Let’s start building some hurting bombs.
kritika
Pushing Daisies – sorozat
Ned gyerekkorában ráébred arra, ha hozzáér egy halotthoz az feltámad, de ha újra megérinti meghal örökre. A plusz buktatója a dolognak az, hogy ha egy percnél tovább él a feltámasztott, akkor a közelben meghal valaki. Egy véletlen során erre egy magánnyomozó rájön, felajánlja Nednek, hogy dolgozzanak együtt: Ned feltámasztja a halottakat, az mond egy kis infot azzal kapcsolatban, hogy ki vagy mi okozta a halálát és tádáám, megtalálják a tettest, pénz üti a markukat. Egy feltámasztás során azonban gyerekkori szerelmét kelti életre és nem hajlandó újra hozzáérni, hisz a láng feltámad újból mindkettejükben. Hármasban nyomozgatnak. Mellesleg Ned a Pitekészítő (PieMaker), hisz képességének köszönhetően a gyümölcsök is érettebbek, finomabbak lesznek.
A pilot megtekintése előtt láttam az Amelie csodálatos életét (ami mellesleg az évtized egyik legjobb filmje), a sorozat hangulata pedig szinte azonos: a kép világ, rendezés, narráció, mind valahogy hasonlít az Amelie-hez.
Tideland (2005) – kritika
Az őrület határán?
Terry Gilliam a Grimm forgatása idején csúnyán összezördült a producerekkel, ezért ott hagyott csapot-papot és leforgatta ezt a filmet. Majd miután lenyugodtak a kedélyek visszatért a Grimmhez.
Jeliza apjával (Jeff Bridges) és anyjával éldegél. Apu minden nap vakációra indul, drogos utazásra a foteljáben. Anyu drogfüggő dettó. Jeliza adagolja a löketeket minden nap részükre. Mivel a szülők nem igazán figyelnek lányukra , saját kis álomvilágot alakít ki.Azonban egy nap anyu „átlövi” magát a túlvilágra. Így Noah a lányával vidékre indul , nagymamához. Azonban apu is beadja magát az utolsót. De nem jön a rendőr se a gyerekvédelem vagy gyámügy. A film elején Alice Csodaországban könyvecskét olvassák, így Jeliza is apránként felípti saját kis torz világát. Szóval a kislány magára marad, ahol ujjára húzott játék babafejekkel beszélget , miközben a papa csendben foszladozik. Később a közeli farm tulajával és annak kissé fogyatékos fiával köt barátságot
Csak röviden…
Vadidegen (Perfect Stranger): Milyen lehet az a film, amihez 3 befejezést is forgatnak? Thriller esetében elég rossz, főleg , hogy a “bűnös” személyét még véletlenül se találhassuk ki. Így még csak össze se tudja magában rakni a dolgokat az néző, ha mégis összeállna, akkor is ott marad: dehát 3 befejezés volt… Ekkor még marad az, hogy legalább jól szórakozzunk, izguljunk a filmen, de az sem megy, mert unalom száll ránk.
Texasi Láncfűrészes Mészárlás: A Kezdet (The Texas Chainsaw Massacre: The Beginning, 2006)
My name is Pata, Psychopata
A láncfűrészes killer nem mai gyerek, már 1974-ben született belőle film. Pár ezer dollárból készült és kultfilm lett belőle. A nagy ötlet néhány évtizeddel később kipattant az agyából valamelyik okosnak: Csináljunk ebből egy feldolgozást.
Ahogy szépen elhatározták összerakták a filmet, mit mondhatnék, marha jó lett. A 2003-as év egyik legjobbja lett számomra. Egy film, aminek azért vártam a végét, mert már szétvetett a feszültség.
Jöhetett a folytatás, ami inkább előzménye a 2003-as filmnek. Sajnos az izgalom elmaradt és jött helyette a brutalitás. Kár érte. No sebaj.
Két srác mielőtt még bevonulnának Vietnámba, barátnőikkel még utazgatnának egyet. Útjuk egy lepukkant isten háta mögötti helyen visz át, ahonnan nem sokkal előtte költözött el szinte mindenki, mivel az utolsó pénzkereseti forrás , a hentestelep (vagy mi) bezárt.
Törés (Fracture)

Gregory Hoblit már bizonyított. A Frequency és a Legbelső félelem vagy a Letaszítva nagyszerű filmek voltak, és mindenki joggal remélhette, hogy hasonló rettentő jó filmeket fog még letenni az asztalra. Aztán jött a Hart Háborúja és megtört a jég, csak egy közepes filmet láthattunk. No sebaj, mindenki tévedhet, majd legközelebb… És a legközelebb most lenne?
Csak röviden…
Garfield 2: Sokat lehet nevetgélni, mosolyogni a Garfield képregényeken, ezt a filmre már nem mondhatom el. Az első az akkori év egyik legrosszabja volt. De azért termelt 200 millát a kasszáknál összszinten. Nem semmi. Idő kérdése volt a második rész elkészülte. És mit kapunk? Egy dagadt macska ugrándozik, táncikál, szóval teljesen eleven. A képregényben meg evett, aludt, evett, Ubul-t csesztette, aludt, evett, John agyára ment. Mindenki olvassa inkább a képregényt. Siralmas lett ez is. Bár Amerikában megbukott, de azért összesen termelt 141 millió $-árt. Szóval lehet előbb utóbb elénk raknak még egy filmet. Inkább legyen mese, ha kérhetném! Értékelés: 10 %
Csapatleépítés (Severance)
Kelet-európai országokra jól lehet építeni történetet. Nem is olyan régen még Szlovákiában folyt a vér (Motel) és ömlöttek a belsőségek. Romániában meg Steven Seagal, Van Damme, Wesley Snipes tesz rendet, legalább negyedévente egyszer. Most pedig Magyarországot is megtalálták a filmesek, no nem Hollywood, hanem Anglia. Ennek is örüljünk vajon?
Next – A holnap a múlté (Next) – kritika
Ha éppen nincs eredeti ötletük a forgatókönyvíróknak, hát elolvasnak egy-két könyvet ihletmerítés gyanánt. Philip K. Dick könyveihez nem először nyúltak már megfilmesítés céljából, gyanítom nem is ez lesz az utolsó, mindenesetre egy 1953-as írását dolgozták fel úgy ahogy saját elgondolásuk alapján.
Csak röviden…
Norbit: Eddie Murphy unatkozhatott valószínű és kitalált megint egy olyan filmet, ahol több szerepet is alakíthat, saját szórakozására, meg még pénzt is kapott hozzá. Norbit egy árvaházban nő fel, ahol is Rasputia nevű dagadt tonnás lány kinézi magának, lesz ebből házasság is. Eleve nem hangzik túl jó vígjátéknak és egy ideje Eddie Murphy se garancia arra, hogy minőségi vígjátékot lásson az ember, mégis reménykedtem valahol. Nem kellett volna, végigszenvedni se kellett volna.
A sziklák szeme 2 (Hills Have Eyes 2)
Nem is tudom láttam e horror filmek közül olyan második részt, ami felülmúlta volna, vagy legalább egy szinten lett volna az első résszel.
Az első rész az év horrorja volt, volt ijedelem, para mindenütt. Az esti lakókocsis jelenten még most is beleborzongok, ha rágondolok. És a második rész…?
Egy csapat újonc katonát a 16-os körzetben lévő táborba irányítanak, amit üresen találnak. Átfésülik a könyéket, hátha találnak túlélőt. Megjelennek megint a mutánsok, akiket nem X-men-ként azonosítunk, ezek ugye emberevő gonosz „kis” lények. És megkezdődik a nagy fogyás. Méghozzá számbeli fogyás.
A szerető (1992) – kritika
„Itt mindennek vége!”
A szerelem nem válogat
Kínai és fehér ellentét szinte természetes volt mindig is. Hol drasztikusabb formában, hol kisebb ellenérzések által jelent meg a világban.
Most a 20. század elején járunk. Már nem annyira éles a különbség, de a határ a két bőrszín között leküzdhetetlennek bizonyul. Próbálkoztak már sokmindennel átlépni, ám nem csak a hatalom és a fennhatóság nem volt erre képes, de még szimpla emberi érzelem, a szerelem sem képes ezen felülkerekedni.





