filmipar

3

A kínai film-kapcsolat

Publikálta FayeFaye

Mint minden másban, az ázsiai piacok a filmgyártásban is egyre nagyobb szerepet játszanak, és Hollywoodnak szem előtt kell tartania, hogy ne sértse meg a kínaiak érzékenységét. Ez olyan változtatásokhoz vezet, mint legutóbb a Total Recall remake-ben a helyszín, ami eredetileg New Asia lett volna, de inkább átnevezték a semleges “colony”-ra. A leglátványosabb kínaiatlanításon a Red Dawn esett át: a film bemutatója éveket késett, mert a történet szerint Kína megszállja az Egyesült Államokat és csak egy csapat tini tud szembeszállni a vörös veszedelemmel. De aztán rájöhettek, hogy így elég nehéz lesz a filmet eladni Kínában, így utólag digitálisan minden az országra utaló jelet Észak-Koreára változtattak, szereplők hangjától a feliratokig. Észak-Koreának hiába van az egy főre eső legnagyobb hadserege a világon, a filmpiacuk elenyésző, velük jobban megéri packázni. Az MIB 3-ból a kínai cenzorok vágtak ki jeleneteket, amelyekről úgy érezték, rossz fényben tűnteti fel a kínaiakat, de Hollywood a jövőben egyre inkább fog öncenzúrát alkalmazni ilyen esetekben. Míg valahonnan elvesznek, valahol hozzáraknak: a Looperhez pl. több jelenetet is forgatnak Kínában, amit állítólag csak ott fognak bemutatni, nemzetközileg egy rövidebb verziót fogunk kapni, míg a film jövőjében Kína az egyetlen szuperhatalom. Kisebb szerepekben pedig ismert kínai színészek is fel fognak tűnni a Looper, a Cloud Atlas és az Iron Man 3 filmekben is.

Olvasd tovább →

11

Hideg préda (Fritt Vilt, 2006)

Publikálta dzsoni szansajn

Bár unalomig ismételgetett panel az európai és az amerikai filmipar közti minőségi mérce egyensúlyának vizsgálata, pláne ha a horror műfajáról van szó, mégsem hagyhatjuk említés nélkül a skandináv filmgyártás évek óta történő előrenyomulását. A legfeltűnőbb példákat mindenki ismeri, az Engedj be! vagy A tetovált lány nem csak az északi népeket, de az egész kontinenst meghódította, mára pedig, hála a szakmai és közönségsikernek, Amerika is egyre inkább érdeklődik feléjük, s ha nem is eredeti mivoltában terjesztik, azért remake formájában teret kap ott is. Ezt a rohadt hideget is vihetnék.

Olvasd tovább →

8

Gettómilliomos (Slumdog Millionaire)

Publikálta Koimbra

Egyedi, ilyet még nem láttál, különleges – írták a kritikusok a Gettó milliomossal kapcsolatban. Igen? Miért? -kérdezem én, miután megtekintettem a filmet. Volt szerencsém anno néhány indiai filmhez, aminek hasonló sztorija, mint ennek a díjakkal elhalmozott alkotásnak. Aki látott már pár ilyen művet biztos nem mondaná erre a filmre, hogy egyedi, gondolom nem sokan kerültek még ilyenek közelébe, inkább Hollywood áll közelebb az emberekhez, mint Bollywood, plusz az indiai alkotások gyakran három órás játékidővel bírnak és a cselekményt gyakran megszakítja egy közös éneklés és táncos jelenet. Abban az országban ez a módi járja, ők erre van rákattanva, nekünk „Indián kívülieknek” meg teljesen szokatlan jelenség ez.

Olvasd tovább →

7

Robotzsaru (Robocop, 1987)

Publikálta Koimbra

 

Az újabb verzióról itt esett szó.

A helyszín Detroit valamikor a jövőben, a hatalom és a rendőrség az OCP óriásvállalt kezében összpontosul.  “A város beteg, betegsége a bűn”, zsarunak lenni nem könnyű, naponta hullik el az állományból valaki, a többiek pedig megszakadnak, az újoncoknak is megmondják a frankót: „Itt vért fogsz vizelni”. Nagy a teher, de sztrájkolni nem lehet, nem szabad, mert akkor a város elevenen falná fel önmagát és egyébként is a „rendőr nem sztrájkol. Inkább meghal!”

Olvasd tovább →

5

Zuhanórepülés (2007)

Publikálta Koimbra

Akciófilm? Oké. Magyar? Mi van? Magyar akciófilm-így harangozták be. Érdekes, nem elterjedt kishazánk filmiparában, hogy akciófilm alkotásra adja valaki a fejét. A Dögkeselyű 1982-es filmet emlegetik ebben a kategóriában. Próbálkoztak persze azóta, az Európa Expressz meg is bukott, le is húzták a kritikák (szerintem nézhető volt), majd jött az Argo, ami sikeres lett, bár az inkább az amerikai akciófilmeket parodizálta ki.

 

A filmet igaz történet ihlette. Nagy Viktor forgatókönyvíró állítólag a saját élményeit írta le, úgy érezte vászonra való. Ismeri az alvilágot. Annak idején otthagyta a sulit és drogterjesztéssel foglalkozott, el is kapták, kapott másfél évet.

 

Theo (Nagy Zsolt) némi wécébeli affér után szabadul a börtönből. A sittre nem tér vissza soha-fogadkozik. Álma, hogy egy elmegy külföldre egy hajóra pincérkedni. Álmodik a nyomor-szokták mondani, nem is lesz ebből az elhatározásból semmi. Ott folytatja, ahol régen abbahagyta, beszippantja újra a drogok világa, a budapesti színes élet (színes alatt értsd: orosz, kínai, arab). Természetesen jön egy nő, akit meg kell szerezni és a szokásos visszautasíthatatlan ajánlat is befigyel a szép nagy droggal telített összképbe.

Olvasd tovább →