75 %

0

Dermesztő mélység (The Deep)

Publikálta Koimbra

dermeszto

A filmről korábban itt esett szó.

Ha nemzetközi hírnévre teszel szert a filmvilágban Hollywood is felfigyel rád, utánad nyúl, aztán vagy beerőltet hatalmas szájába, szépen megcsócsál, majd megválik tőled (ha nem váltál be, azaz bukást gyártottál), esetleg szorosan fogja a kezed, hogy még véletlenül se menj el más irányba, maradj csak náluk. Néhány szerencsés eléri, hogy az Álomgyár ne szipolyozza ki őket. A tehetséges izlandi filmes Baltasar Kormakur is megtalálta az utat Amerika felé, ahol Mark Wahlberg mellett bontogathatta szárnyait, ám a Csempészek után és a 2 kaliber előtt visszatért hazájába, hogy leforgasson egy megtörtént esetet elregélő drámát. Olvasd tovább →

1

Banks úr megmentése (Saving Mr. Banks)

Publikálta Koimbra

banksurmegmentese

A legtöbb író tapsikol örömében, ha regényének megfilmesítési jogai elkelnek és közismert személyiség felügyelete alatt viszik vászonra a szerző által papírra vetett történetet. Ám P.L. Travers eléggé makacs volt, hallani sem akart arról, hogy a Mary Poppinsból mozifilm legyen. Walt Disney 20 éven keresztül próbálta megszerezni az engedélyét és a hölgy végre beadja a derekát, azonban ez nem jelenti azt, hogy minden azonnal sínre kerül, elég messze van még, hogy a stúdióvezér végre meglássa a fényt az alagút végén.

Mivel a Disney stúdió falai között készült a Banks úr megmentése, így egyáltalán nem meglepő, hogy egy családi filmről van szó. Ugyanakkor a lehetőségekhez képest bátor húzás, vicces lépés, hogy be merik mutatni ahogy az egykori vezér kijelölte számukra a jövőben követendő utat, amelyről a mai napig nem akarnak és nem is szándékoznak letérni, ugyanakkor próbálnak rámutatni, hogy nem a sok-sok zöldhasú érdekében teszik mindezt, csakis a minőségi szórakoztatás érdekében. Disney-t nagy álmodozóként mutatják be, aki szívvel-lélekkel irányítja a céget és hatalmas kompromisszumokra hajlandó annak érdekében, hogy újabb szórakoztató produkciót többet adjon a világnak és a közönségnek. Mint mondja, a Mary Poppins nem csak egy újabb alkotás, amely belepasszol a szépen felépített birodalmába, nem egy olyan produkcióként gondol rá, amely birodalmának újabb ékköve lehetne, hanem emberek millióinak a kedvencét szeretné elhozni a mozikba. (De meg kell említeni, hogy több, mint 100 millió dollárt kaszált Mary Poppins és 5 Oscart zsebelt be). Olvasd tovább →

0

Exek és szeretők (Enough Said)

Publikálta Koimbra

exekesszeretok

Bántóan rossz romantikus filmek születnek manapság! Az még hagyján, hogy kvázi a férfi és a nő is ugyanúgy néznek ki, a modell alkatú színészek csillogó szemekkel vagy éppen bús arckifejezéssel pislognak egymásra. Sokat dobna a latba, ha láthatóan nem unnák a forgatást vagy esetleg a főszereplő a megfelelő borosta vagy az izmok növesztése helyett vett volna néhány órát egy színi tanodában, mert legalább ne ingereljenek hahotázásra minket, amikor az érzelemdúsnak szánt szövegeket úgy hadarják el, mintha csak tejet kérnének a boltban. És ha a tisztelt forgatókönyvíró esetleg saját maga próbálna kiagyalni valami értékelhetőt és ne egy sablontörténetet pár óra alatt összetákoló programra bízná a sztorit. Igazán kevés az értékelhető darab a műfajon belül. Lehet, hogy az egykaptafára készülő álmodozós-giccses tinirománcműfajra ráférne a megújulás vagy az is elképzelhető, hogy megöregedtem. Kifejezetten üdítő, hogy Exek és szeretők nem is a tizenévesekre lett szabva, hanem a felnőtteket célozták meg. Olvasd tovább →

6

A Wall Street farkasa (The Wolf of Wall Street)

Publikálta Koimbra

wallstreet

Az amerikai álmot sokan hajszolják, többen megpróbálták több-kevesebb sikerrel a vásznakon is bemutatni, értelmezni a kifejezést. De valójában ez a közhely nem jelent más, mint azt, hogy valakinek a zsebe tele van dollármilliókkal. A ropogós bankjegyek segítségével bármit el lehet érni. Az eszmét tavaly két úriember is sajátos módon közelítette meg. Kiderült, hogy Michael Bay-nek van humorérzéke, ráadásul képes saját magát (filmjeit) kifigurázni. A Pain & Gainben testépítők törvénytelen úton jutottak nagyobb összeghez, amiből megvalósították az általuk elképzelt, tesztoszterontól és önimádatuktól fűtött amerikai álmukat, ami végül csak kipukkant, mint egy  lufi. Martin Scorsese pedig Jordan Belfort kábszerekkel telített életén visz minket végig, aki szintén elkövetett néhány nem éppen legális cselekedetet. Olvasd tovább →

4

Itt a vége (This is the End)

Publikálta Koimbra

ittavege

Egyeseknek a munka egyben élvezet is. Adam Sandler évek óta szórakoztatja (mostanában inkább) saját magát, rájött, hogy elég ha baráti körét összetereli, olykor elindítja Dennis Dugannal a kamerát és a felvett anyagot összevágva beküldi a mozikba. De gondoljunk csak Tim Burtonre, akinek új terveinél automatikusan szóba jön Johnny Depp és neje, Helena Bonham Carter. Jó hangulatú forgatás, dől a pénz, mi kell még? A kritikusok meg bekaphatják.

Seth Rogen is csak nagy néha tér le a biztonságos útról, rájöhetett már, hogy nem igazán éri meg, ha más területen próbálkozik, talán maga sem tudja, hogy mi vitte rá a Zöld Darázs elkészítésére (mert benne volt a nevében a zöld?). Még szerencse, hogy rengeteg haverja akad, akikkel mindig el tud sütni (vagy pöfékelni?) egy füves poént. Olvasd tovább →

0

Komputerkémek (Sneakers, 1992)

Publikálta Koimbra

komputerkemekKicsit megmosolyogtató a mai modern technikákat felvonultató produkciók mellett, amikor régebbi filmekben előkerül egy számítógép, monitor vagy a fülekbe helyezett készülék messziről kiszúrható. Nem árt, ha a nosztalgia elkapja az embert és természetesen kell az is, hogy el tudjuk fogadni, el tudjunk vonatkoztatni a mostanság készült high-tech cuccokat felvonultató termékektől. . A Komputerkémek esetében pedig erre mindenképpen szükség van, hiszen egy hackerekről, lehallgatókról szóló történetben különösen nagy szerepet kapnak a számítógépes eszközök és egyéb berendezések.

Bishop (Robert Redford) kis csoportja vállalatok, pénzintézetek, intézmények biztonsági rendszereit teszteli, keresi és kutatja a lehetőségeket, réseket, ahol gond nélkül be lehet jutni és meg lehet fejni a célpontot. Mindezt legálisan teszik, a célpont fejeseinek kérésére, akik ezáltal tisztán láthatják, hogy mit kell még javítani. A csapat szakértelme kifizetődik, nem kell aggódniuk, hogy ismét kattan a kezükön a bilincs. Egyikük sem büszkélkedhet makulátlan múlttal. Következő megbízatásuk szerint egy megalkotott fekete dobozt kellene megszerezniük, persze szigorúan államérdekből. Azonban gyorsan kiderül, hogy az ügy hátterében sokat több van, mint amit sejtettek volna.

Olvasd tovább →

11

Pain & Gain

Publikálta Koimbra

painandgainmagyar

Ó, az Amerikai Álom!! Erről ábrándozik mindenki és sokan el is hiszik, hogy Amerika az Ígéret Földje. Nem probléma, hogy eddig nem köszöntött be a jólét, a lényeg, hogy egyszer úgyis a nyakunkba zúdul pár millió dollárocska. Daniel Lugo csupán két dologban hisz szentül, de a nagy álom eddig nem teljesült be, viszont azzal is tisztában van, hogy csak úgy tud nagy vagyonra szert tenni, ha kissé letér a legális útról. Hiszen A keresztapa sem egy konditeremben nézett ki a fejéből és nem hajtogatta napestig a törülközőket. A másik a gyúrás, amelyet gyerekkora óta űz, nincs egy deka zsírfelesleg sem rajta. Olvasd tovább →

5

Női szervek (The Heat)

Publikálta Koimbra

noiszervek

Felesleges hosszú mondatokon keresztül taglalni a buddie akció-vígjátékok jellemzőit, a lényeg, hogy legyen két teljesen különböző figura, az sem árt, ha esetleg az elején alaposan utálják egymást, a későbbiek folyamán majd szépen összecsiszolódnak. Tegyünk egy öngyilkos hajlamokkal küzdő forrófejű nyomozót egy öregebb, családos, nyugdíjra gondoló kolléga mellé (Halálos fegyver) vagy egy mogorva zsarut párosítsunk egy új szerepre készülő sztárszínésszel (Jobb ma egy zsaru, mint holnap kettő). Sajnos a műfaj manapság képtelen emlékezetes produkciót kitermelni magából, bár nem is igazán akarnak ezzel foglalkozni, inkább képregényfilmekben vagy remake-ben gondolkodnak. Olvasd tovább →

7

Kon-Tiki (2012)

Publikálta Koimbra

kontii

Thor Heyerdahl norvég néprajzkutató hiába próbálta bizonyítani elméletét, miszerint Polinéziát Dél-Amerika felől népesítették be, ráadásul balsafa tutajon érkeztek az emberek. Kollégái és a tisztelt akadémikusok kiröhögtek vagy csak a homlokukat ráncolták. Ezt követően fejébe vette, hogy bebizonyítja, hogy elgondolása, papírra vetett, hosszan leírt teóriája igenis megvalósítható. 1947-ben útnak indult néhány úriemberrel, a többi már történelem.

Az expedíción készült dokumentumfilmet 1950-ben mutatták be, Jeremy Thomas producer 1996 óta próbálkozott megvalósítani a mozifilmet, röviddel Heyerdahl 2002-es halála előtt kapta meg a jogokat és a rég várt engedélyt. Anno Heyerdahl minden szóba jöhető embert felkeresett, aki ki tudná adni elméletét, majd megpróbált pénzt és támogatót találni, akinek segítségével elindulhatna a hosszú útra, így bizonyítani tudná, hogy Dél Amerikából igenis el lehet jutni tutajjal Polinéziába. Kitartása révén hosszú idő után olyasvalakihez sodorta a sors, aki hitt az elméletben és a közben járására végre kifuthatott a Kon-Tiki. Olvasd tovább →

35

Z világháború (World War Z)

Publikálta Koimbra

zvilaghaborumagyarposzter

Az anyatermészet olyan, mint egy sorozatgyilkos. Arra vágyik, hogy elkapják, éppen ezért apró jeleket hagy hátra, amelyeket ha észreveszünk és megtalálunk le tudjuk fülelni, meg tudjuk állítani. – mondja Brad Pittnek egy tudós egy repülőgépen. Éppen arra a bázisra tartanak, ahol először küldtek olyan üzenetet, amelyben szerepelt a zombi szó. Ekkor már az emberiség pár milliárd kevesebb lelket számlál, de ugyanennyivel több élőholt rohangál az utcákon.

Gerry Lane (Pitt) veterán túlélő, megjárta a földi pokol néhány zegzugát, de mostanra csakis feleségének és két lányának áll. Ők testesítik meg a boldog amerikai családot, akik folyamatosan mosolyognak egymásra, reggelire pedig fincsi palacsintát esznek és még a dugóban sem megy fel bennünk a pumpa. Az idillt egy rendőrmotor töri meg, amely leviszi a kocsijuk visszapillantóját, majd pár másodpercre rá már menekülniük kell több tucat acsargó, vérszomjas embertársuk elől. Valami történt, nagy szörnyűség, globális szintű. Élőholtak loholnak mindenütt és hirtelen nagy szükség lesz Lane szakértelmére, aki magasról tesz az emberiségre, csakis családja miatt vállalja be, hogy megpróbál utánajárni honnan indulhatott a járvány. Olvasd tovább →

1

Röviden: A búcsúkoncert (The Late Quartet)

Publikálta Koimbra

bucsukoncert

A techno- és popszámok forgatagában el is feledkezhetünk a régi nagy klasszikusokról, pedig talán nem ártana, ha olykor elővennénk Mozartot vagy Schubertet, hiszen akár ez is oldhatja a mindennapok feszültségét és relaxálni is lehet rá. Sajnos a filmiparban kevesen gondolnak arra, hogy a régi ódákra és zenékre lehetne filmet építeni. Yaron Zilberman elsőfilmes létére kiváló szereplőgárdát tudott összeverbuválni és Philip Seymour Hoffman vagy éppen Christopher Walken színészi játékát bármikor boldogan megnézzük és ha e mellett még Beethovent is játszanak nagy baj nem lehet. A történet egy 25 éve együtt zenélő kvartettre fókuszál, negyed évszázad alatt rengeteg csodás koncertet adtak elő a színpadon és nem is gondolnak arra, hogy nyugdíjazzák magukat. Ám Peternél (Walken) Parkinson-kórt diagnosztizálnak, ráadásul éppen Beethoven Vonósnégyese No. 14, opus 131 darabjára készül az összeszokott csapattal. A következő koncertje lenne egyben az utolsó is, szép búcsúzást akar. Ám az igazi gond akkor kezdődik, amikor a többieknek bevallja betegségét. Az együtt érző szavak elhangzása után a tagokból előtörnek eddig magukba fojtott gondolataik, problémáik, bajaik. A bejelentés hatására az eddigi remek összhang a múlté lesz, nem csak a négyesbeli szerepükkel és a csapat sorsával kapcsolatban emelik fel szavukat, de gyakorlatilag életük úgy alakul, hogy magánéletükben hozott döntéseikkel is kivívják a másik ellenszenvét, egyet nem értését. Nem csak a klasszikus zenéről esik szó ebben a filmben, inkább a karakterek közötti konfliktusokról, dilemmákról, eddig visszatartott, de végre kimondott sérelmekről, a feltárulkozó új kihívásokról és azoknak kezeléséről. Walken csendesen és bánatosan készül a nagy búcsúra, az elhangolódásról filozofál. De Hoffman,Catherine Keener, Mark Ivanir kiválóan, remekül oldja meg feladatát, egyetlen mozdulattal, rezdüléssel többet képesek mondani, mint más hosszú mondatokkal. Miattuk érdemes megtekinteni a filmet, amely sokkal erősebb is lehetett volna, ha más készíti. Zilberman gyakorlatilag kezet csókolhat színészeinek.

16

Szemfényvesztők (Now You See Me)

Publikálta Koimbra

szemfenyvesztok

Figyeljék a kezemet, mert csalok – ismételgette a szlogenné vált mondatát a közkedvelt Rodolfo. Remek figyelemelterelés, ugyanakkor rendkívül szórakoztató, ahogy a nézők erősen koncentrálva próbálnak rájönni, hogy mi lehet az egyik trükkök megoldása. Talán Rodolfo, esetleg David Cooperfield vagy más híresebb személy hatására mindenki kipróbált legalább egy kártyatrükköt és elégedett vigyorral elő másoknak. A megmagyarázhatatlan mindig is kíváncsivá teszi az embereket. De egy ügyes bűvész soha nem lepleződik le, elvarázsolja közönségét, akik ámulnak és bámulnak. Talán éppen ezért nehéz jó filmet készíteni az illuzionistákról, mert két mutatvány között ki kell tölteni a játékidőt valamiféle cselekménnyel, amelyen nem lankad a néző figyelme. Az utóbbi években két hollywoodi mágusnak sikerült az attrakció, Christopher Nolannek és Neil Burgernek. Épp itt volt az ideje, hogy valaki ismét egy bűvész-témával bíró minőségi darabbal rukkoljon elő. Olvasd tovább →