0

Bad Boys – Mindörökké rosszfiúk (Bad Boys for Life)

írta Minime

25 évvel az első közös akciózás után és 17 évvel a másodikat követően visszatérnek a vászonra a rosszfiúk. Azaz Mike Lowrey (Will Smith) és Marcus Burnett (Martin Lawrence), bár kétlem, hogy bárkinek, aki a két korábbi rész előtt született, be kéne mutatnunk a film főhőseit. A rendezést ezúttal a már kissé megalázóan kiközösített Michael Bay helyett a gyakorlatilag ismeretlen, ezzel szemben polkorrektségből belgának nevezett Adil El Arbi és Billal Fallah páros vállalta magára.

A történet középpontjában ezúttal egy, a múlt sötétjéből felbukkanó kísértettel kell megküzdeniük a fiúknak, akinek célja a bosszú egy réges-régi sérelem miatt, és ez annyira felbosszantotta szegénykét, hogy képes miatta merényletet végrehajtani Mike ellen. Amint az várható, Lowrey-t azért keményebb fából faragták, minthogy csak úgy belehaljon egy aprócska likvidálási kísérletbe, így visszatér, és még egyszer utoljára Marcus-szal karöltve lerendeznek pár rosszfiút, elkapják a gonoszokat és közben letarolnak mindent és mindenkit vagy fegyverrel és/vagy poénokkal.

A szereplőgárda magja gyakorlatilag felvonul az előző részekből, jelen van Howard kapitány (Joe Pantoliano), Theresa (Theresa Randle), sőt cameozik a második felvonásból megismert Reggie is, ami remek poén, valamint Michael Bay is kapott egy nyúlfarknyi szerepet, mintegy kötelező tiszteletadásként. Természetesen vannak új arcok, például a megfiatalított taktikai egység tagjai, Rita (Paola Nunez), aki szemmel láthatóan közös emlékeket ápol Mike-kal, vagy a kevésbé releváns, de talán a legismertebb Kelly (Vanessa Hudgens). A mellékszerepekben találhatóak természetesen zenészek, főleg rapperek, akik nélkül lassan nem készülhet Bad Boys film, sőt Will Smith film sem.

A Bad Boys 3 gyakorlatilag egy tiszteletadás a karakterek számára, hiszen mindketten azt az arcukat mutatják, amelyet a korábbi részeknél is láttunk, ugyanakkor nem feledkeznek meg az eltelt évekről, és elkezdenek erőteljesen dominálni az öregségre, nyugdíjra és „bírom még a tempót” attitűdre hajazó poénok. Karakterfejlődés egyedül Will Smith és az egyik gonosztevő szerepében figyelhető meg, de olyan gyorsan és gyakorlatilag közhelyesen, hogy ne tekintsük ezt színészi teljesítménynek, csak egy olyan fordulatnak a szkriptben, ami ütősnek tűnt elsőre és kellően – „főleg korban” – odaillő. Mike még mindig a határait feszegető szuperzsaru, természetesen már kissé lassabban, míg Marcus ugyanaz a házsártos, szex-elvonási tünetektől frusztrált, nyugdíjba vágyó méregzsák, aki azért képes megnevettetni. Arról pedig szintén ne feledkezzünk meg, hogy Martin Lawrence karaktere ebben a filmben nagypapává avanzsált, szóval újabb esély a poénoknak. A fiatalok megoldják a feladatot, és próbálkoznak becsülettel a humorral is, de a fiatal–idős kontrasztban kevésbé erős a poénok színvonala, mint a két rosszfiú évtizedes távlatokba nyúló civódásai. A gonoszok nagyon rosszak és kevésbé viccesek, de hát ez a film sem róluk szól igazán, nekik csak azt kell tenniük, amivel hőseinket előre segítik.

Maga a film ugyanakkor egy hatalmas tisztelgés a Michael Bay-féle előzményfilmek előtt, hiszen szinte pontról pontra követi az elődök minden sajátosságát: váltakozó tempójú történetvezetés, nyaktörő és látványos akciók, durvább és enyhébb poénok, igazi Bad Boys-érzés a vásznon, de mégis van benne egy afféle hiányérzet, ami a Bay által rendezett filmekben talán nem volt. A szkript rendben van, nem bonyolult, nem akar felesleges köröket, talán érzelmileg erősebb ez a rész, mint a korábbi kettő volt, ebben azért van előnye, ugyanakkor visszahozza azt az érzést, amit a korábbi részek miatt már epekedve vártunk. Számos ikonikus jelenetet szinte megismételtek a rendező, amiket nagyon jó volt újra látni, hiszen ez egyfajta vizuális koherenciát és emlékanyagot ad az eltelt időszaknak. Minden változik vagy mégsem teljesen.

Szorgos-dolgos rendezők által összedobott tisztelgés és valószínűleg kasszasiker, ami megidézi a régi filmek legjobb és legrosszabb pillanatait is, de ne bánjuk ezt, hiszen ettől voltak azok is jók és szerethetők. A színészek újraélhették sikereik kezdetét, mindezt szórakozásból és persze egy jó vastag csekkért, de megérte, a film nem hibátlan, nem újszerű, de ez a páros mindig szórakoztató marad.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztosra megyünk *