2133-ban a Földön globális háború dúlt, aminek következtében a népesség fele elhalálozott. Az emberek létrehozták az Olympost, ami egy nagy metropolisz. A háború sérültjeit részben kiborgokká alakítotották át. Ők biztosították a békét. Létrehozták az ES.W.A.T. nevezetű rendőrséget, amely egy különleges haderő az egész világra kiterjedő hatáskörrel. Hiába fáradoznak a szép új világ felépítésén a vezetők, még mindig akadnak olyanok, akik csak a pusztításra törekednek.
James Cameron még nem is sejtette mikor elkészítette a Terminator első részét, hogy ekkora rajongói tábor alakul az élő szövet a fémvázon körül. Többen próbálták másolni a művét, de mégiscsak a Terminator az, ami magasan és töretlenül állt mind felett. Az első rész szépen hozott videón, jöhetett a második része, ami 100 millióból készült (míg az első csupán hatból). A harmadik felvonás már sokakban ellenérzést szült, de ettől függetlenül szépen bevonultak a moziba az érdeklődök. Jövőre nézhetjük a negyedik részt, hacsak el nem jő addig az Ítélet Napja valóban.
Kapcsolatnak rengeteg mindent nevezhetünk. Akár párunkkal van kapcsolatunk, akár barátainkkal van kapcsolatunk… És mind lehet kusza. Akármilyen kapcsolatot is ápolunk ismerőseinkkel, szeretteinkkel mind lehet sebezhető, intim és akár fájó is.
Az első rész jó kis sci-fi horror volt, kisebb sztárgárdával: Ben Kingsley, Alfre Monila, Forest Whitaker, Michael Madsen, Marg Helgenberger. Natasha Henstridge modell kiugrási lehetősége volt a filmszakmába. A Roger Donaldson által rendezett mozi 113 milliós összbevétellel zárt. Természetesen érkezett a második rész, Henstridge ismét színen volt, akárcsak Madsen és Helgenberger. A lény 2 már egy jóindulattal közepesnek nevezhető horror volt, amely kemény 19 millió dollárt eredményezett. A harmadik rész a mozikat elkerülve a tékákban landolt, sokra nem is emlékszem, csak az maradt meg, hogy Henstridge feltűnik benne egy rövid időre és ez már igen rossz film volt. Ezek után jött A lény 4, amelyik már egy igazán ótvar, rossz, trágyakupac lett. Ben Cross hova süllyedt!? Ennél többet nem is érdemel meg ez a film (?), hogy írjunk róla. Ja de, volt még benne pár jó csaj.:) Egyébként nagy ívben kerülendő. Ezután néztem meg a Tudom ki ölt meg Lindsay Lohan filmet. Hát… nem hiába kapott Arany Málnát.
A produkciót 1998. június 8-án kezdték forgatni, a film költségvetése 44 millió dollár volt ekkor még.
A forgatókönyv végével nem voltak megelégedve, ezért új írókat szerződtettek Paul Attansio és Gary Ross személyében. 1999 áprilisában az egyik színész Garry Shandling távozott a produkcióból és leszerződött egy másik filmhez, Diane Keaton is követte példájá. Egy teljes évbe telt mire sikerült újra összehozni a szereplőgárdát, a forgatókönyv ezalatt új oldalakkal gazdagodott ismét. 2000 áprilisában kezdődött a pótforgatás, míg végül 2001-ben bemutathatták a filmet.
Plasztik szerelem (Lars and the Real Girl): Lars egyedül éldegél, csendesen. Eléggé szerencsétlenül fest. Sokan aggódnak is érte, néhányan mondják is neki: barátnőre van szüksége. Nosza rendel is egyet a neten, méghozzá gumibabát. Beszél hozzá, öltözteti, gondoskodik róla. A rokonsága és a falubeliek persze nem akarják megbántani Larsot, ezért ők is élő személyként próbálnak a guminőre tekinteni. Nincsenek kemény, vagány csávók, akik kiröhögik, szerethető, szimpatikus karektereket mutat be a film, korrekt alakítást is nyújt mindenki. Ezt a sztorit többféle irányba is elterelhették volna, ha akarják. Lehetett volna akár harsány, kacagós poénáradat, esetleg ilyen gusztustalanság határát feszegető aberrált film is. Ehelyett kaptunk egy drámai filmet, vígjátéki elemekkel fűszerezve. Nem fogjuk a térdünket csapkodni a nevetéstől, de elég sok helyen vigyorgunk percekig és bizony nem guminős vicceken. Kellemes szórakoztató film, esetleg depis hangulatot okozhat egyeseknél. Ryan Goslingot Golden Globe-ra jelölték, nem véletlenül. 80 %
A filmről Elanor is írt.
A vadász (Wilderness): Javítóintézetben az egyik bentlakó öngyilkosságot követ el. A felügyelő nevelő büntetésképpen egy túrára viszi őket egy kihalt helyre. Egy idő után azonban hullani kezdenek, valaki vadászik rájuk, az öngyilkos srác bosszúszomjas kommandós apucikája. Nyilazgat, vérszomjas kutyákat uszít a „táborozókra”. A szereplők közül azonosulni senkivel sem lehet, mindenki egy köcsög, nyomorult kis genyó. A See No Evillel párhuzamba állítható, ott is börtöntöltelékeket mészárolt a hotelben egy sorozatgyilkos. Slasher rajongóknak ajánlott, sőt ajánlom is. 70 %
Mamutok és kardfogú tigrisek, piramisok, szakadt göncökben járkáló népek- ezt vetítették a kalandra és akcióra szomjazók elméjébe és a Roland Emmerich fanatikusok elé. Lehetőségek tárháza lett volna ez a film úgymond. Sok-sok tévés csatorna milliónyi műsorából lehetett volna meríteni ötletet. Eleve ott vannak a hülye kis gagyi sorozatok, amiben a főszereplők olyan helyre kerülnek, ahol még ember nem járt, ott pedig különös, kihalt lényekkel, növényekkel találkoznak. Az ismeretterjesztő csatornákon is nap, mint nap, mint nap (Apádra ütök után szabadon) látni hasonlót. Ezek a műsorok tömegeket ültetnek a tévé elé, így kézenfekvő volt egy ilyen témájú film elkészítése.
Ki ne ábrándozott volna el arról, mi lenne, ha különleges képességei lennének? Gyerekkorában az ember sokszor szeretett volna szuperhős lenni, a képregényeket olvasva két lap között az ember meg-megállt és elábrándozott, bár neki is lennének ilyen tulajdonságai. Melyik lenne a legjobb képesség? Láthatatlanná válás? Unalmas. Öngyógyítás? Elcsépelt. Gondolatolvasás? Érdekes. Teleportálás? Na ez izgalmasan hangzik. Nem kell várni a buszra, vonatra, lehetne világot látni. Steven Gould ez megihlette, meg is írta a regényt,, lett is nagy bestseller, a filmvilág le is csapott rá, naná.
FilmDROID