3

Röviden: Bohém Rapszódia / A végzet órája / Outlaw King / Overlord / Kin

írta Minime

Bohém Rapszódia (Bohemian Rhapsody)Bryan Singer rendező az X-Men sorozattól elszakadva ezúttal egy komoly és rendkívül fontos alkotást készített, talán a XX. század leghíresebb pop-rock ikonjának életéről, aki nem más volt, mint a Queen frontembere, Freddie Mercury (Rami Malek). A történet az 1970-es évtől követi nyomon Mercury és a Queen karrierjét egészen a csúcspontig, amelyet az 1985-ös Live Aid segélykoncert testesített meg. Nyomon követhetjük, hogyan vált az ambiciózus fiatal zenerajongóból a világ egyik legnagyobb énekese, valamint azt is, hogyan ragadta meg a rivaldafény és tette hivalkodó, extravagáns, ám idővel bizalmatlan és ellenséges figurává a korábban mindent a Queen-nek szentelő fiatalembert. Érzékletesen és mélyen ábrázolja az alkotás Mercury sötétebb oldalát, de teret hagy titokzatosan és szenvedélyesen örök ragaszkodásának neje, Mary Austin (Lucy Boynton) iránt is. A hírnévvel érkező személyiség változások, az ellenséges attitűd kialakulása ugyanolyan fontos a készítők számára, mint az énekes elszámolása önmagával és megtérése. Betegségének bemutatására már nem tér ki a film, azonban nem feledkezik meg annak bemutatásáról, mekkora méltósággal és kitartással vette tudomásul helyzetét az énekes és igazi barátai, az együttes tagjai, valamint Mary. Malek, Boynton és a teljes Queen-t alakító színészgárda egészen elképesztően alakítanak és személyisítik meg azokat az ikonokat, akiknek a világ zenerajongói csodálatos élményeket köszönhetnek, és méltóképpen emlékeznek meg, valamint állítanak mementót egy olyan ember számára, akinek a pop-rock rengeteg mindent köszönhet. Kiváló rendezés mellett és Anthony McCarten remek forgatókönyvéből egy igazi mestermű született, amely zeneileg is alapvetően kimagaslik az éves filmtermésből, de ettől függetlenül is egy remek, mély és szerves egészet képező mestermunka. Értékelés: 90%

A végzet órája (The House with a Clock in its Walls) Eli Roth rendező ezúttal ízig-vérig családi filmet készített. Eric Kripke (az Odaát sorozat kitalálója) forgatókönyve John Bellairs hasonló című regénye nyomán került filmvászonra. Kissé a Harry Potter- és a Goethe Salmander-lázat meglovagolva úgy érezték helye van filmjüknek a gyermekes családoknak nyújtott mozikínálatban. Lewis (Owen Vaccaro) tízéves kissrác, aki szülei elvesztése után nagybátyja gondnoksága alá kerül. A rendkívül vicces és fura Jonathan bácsi (Jack Black) és lakótársa, az elegáns és előkelő Florence Zimmerman (Cate Blanchett) egy egészen furcsa és kísérteties házban éli életét, és miután a fiú is észrevesz furcsa dolgokat, kénytelenek beismerni, hogy a mágia és varázslat világa nem csupán kitaláció, hanem a valóság része. A ház korábban egy nagy varázsló, Isaac Izard (Kyle McLachlan) ingatlana volt, aki azonban gonosz mágikus kísérletei következtében elhunyt, és egy rejtélyt hagyott maga után. Mivel Lewis a lassacskán feléledő mágia iránti szenvedélye és tízéves énjének magányos különcsége folytán súlyos hibát követ el, kénytelenek lesznek szereplőink egységbe kovácsolódva, mintegy fura családként felvenni a harcot Izard-dal és annak örökségével. Black és Blachett civakodásai nagyon aranyosak és Vaccaro is eljátssza gond nélkül a ráosztott szerepet. Bár a film abszolút a vicceskedés irányába viszi el a történetet, néhol sötét felhangokkal tölti fel egyébként gyerekes történetvezetését. A mágia ugyan jelen van a történetben, de a logika már jóval kevésbé. Ennek azonban senki nem fogja hiányát érezni, hiszen ez a mozi elsősorban gyermekeknek készült és szól, ami azt jelenti, hogy egészen nyugodtan be lehet rá ülni 12 évesnél fiatalabb csemetével is. Felnőtteknek sajnos már kevésbé ajánlott. Igazi cukiság Halloween-jelmezben. Értékelés: 50%

Outlaw King – A Netflix gondozásában érkező történelmi dráma a XIV. századi Skóciába kalauzol minket, ahol a nemesség lázadásának végére egy I. Edward-dal (Stephen Dillane) kötött béke tesz pontot. Robert Bruce (Chris Pine) nehezen fogadja el az angol király feltételeit, és még nehezebben emészti meg, hogy a felkelés egyetlen aktívan maradt vezérét, William Wallace-t, az angolok felnégyelik. Felkelést szít és szövetségeseket keres, ám John Comyn (Callan Mulvey) nem támogatja törekvéseit, ezért Bruce meggyilkolja egy szent helyen. Tette teljesen megosztja a skótokat, ennek ellenére királlyá koronázzák és hívei mögé sorakoznak fel, köztük a nevét és birtokát is elvesztett nemes, James Douglas (Aaron Taylor-Johnson). Keserves szervezkedések és árulások után, megfogyatkozva és megtörten, de kitartó elszántsággal Bruce gerilla harcmodort alkalmazva egészen addig hergeli az angolokat, különösképpen a walesi herceget (Billy Howle), amíg úgy nem döntenek, megsemmisítő csapást mérnek a skótok „törvénytelen” királyára és felszámolják ezt a lokális kis lázadást. David MacKenzie mozija gyakorlatilag tekinthető a Rettenthetetlen közvetlen folytatásának is, már ami a történelmi események folyását illeti, azonban a Mel Gibson által megálmodott klasszikusnak nyomába sem érhet. Az alakítások meglehetősen átlagosak, a forgatókönyv csapongó, ám a fényképezés és a középkor brutalitásának ábrázolása nagyjából hiteles és meglehetősen vérmocskos. Alapvetően betekintést kapunk a skótok függetlenségi harcának egyes epizódjaiba és Robert Bruce történetébe, azonban abszolút nem hiánypótló, sem pedig különleges alkotás nem készült az egyébként kívülállók számára kevésbé ismert történelmi eseménysorozatból. Mel Gibson mozija annak idején minden történelmi tévedése és hibája ellenére is grandiózus és nagy jelentőségű volt ahhoz, hogy Oscar-díjakat hozzon a készítőknek, ez a film azonban sajnos nem ilyen. Értékelés: 60%

Overlord – A normandiai partraszállás előestéjén egy amerikai ejtőernyős alakulatot az ellenséges vonalak mögé küldenek, hogy semmisítsenek meg egy rádióállomást. A gépüket találat éri, és csak öten folytatják a küldetést. Ford tizedes (Wyatt Russell – Kurt Russell fia) vezetésével és Boyce közlegény (Jovan Adepo) segítségével rávesznek egy, a kisöccsével élő, fiatal helyi nőt, Chloe-t (Mathilde Ollivier), hogy bújtassa el őket. Miközben a szabotázsakciót tervezik, Wafner SS-százados (Pilou Asbaek) megpróbálja megerőszakolni a nőt, de Boyce a segítségére siet. Ezután a közlegény feltérképezi a rádióállomást, amelyet egy régi templomban rendeztek be, és igen furcsa felfedezést tesz. A nácik kísérleteket folytatnak a falusiakon és halott katonákon egy ismeretlen szérummal, amely hatványozottan agresszív, zombiszerű lénnyé változtatja mind az élőket, mind a feltámasztott holtakat. Julius Avery filmje egyszerre próbál megfelelni az akció és horror műfajok alapvető követelményeinek, de sajnos egyik mellett sem kötelezi el magát igazán, így filmje egyfajta átmeneti kategóriát jelenít meg, amelyből éppen emiatt mindkét klasszikus stílus elemei elnagyolttá válnak. A potenciál mindig ott van a hasonló történetek kidolgozása során, de valahogyan szinte semelyik erről készülő mozi nem képes ezek kiaknázására. Az alakítások egyszerre katonásak és moralizálóak, bár a sablonkaraktereken túlmutatni képtelenek. A vizuális részek elfogadhatóak, azonban a történet a köztes stílusjegyek miatt egészen kusza, és nem tudja eldönteni magáról a film, hogy igazából mi is akar lenni. Újabb ékes példa arra a már korábban többször említett esetre, amikor a trailer elmond mindent a filmről, és lelövi annak a legjobb részeit. Értékelés: 50%

Kin – Elijah Solinski (Myles Truitt) Detroitban élő 14 éves fiú, aki örökbefogadó apjával él, Hal-lel (Dennis Quaid). Az iskolában balhés, lomizásból próbál meg zsebpénzt gyűjteni. Egyik ilyen túrája során elesett, ismeretlen katonák testére bukkan, és talál egy hipermodern fegyvert, amit hazavisz. Bátyja, Jimmy (Jack Reynor) éppen a börtönből szabadul és próbálja megadni a benti védelméért járó tartozását egy helyi bűnözőnek, Taylor-nak (James Franco). Mivel apja nem segít, Jimmy úgy dönt, kirabolja annak munkahelyi széfjét. Hal rajtakapja a rablókat saját fiával egyetemben, azonban nem hajlandó elengedni őket, az eset lövöldözésbe torkollik, amelynek során Hal és Taylor testvére, Dutch is áldozatul esik. Jimmy a lopott pénzzel és Eli-jal együtt menekülőre fogja a dolgot, hiszen nem csak Taylor és bandája üldözi bosszúra szomjasan, hanem titokban két, az elhunytakhoz hasonló öltözékű, sisakos katona is követi őket, akik a fegyverre pályáznak. Útjuk során megismerkednek a sztriptíz-táncos Milly-vel (Zoe Kravitz), akivel a közös kalandok és a keserves múltbéli emlékek összekovácsolják őket. Josh és Jonathan Baker rendezők filmje kicsit az előbbiekben említett Overlord című produkcióra hasonlít, hiszen több stílus jegyeit is magán hordozza: sci-fi, családi dráma és akciófilm is egyben, de eközben egyik sem igazán. Daniel Casey a rendezőpáros korábbi rövidfilmjéből készítette el a forgatókönyvet, amely valószínűleg a karakterépítés és történetmesélés kárára bővült nagyfilmmé. Az alakítások nem hagynak maradandó nyomot a nézőben, ahogyan a történet sem lesz klasszikus és kimagasló sem, de egy estére unaloműzőnek elmegy. Kisebb szerepekben feltűnik még Michael B. Jordan és Carrie Coon is. Értékelés: 60%

3 komment

  1. Nem igazán értettem a kritikákat a Queen filmmel kapcsolatban, nekem személy szerint nagyon tetszett, a vége volt főképpen hidegrázós számomra.

    • Úgy gondolom, annyival jobbak a nagyobb portálok nálunk, hogy főállásban alkalmazzák az embereiket, akiknek több idejük, kutatási hátterük van, mint itt nekünk. Ebből adódóan bizarr módon túlmisztifikált kritikák születnek sokszor mindkét előjellel és ettől okosabbnak érzik magukat. Fene tudja, szerintem ez egy nagy film volt, ami mindenképp dicséretet érdemel, kritikailag.

      • Én magam vagyok az ellenpélda: egyáltalán nem készültem a filmre, de már a felénél ki akartam jönni. Pont ez a dühítő a filmben, hogy olyannyira nem kell hozzá szakmai (zenei vagy történeti) felkészültség, hogy 1-2 wikipédia oldal elolvasása után simán széthullik az összes fontos állítása. A Bohém Rapszódia rettentően gyáva mozi pocsék forgatókönyvvel, homályos motivációkkal, sablonos karakterekkel, röhejes dialógusokkal. Megvan ennek a súlyos oka, de az egy hosszabb írást érdemelne. Legyen kibeszélő?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Biztosra megyünk *