75 %

2

Stoker

Publikálta Koimbra

0st1

A címről elsősorban Bram Stoker és természetesen Drakula gróf juthat az átlagember eszébe. Wentworth Miller azonban megpróbálkozott azzal, hogy ezentúl egy családi drámába ágyazott horrorelemekkel ötvözött thriller is beugorjon a Stoker hallatán. Millert tulajdonképpen A szökésből ismerheti a nagyvilág, senki nem gondolta volna, hogy olyan forgatókönyvet fog produkálni, ami előtt az Álomgyárban sokan megemelik a kalapjukat. Kissé magasra tette az úriember a mércét saját magának, hiszen bevallottan Alfred Hitchock egyik műve, A gyanú árnyéka szolgált kiindulópontnak, amikor hozzálátott a történet kibontásához és természetesen a Drakula klasszikus is hatással volt rá. Olvasd tovább →

3

Röviden: Csáposok (Grabbers, 2012)

Publikálta Koimbra

0grOlykor előtérbe kell helyezni a piálni szerető embereket. Oltári nagy klisé, hogy egy alkoholista karakter a játékidő egy bizonyos pontján szájához emeli a szeszt, majd meggondolja magát, néhány pillanat erejéig rámered az üvegre, majd kiönti a drága nedűt. Ő mostantól józan lesz. És bizony egyes esetekben a gondolkodásban is segít, tudnának erről mesélni a Bélák is A legényanyában. Mindenesetre nagy általánosságban elmondható, hogy az italozás nem old meg semmit, nem hárítja el a gondokat. A Csáposokban azonban a pia védelmi eszközként funkcionál. Egy ír, partmeni kisváros zsaruja nap, mint nap alaposan felönt a garatra, unatkozik szegény, nem történik semmi. Az sem villanyozza fel, hogy új kollégát kap, Lisa Nolan áthatóan lelkes és örül, hogy eme helyen állhat munkába. Hamarosan rálelnek egy csápos lényre, a helyi biológus némi vizsgálódás után arra a következtetésre jut, hogy a szörnyikének vérre és vízre van szüksége az életben maradáshoz. Néhány támadása azért volt sikertelen, mert ittas személyre próbálta rávetni magát. Ergo facto a részeg embernek nagyobb az esélye a túlélésre, inni kell, mint a homok. Nem is azzal van itt a gond, hogy a falu lakói ne kedvelnék a piát, hanem inkább azzal, hogy a szolgálatban lévő két rendőr nem szeretné, ha a pánikhangulat törne ki és még segítségre sem számíthatnak Éppen ezért valami olyasmit kell kitalálni, amivel be tudják csődíteni a lakosokat a helyi vendéglátó egységbe. Mint sejteni lehet, a film is inkább vicces, mint félelmetes, de a hatalmas szörnyet a kisköltségvetés ellenére is korrekt módon alkották meg, akárcsak az apróbb lényeket, Richard Coyle és Ruth Bradley párosa is jól működik, megvan közöttük az a bizonyos szikra. Ugyanakkor elmondható, hogy a többi karakterrel sincs semmi probléma. A 75 %-ot adok rá, megkockáztatom, hogy hangulatban a Tremors-ra hajaz. Hangulatban és szórakoztatásban könnyedén kenterbe ver pár nagyobb költségvetésű űrlényes-szörnyes-inváziós filmet.

14

Támadás a Fehér Ház ellen (Olympus Has Fallen)

Publikálta Koimbra

tamadasafeherhazellen1

„Nem akarok háborút kirobbantani.” – jelenti ki Benjamin Asher amerikai elnök egy megbeszélés során a koreai helyzetre utalva. Nem mondhatnánk, hogy azonos állásponton van Barack Obamával, de hagyjuk a politikát. Ugyanakkor a film időzítése nem is lehetett volna ennél jobb, hisz mostanság áll a bál a koreai félsziget környékén. Asher a békés megoldások híve, inkább tárgyalna, de ha tudná, hogy hamarosan egy C-130-as fog füstölni a Fehér Ház kertjének egyik részén, míg az északi oldalon heves tűzpárbaj alakul ki és nem sokkal később fogoly lesz talán előtörne belőle a harci szellem. Olvasd tovább →

9

Super (2010)

Publikálta Doro_

0super1

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de személy szerint azokon a filmeken szórakozok a legjobban és emlékszem rájuk még sokáig, amelyek elé mindféle különleges elvárás nélkül ülök le. Ez manapság ritka, hiszen aki naponta olvas filmhíreket, filmes blogokat és figyelemmel követi a nagy Hollywood újabb és újabb üdvöskéinek előkészületi munkálatait, akarva-akaratlanul túl korán véleményt alkot és „előítél”; sokszor rossz irányban. Történt egyszer, hogy James Gunn rendező „gyermekéről” csúnya módon valahogy megfeledkeztem és pont ez lett a szerencsém: mint aki drága kincset talált, gyermeki izgalommal ültem le bepótolni, nyitva minden lehetőségre s örömmel állíthatom, egy kerek, egész élménnyel gazdagodtam a Super (2010) című alkotás láttán. Nem, ez nem az a bizonyos összevont szemöldökű, acélizomzatú, köpönyeges, világmegváltós filmtekercs. Sokkal érdekesebb annál. Olvasd tovább →

6

Zero Dark Thirty – A bin Láden hajsza

Publikálta BeniMan

ZeroDark_B1_oscar_kicsi

A filmről Koimbra is írt.

Az Osama bin Laden utáni hajtóvadászat két amerikai elnöki ciklus és az egész világ figyelmét lekötötte több, mint egy évtizeden át. Végül azonban egy apró, ám briliáns CIA-ügynökökből álló csoportnak sikerült őt előkerítenie. Küldetésüket természetesen teljes titokban kellett véghezvinniük. S noha az akció számos részlete azóta nyilvánosságra került, a hírszerzési műveletek legfontosabb mozzanatainak többsége – beleértve az említett CIA-csoport központi szerepét – most kerül először a nagy vászonra. Mark Boal és Kathryn Bigelow évek óta egy forgatókönyvön dolgozott, amely az Osama bin Laden elleni hajtóvadászatot mutatta volna be, épp mikor a művük elkészült volna, jött a hír, hogy  a terrorista vezért likvidálták az amerikai erők. A szerzőpáros mindent előröl kezdett és ennek az egy évtizedes hajszának a történetét mutatták be, amely végén bosszút álltak az amerikaiak a démonizált vezéren. Olvasd tovább →

13

Kényszerleszállás (Flight) (16)

Publikálta Koimbra

kenyszerleszallas

Rögtön az elején egy formás mellet tárnak elénk, majd a hölgy az ágyból kimászva úgy ahogy van anyaszült meztelenül átbotorkál a szobán. Rengeteg filmnél általában úgy próbálják fenntartani az érdeklődést, hogy az egyik szereplőt levetkőztetik és kissé félő volt, hogy a Kényszerleszállásnál ez lesz a film csúcspontja, a további két órában erősen fogjuk sajnálni Robert Zemeckist, illetve elgondolkodunk azon, hogy hazaérve esetleg keresünk egy háttérképet Nadine Velazquezről. Ám Zemeckis nem felejtett el rendezni, bebizonyítja, hogy nem kell neki hatalmas költségvetés ahhoz, hogy élvezhető produkciót készítsen. Olvasd tovább →

4

Röviden: A lehetetlen (The Impossible)

Publikálta Koimbra

0impA lehetetlen spanyol film, mégsem merték megkockáztatni hogy az ország nemzetközileg is elismert és híres színészei közül válogassanak. Antonio Banderas és Paz Vega helyett nemzetközileg – és főleg Angliában/Amerikában – jobban eladható egy Ewan McGregor és Naomi Watts főszereplésével készült könnyfakasztó dráma. A történet szerint papa, mama és három gyermeke Thaiföldön töltenék el békésen a karácsonyt, ámde pont akkor söpör el mindent és mindenkit a váratlanul érkező cunami. A család tagjai különszakadnak egymástól, kétségbeesetten küzdenek a hömpölygő, veszélyes törmelékkel teli halálos szökőárral, majd kétségbeesetten próbálják megtalálni egymást. Ha túltesszük magunkat azon, hogy a természeti katasztrófában több tízezren vesztették (200.000 ember) életüket és Juan Antonio Bayona rendező nem is a helyiekkel, hanem az angol családdal foglalkozik akár még az is előfordulhat, hogy a végén a papírzsebkendőért nyúlsz a zsebedbe. A film egy részében az anya és és egyik gyermeke emberfeletti küzdelmét láthatjuk, ahogy a mocskos szökőárban véresen, egyre több sérüléssel küzdenek egymásért, a túlélésért. A szörnyű ár elvonultával nem marad más, csak a sokk, a rengeteg veszélyes sérülés és a remény, hogy a család együtt hagyhatja el az egykori vidám turistaparadicsomot. Watts, McGregor és Tom Holland alakítására nem lehet panasz, de talán jobb lenne, ha szomorú, elgyötört arckifejezésük mellé olykor olyan zene társul, ami már túlságosan is tolakodó, erőteljesen próbálja rávenni a nézőt, hogy most is morzsolj el egy könnycseppet. A Hadak útján ugorhat be, ahol túlzásba vitték a zenét és egy idő után kényelmetlenné vált hallgatni. E nélkül is akad jó pár szívszorító, érzelemdús pillanat, az elején látott „sodrú lendületű” tragédia és túlélésért vívott küzdelem után Bayona egészen ügyesen közvetíti a drámát úgy, hogy közben ne meneteljen bele a giccsbe (bár a vége erősen határeset).

4

Fehér éjszaka (Nuit Blanche)

Publikálta Koimbra

feherejszaka

Hozzá vagyunk szok(at)va az amerikai akciófilmekhez, a nagy csinnadrattával beharangozott sok látványos lövöldözést és izgalmas üldözést ígérő produkciókról azonban elég hamar kiderül, hogy nagyobb a füstje, mint a lángja. Külön öröm, ha a műfajban más ország is képviselteti magát idehaza. Persze a szép színes bollywoodi énekelgetős-táncolgatós, olykor 3 órás alkotásokra a mozikban nem lenne túl nagy a kereslet (DVD-n olykor felbukkan néhány), de azért néha-néha befut egy-két emlékezetes darab más országokból, gondoljunk csak az Ong Bakra, vagy a Chocolate – A harc szelleme, esetleg A rajtaütésre. Nos igen, ezek már másféle akciót ígérnek, keményebb test-test elleni küzdelmet. De mi van, ha valaki inkább a megszokott rohangálós, üldözős, lövöldözős filmre vágyik? Nos, a franciák néha meg tudják lepni az embert és itt nem a Luc Besson-féle átlagos, viszonylag nézhető, de gyorsan elfelejthető termékekről van szó.

A Fehér éjszaka gyakorlatilag szép csendben, mindenféle felhajtás nélkül kúszott be a mozikba. Talán azért, mert nem egy nagy nevű rendező készítette és nem egy világsztár (Tomer Sisley esetleg a nem túl emlékezetes Largo Winchből lehet ismerős) a főszereplő és igen, azért is mert nem Besson volt a producer (még jó). Olvasd tovább →

1

Sinister

Publikálta Koimbra

Ugye nem megint valami egykor elkövetett bűncselekmény közelébe költöztünk? – kérdezi Ellisont aggódó neje, de a férfi megnyugtató választ ad. Az egykor sikeres krimiíró ekkor még nem sejti, hogy mekkorát tévedett. Pár órával később a padláson érdekes dobozra bukkan, amiben super 8-as kamerával rögzített felvételek találhatóak.

Ellison már régen megkapta a maga 15 perc hírnevét, megtörtént esetet feldolgozó első regénye hatalmas port kavart, ami együtt járt a hatalmas pénzzel és a hírnévvel, de ő akkor szerényen csak annyit mondott, hogy csak az igazság kiderítése hajtotta. Mára azonban jobban örülne a reflektorfénynek és dagadozó pénztárcának, mint az igazságnak. A padláson talált felvételeken látott gyilkosságok ledöbbentik, de meglátja bennük egy újabb remek könyv lehetőségét, ezért magáról és családjáról elfeledkezve whiskyvel felszerelkezve egyre jobban belemerül az anyag tanulmányozásába és a háttérinformációk gyűjtésébe. Olvasd tovább →

1

A hajsza (The Chase, 1994)

Publikálta Koimbra

0ch1

Charlie Sheen egy ideje már csak a tévé képernyőin tudott érvényesülni, a Két pasi meg egy kicsi sorozatban brillírozhatott (sokak szerint magát alakította). Egy ideje azonban már csak a arról cikkeznek, hogy mikor és hol bulizott, illetve mennyi pornósztárral múlatta alkohol-és drogmámoros óráit. Régebben bezzeg… Mi is volt régen? Sosem tartozott a sztárok közé, elért néhány szép sikert, de karrierje elég hullámzó volt. A 90-es évek elején hiába adta nevét néhány szórakoztató alkotáshoz, az évtized végére sikerült kiszorulnia a mozikból. 1994-ben három filmmel jelentkezett, a Végsebesség korrekt akciófilm volt, de alig érdekelt valakit, a Nagy csapat sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és sajnos A hajszára is kevesen váltottak jegyet.

Olvasd tovább →

0

Csak röviden…

Publikálta Koimbra
Az én kicsi szörnyem (The Water Horse – Legend of the Deep): Angus talál egy hatalmas tojást, hazaviszi, természetesen egy kis lény kel ki belőle, ami szereti a vizet. Később azonban ahogy felnő, bekerül a közeli tóba.

Családi film lenne, bár inkább a 12 év alatti korosztály a fő célpont. Sajnos nincs benne se izgalom, se poén. Valahogy olyan Szabadítsátok ki Willy-t utánérzésem van, csak itt delfin helyett Loch Nessi szörny-szerű lény van.

A stúdió Az én kicsi szörnyem miatt pakolta át 2008-ra a Narnia bemutatóját. Nem akarták versenyeztetni a két filmet, féltek, hogy egymástól veszik el majd a bevételt. Családi film lenne, bár inkább a 12 év alatti korosztály a fő célpont, no meg gyerekkönyv alapján készítették. Sajnos nincs benne se izgalom, se poén, nem fogott meg. Számításuk nem igazán jött be, ez a film is elég gyengén szerepelt (amerikai bevétel 40 millió $), a Narnia se repeszt túlságosan. Értékelés: 40 %

2007twh

Míg a jackpot el nem választ (What Happens in Vegas): Las Vegasban felönteni a garatra veszélyes, úgy ébredhetsz másnap, hogy már házas vagy. Joy és Jack Vegasban találkoznak, isznak, buliznak, jót dumálnak, másnap persze azt veszik észre, hogy összeházasodtak.Ennek tetejében Jack az egyik gépen megüti a főnyereményt Joy pénzéből. Válni akarnak, a pénzt mindketten maguknak akarják, a bíró ítélete szerint fél évig kell együtt lenniük, majd aztán dönt a pénz felől és ezután válhatnak el.

Persze a páros mindent megtesz annak érdekében, hogy egymás idegeire menjen.

Sablonfilm, olyan fajta, ami ha nem tetszik meg az elején, akkor biztos nem fogod szeretni. Aki látott már romantikus vígjátékot sejti mi lesz a vége, nem kell számítani nagy csavarokra, van viszont jó pár poén és a szereplőkön is lehet mulatni, Cameron Diaz szokás szerint felvillantja a széles mosolyát, Ashton Kutcher pedig  a felsőtestét. Értékelés: 75 %

A filmről itt is szó esett.

2008whiv