Day: 2012. február 25.

A Fogadom receptje borzalmasan egyszerű. Csináljunk egy teljesen átlagos romantikus filmet – manapság nincs velük tele a mozi –, datáljuk Valentin-nap környékére és szeretni fogják. Legalább arra az egy hétre. Őszintén megmondom, ha meg kell magam erőszakoljam sem tudok hosszasan értekezni erről a félkész, ám a vártnál kevésbé csöpögős műről. Jobb, ha máris lapozunk.

A felütés – mely, természetesen valós eseményeken nyugszik – valójában nem rossz, igazán mély sztorit kerekíthettek volna párosunk köré, melynek női tagja (Rachel McAdams) egy autóbaleset következtében súlyos amnéziát szenved, aminek levét férje (Channing Tatum) issza meg, hisz őt és szerelmüket teljesen elfelejti. Nem is kérdés, valahogy vissza kell hódítani a lányt. Persze bonyodalmaktól nem mentes a forgatókönyv, ami egyaránt tartalmaz jól megszokott kliséket, banálisan megírt karaktereket és befoltozatlan lyukakat. De mit sem számít az egész ha megvan a kémia, átérezhető és szerethető a produktum. Hát… itt is hibádzik.

A film legnagyobb baja, hogy a baleset, ami hőseink életét feneketlenül felforgatta, a játékidő első 3 perce után bekövetkezik, így a pár előéletéről nem sok fogalmunk van (az előzetesben MINDENT láttunk ebből), nem érezni át az egész súlyát, nem tudjuk milyen boldogan éltek egymás mellett, innentől kezdve az egész egy szimpla “meghódítós” sztori, az amnézia belekeverése teljesen felesleges, láthatóan Tatum is gyakran csak értetlenkedik (ez mondjuk a kvalitásaira írható). Képtelenség átélni a vívódást, mert nem volt ami megalapozza azt, pedig még egy ügyes trükkel is megpróbálkoztak a készítők. Ők végre megcélozták a férfi nézőket is, ennek ellenére jóérzésű embert egyetlen dolog tud rávenni a megtekintésre: a barátnő.