0

Könyvajánló – Robin

Robin Williams az egyik legkedveltebb és legtöbbször félreértett szórakoztatóművész volt, akit eleinte komikus zseniként ismert meg a világ. Ünnepelt filmjeit a magyar közönség is ismerte és szerette, a mai napig népszerű filmjei közé tartozik a Holt költők társasága, a Jó reggelt, Vietnam!, A halászkirály legendája, az Aladdin vagy a Mrs. Doubtfire. Williams rögtönző-tehetségének köszönhetően számtalan különböző karaktert keltett életre, a Good Will Hunting-béli alakítása az Oscar-díjat is meghozta számára. Géppuskatűzként pattogó humorbombáival mindenkit levett a lábáról, ám a vidám bohócszerep mögött ellentmondásos érzelmek és az önbizalomhiány végtelen mélysége feszült. Dave Itzkoff, a New York Times kulturális újságírója leleplező erejű életrajzában arra vállalkozott, hogy a sikerek mellett felfedje a színészóriás rendkívüli küzdelmét, amelyet az alkoholfüggőséggel és a depresszióval folytatott – ezekről a témákról Williams nyíltan beszélt az előadásai és az interjúk alkalmával egyaránt. A lenyűgöző portréban szó esik a férfi utolsó éveit megkeserítő betegségről is, amelynek szomorú következményéről a rajongók nem sejthettek semmit. A családtagokkal, barátokkal és kollégákkal készített száznál is több interjú, illetve az alapos kutatómunka nyomán megszületett Robin újszerű módon jeleníti meg azt az embert, aki munkásságával milliók életére volt nagy hatással. (Forrás)

Dave Itzkoff: Robin (ford. Mohai Szilvia), Partvonal Kiadó, 550 oldal, 2019, 4999 Ft

0

UIP hírlevél

Dwayne Johnson egyre gazdagabb, és csak most jön a java

165 millió dollárra (kb. 48 milliárd forint) teszi a Forbes magazin Dwayne Johnson vagyonát, de ez nem sokáig marad így, mert a pankrátorból az egyik legnagyobb hollywoodi sztárrá vált színész nem áll meg, folyamatosan bővíti repertoárját. Például hamarosan sajátmárkás tequilával jelentkezik, miközben egyre erősödik jelenléte a közösségi médiában, amiért külön pénzt fizetnek neki a stúdiók, hiszen ő egymaga elvégzi egy teljes reklám- és marketingdivízió tevékenységét, és még élvezi is.
Johnson ma már filmenként 25 millió dollárt keres, nemrég 15 millió dollárt kaszált az Under Armour sportruházati cégtől, amiért a termékeit népszerűsíti, és ugyanennyit fizetett neki a Ford is hasonló promóciós jótéteményekért.
A Sziklának becézett színészt hamarosan a Halálos iramban: Hobbs & Shaw című akciófilmben láthatjuk, amely a jól ismert sorozat két népszerű karakterét ajándékozza meg egy önálló kalanddal. Johnson mellett Jason Statham a másik másik hős, a világbékét fenyegető főgonosz pedig Idris Elba.

(Fast & Furious Presents: Hobbs & Shaw – hazai bemutató: 2019. augusztus 1.)

Olvasd tovább

0

MIB: Sötét zsaruk a Föld körül – A kulisszák mögött

K ügynök és J ügynök nyugdíjba ment. Vagy más okokból nem dolgoznak már az ügynökségnél – erre sajnos senki sem emlékszik. Szerencsére mindig van utánpótlás: H ügynök (Chris Hemsworth) és M ügynök (Tessa Thompson) szintén arra vállalkoztak, hogy felkutassák a Földre áltestben beszivárgó, és talán ártó szándékkal itt ragadó, űrből jött idegeneket. Akit pedig felkutatnak, azt leleplezik: nincs olyan csáp, csőr, szarv, olló vagy egyéb végtag, nincs olyan zselés, kitinpáncélos, tömör vagy légnemű test, amely elrettenheti őket a munkájuktól, és különleges eszközeik bevetésétől…

Olvasd tovább

0

InterCom hírlevél

Godzilla: titáni siker, jöhet az új ellenfél!

A szörnyek királya a toplisták királya is. A Godzilla II. – A szörnyek királya (Godzilla II – King of the Monsters, már a mozikban) a múlt héten került a világ mozijaiba, és a sikere nem volt kisebb, mint a benne szereplő titánok. A premierje utáni első hétvégén egyedül az USA-ban 49 millió dollár bevételt hozott, ráadásul a világ másik 75 országában mutatták be egyszerre, és világszerte több mint 130 millió dollárért vettek rá jegyet: csak Kínában több mint 70 millió dolláros sikert aratott.
És bár a film elkészítése is őrült nagy összeg volt, úgy látszik, megérte bőven költeni a Földön új életre ébredő 17 titán nagy csatájára és Boston pusztulására: a bevétel garantálja, hogy az alkotók folytathatják a szörnyuniverzum építését, amely 2014-ben a Godzillával kezdődött és a Kong: Koponya-szigettel folytatódott. Terveik szerint a következő filmben, a Godzilla vs Kong-ban Godzilla King Konggal fogja összemérni az erejét – hogy a két szörny közül ki áll majd az emberiség oldalán és ki lesz ellene, egyelőre nem tudni.

Olvasd tovább

0

UIP hírlevél

Az oroszok cenzúrázták, Kínában talán be sem mutatják a Rocketmant

A Sir Elton John felemelkedéséről szóló film alkotói vállalták, hogy kendőzetlenül beszélnek érzékeny témákról – szex, drog és rock and roll –, így filmjük korhatáros besorolást kapott. Mindez azzal jár együtt, hogy konzervatívabb országokban fenntartásokkal fogadják a produkciót. Oroszországban kivágták a meleg szexszel kapcsolatos jeleneteket (körülbelül öt percet, ami az ottani jogrendszer szerint a „homoszexuális propagandát” tiltó törvény hatálya alá esik), Kínában pedig annyira problematikusnak találják a filmet, hogy valószínűleg be sem mutatják. (A hasonlóan érzékeny témákat ábrázoló Bohém rapszódiát bemutatták, de erősen megvágva.)
A filmet gyártó Paramount stúdió visszafogott hangvételű kommentárban reagált az orosz „szerkesztési eljárásra”, mondván, tiszteletben tartják minden ország törvénykezését és egyéb elvárásait.
A Rocketman nagy sikerrel debütált szerte a világon, a Rottentomatoes kritikai portálon 91 százalékon áll. A Variety kiemeli, hogy a mostani, azaz kora nyári észak-amerikai premierrel a Rocketman vonzó alternatívát kínál azoknak, akik a szuperhősös és szörnyfilmek dömpingjében másfajta mozis élményt keresnek. Filmipari szakemberek szerint a produkció 26 millió dolláros első hétvégi bevétele a 40 millió dolláros költségvetés mellett szép siker, és hosszú távon is megtérülhet, hogy az alkotók lemondtak a kompromisszumokról.

(Rocketman – már a hazai mozikban!)

Olvasd tovább

0

A Mandák Ház lelkésze – Premier előtt

Bolba Márta a budapesti VIII. kerület evangélikus lelkésze, szegények támogatója, a társadalmi egyenlőség mélységes híve. A Mandák Ház a kerület szegényebb negyedében található, de a lelkésznő gyülekezetébe a kerület gazdagabb részében, a Palotanegyedben található templom is hozzátartozik. Márta házában békét teremt, a hivatalban és az utcán véleményt formál, egyházában a szociálisan érzékeny elveket képviseli. Az általa vezetett közösség éppen ezért társadalmilag sokrétű. Szerdai vacsoráin a helyi lakók, környékbeli nincstelenek, menekültek, civil szervezetek képviselői egyaránt részt vesznek, kortól, vallási és politikai hovatartozástól függetlenül. Takács Mária rendező (Meleg férfiak, hideg diktatúrák, Eltitkolt évek) dokumentumfilmje egy társadalompolitikai kérdésekben is állást foglaló, háromgyerekes lelkésznő egy évét mutatja be, aki nem enged a humanista alapértékekből. Az őszi premier előtt június elején külön is bemutatott film a Médiatanács támogatásával a Magyar Média Mecenatúra Program keretében készült. További támogatók: Holland Nagykövetség Emberi Jogi Alap, Filmjus Alapítvány.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Kinek a történelme?

Trianon, Don-kanyar, Holokauszt, 1956 és az azt követő megtorlás. A XX. századi magyar történelem nagy traumái. A múlt olyan eseményei, amelyeket máig nem dolgozott fel a társadalom; az emlékezeti munka hiánya rányomja bélyegét mindennapjainkra, tisztázatlan múltbéli történeteink nyomasztó árnyékként vetülnek a jelenre. Sokféle módja lehet a kollektív emlékezet ápolásának, a múlt feldolgozásának. A történelem megítélésének és művelésének lehetőségei átalakultak az elmúlt évtizedekben. Egyre inkább elfogadott, hogy a történelem társadalmi diskurzus, és nem kizárólag a tudományosság szűk keretei között lehet értelmezni, hanem meg lehet jeleníteni, sőt létre lehet hozni történeti narratívát más médiumon, kulturális szférában is. A dokumentumfilm az egyik lehetséges eszköz ehhez: segíthet megszabadulni a múlt nyomasztó terheitől. Ez a könyv azt vizsgálja, hogy az elmúlt harminc év magyar történelmi dokumentumfilmjei milyen szerepet játszottak a magyar nemzeti emlékezeti narratívák megfogalmazásában, az emlékezeti közösség megteremtésében, a traumák feldolgozásában.

Sárközy Réka az ELTE Bölcsészkarán és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen szerzett diplomát. 1995 óta az OSZK 1956-os Intézet munkatársa, kutatási területe a történelmi dokumentumfilm és a történelmi fényképek. Producerként vett részt 16 dokumentumfilm elkészítésében. Az 1956-os Intézet több mint 15 000 digitális fényképet tartalmazó jelenkortörténeti fotóadatbázisának egyik létrehozója. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen doktorált 2011-ben, Elbeszélt múltjaink címmel jelent meg monográfiája a magyar történelmi dokumentumfilm történetéről. 2011 és 2014 között Bolyai János kutatói ösztöndíjas. Óraadóként tanít a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetében és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. (Forrás)

Sárközy Réka: Kinek a történelme? – Emlékezet, politika, dokumentumfilm, Gondolat, 286 oldal, 2018, 3400 Ft