11

Hideg préda (Fritt Vilt, 2006)

Bár unalomig ismételgetett panel az európai és az amerikai filmipar közti minőségi mérce egyensúlyának vizsgálata, pláne ha a horror műfajáról van szó, mégsem hagyhatjuk említés nélkül a skandináv filmgyártás évek óta történő előrenyomulását. A legfeltűnőbb példákat mindenki ismeri, az Engedj be! vagy A tetovált lány nem csak az északi népeket, de az egész kontinenst meghódította, mára pedig, hála a szakmai és közönségsikernek, Amerika is egyre inkább érdeklődik feléjük, s ha nem is eredeti mivoltában terjesztik, azért remake formájában teret kap ott is. Ezt a rohadt hideget is vihetnék.

Jelen alanyunk egyszerű és sokszor látott felütést használ, aki már látott slashert életében, valószínűleg elaludt a szinopszis olvasása közben. De hiába az ismert formulák, a lerágott csontok, a folyamat ugyanaz, de minden új pozitúra (netán, egy új ágynemű) tartalmazhat egy kis csodát magában. Szóval egy kisebb csapat fiatal elindul síelni, ám egyikük idejekorán balesetet szenved. A kietlen puszta nyújtotta civilizáció pedig csak egy elhagyatott hotelt tud felmutatni, így hőseink kénytelenek ott megszállni. Bánatukra, nem törölték meg a talpukat…

01coldprey

Na, ugye. És nem csak a kiindulási pont, de néhány szituáció is ismerősen köszön majd vissza a képernyőről. De mégis megérdemli a figyelmet, hisz a rendező érezhetően foglalkozott gyermekével. A bonyodalom, az akció lassan tör felszínre, de az addig eltelt idő alatt sem fogunk unatkozni, nagy hangsúlyt kapnak maguk a karakterek, esetleg még szimpatizálni is sikerül egyesekkel, így álomgyári kollégáikkal ellentétben, nem a levegőben  egyensúlyozó papírfecnikké minősülnek. A szereplők mellett, a helyszínt is remekül bontják ki, a külső helyszínek láttán érezni az elszigeteltséget, a belső terep pedig a hangulatfestő színekkel tökéletesen teremti meg a gyilkos táptalajául szolgáló atmoszférát.

És persze a feszültséggel teli jelentekkel sem lehetünk elégedetlenek, ha meg kell ijedni, eséllyel pályázunk mi is, nem csak, az egyébként jól teljesítő színészpalánták. A céltalan gore és az ilyen esetekben megszokott, rikítóan buta forgatókönyv helyett, egy ügyesen felépített macska-egér harcot látunk, melynek achillesze a sajnálatosan szürke gonosz. Nem mai darab, mostanra biztos sokan ismeritek, de a jelenlegi piac termékeit látva, nyugodtan keressetek rá.

dzsoni szansajn

11 komment

  1. A cím alapján nem sokat vártam, de egész tűrhető volt, persze a másik két rész már meg sem közelíti ezt a szintet. Továbbá ennek a szánalmas koppintása a Wrong Turn negyedik része.

  2. @dzsoni szánsájn: Van benne valami, bár ebben a műfajban még a jobb darabok is olyan klisékkel vannak tele, hogy szinte mindent lehetne mindennel rokonítani 🙂
    Az kétségtelen, hogy mindkét sorozatból magasan az első rész a legjobb, különösen a Wrong Turn esetében szembetűnő a színvonal zuhanása, sajnos.

  3. rohadt jó ez a fritt vilt
    nekem nagyon bejöttek
    főleg az első kettő
    a 3. sajnos már tényleg csak egy átlagos slasher, nulla sztorival

    én szívesen vennék egy 4. részt is :))))

  4. Most hirtelen beugrott, hogy én ezt már láttam, de nem tetszett, de nem tudom miért:) A harmadik előzetesét láttam és akkor úgy voltam, hogy adok esélyt neki, de még nem jutottam el odáig, hogy meglessem.

  5. Feszültségmentes, gyenge középszer.

    A forgatókönyvben felfedezett ügyes macska-egér harcot én képtelen voltam megtalálni. Pedig nagyon kerestem. Jó a helyszín, a karakterek viszont egysíkúak és néha szörnyen idegesítőek. A gonosz pedig kaphatott volna egy elmélyítettebb háttértörténetet, mert ez így picsafüst.

    5/10

  6. @Gevin: egyetértek
    Helyenként igen bugyuta(mikor otthagyja a csávót a spájzban, hogy olvasgassa a konzerv összetevőit), a szereplők logikátlanul viselkednek és szinte semmi története nincs a filmnek. Maga a film szinte semmiben nem tér el egy tipikus amerikai slashertől, maximum a hangulatában, de az meg nem elég, hogy megmentse.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztosra megyünk *