megtartani, ahol Sadie-t megkeresztelték. A pap (Robin Williams) szívesen összeadja őket, de egy teszt elé állítja őket. Ha az összes általa kitalált vizsgán átmennek egybekelhetnek. Ezt a tiszteletes azért találta ki, hogy csökkentse ezzel a válások számát és kiderüljön, hogy mennyire is szereti egymást a nő és a férfi, jelen esetben Sadie és Ben. A fiatal pár pedig igent mond, hisz mi is állhatna szerelmük útjába? Egy pap és a legjobb ministránsa például.
FilmDROID