2

Spoileres másodvélemény: Bohém Rapszódia (Bohemian Rhapsody)

írta Nikodémus

A filmről itt is írtunk.

Minden második becsületes rockernek volt egy Queen-korszaka, s ez rendjén is van így: ki ne tudna rajongani a fogós slágerekért, Brian May riffjeiért, a stadionpózolásért és legfőképpen Freddie Mercury kivételes énektudásáért és elképesztő színpadi jelenlétéért? Aztán lassacskán kiderült, hogy zenetörténetileg főként az életmű első fele izgalmasabb (a második meg sikeresebb), no és azért alkottak Brithonban messze fajsúlyosabb bandák is a rock fénykorában. De a Queen amolyan nemzeti intézmény arrafelé, s persze világmárka. Talán épp ez volt a baj: a nagy igyekezetben sikerült egy annyira sótlan filmet készíteni az együttes életéről, amit az excentrikus zseni Mercury az első pillanatban vágná a kukába.

Elmélkedhetnénk ehelyütt egy sort arról, hogy milyen rögös volt a produkció útja a mozivásznakig, s ha ebbe belegondolunk, a végeredmény igazából nem is rossz: hatásos dalbetétek, akkurátusan kiválasztott színész-zenészek, tisztára polírozott hangzás, csutkáig feltekert látvány. A gond az, ha mindemögött semmit sem találni, ugyanis így a bóvlit szokás eladásra felturbózni: kábít a külcsín, miközben belül az üresség lapít. Bryan Singer filmje (annak ellenére, hogy elhagyta a fedélzetet, az ő neve áll a stáblistán) remekül csavargatja a mozivarázs potmétereit, ám karakter, érzelem és dráma szinte semmi sem szorult belé. S emellett még jókorákat hazudik is a zenekar történetével kapcsolatban.

Olvasd tovább

3

Röviden: Bohém Rapszódia / A végzet órája / Outlaw King / Overlord / Kin

írta Minime

Bohém Rapszódia (Bohemian Rhapsody)Bryan Singer rendező az X-Men sorozattól elszakadva ezúttal egy komoly és rendkívül fontos alkotást készített, talán a XX. század leghíresebb pop-rock ikonjának életéről, aki nem más volt, mint a Queen frontembere, Freddie Mercury (Rami Malek). A történet az 1970-es évtől követi nyomon Mercury és a Queen karrierjét egészen a csúcspontig, amelyet az 1985-ös Live Aid segélykoncert testesített meg. Nyomon követhetjük, hogyan vált az ambiciózus fiatal zenerajongóból a világ egyik legnagyobb énekese, valamint azt is, hogyan ragadta meg a rivaldafény és tette hivalkodó, extravagáns, ám idővel bizalmatlan és ellenséges figurává a korábban mindent a Queen-nek szentelő fiatalembert. Érzékletesen és mélyen ábrázolja az alkotás Mercury sötétebb oldalát, de teret hagy titokzatosan és szenvedélyesen örök ragaszkodásának neje, Mary Austin (Lucy Boynton) iránt is. A hírnévvel érkező személyiség változások, az ellenséges attitűd kialakulása ugyanolyan fontos a készítők számára, mint az énekes elszámolása önmagával és megtérése. Betegségének bemutatására már nem tér ki a film, azonban nem feledkezik meg annak bemutatásáról, mekkora méltósággal és kitartással vette tudomásul helyzetét az énekes és igazi barátai, az együttes tagjai, valamint Mary. Malek, Boynton és a teljes Queen-t alakító színészgárda egészen elképesztően alakítanak és személyisítik meg azokat az ikonokat, akiknek a világ zenerajongói csodálatos élményeket köszönhetnek, és méltóképpen emlékeznek meg, valamint állítanak mementót egy olyan ember számára, akinek a pop-rock rengeteg mindent köszönhet. Kiváló rendezés mellett és Anthony McCarten remek forgatókönyvéből egy igazi mestermű született, amely zeneileg is alapvetően kimagaslik az éves filmtermésből, de ettől függetlenül is egy remek, mély és szerves egészet képező mestermunka. Értékelés: 90%

Olvasd tovább