kritika

A Hong Kongi ikerpár – Danny Pang Fat és Oxide Pang Chun – nekem a kelet Larry és Andy Wachowski-ja.

A szem

A történet ott kezdődik, hogy Mun (Angelica Lee Sin-Jie) a 20 éves vak lány szaruhártya-átültetésen esik át. A kórházban lábadozás közben megismerkedik és összebarátkozik a mellette lévő ágyon fekvő Ying Yinggel, akinek agydaganata van. ( engem csak az angol felirat világosított fel, hogy Ying Ying kislány és nem kisfiú, pedig magyar szinkronnal fiú hangja van). Elérkezik a nap, mikor le lehet venni Mun szeméről a kötést. A családja ott van a nagy pillanatnál, az orvosok, asszisztensek is figyelik a reakcióit. Először természetesen csak elmosódott foltokat lát, de egy vak ember számára ez már hatalmas előrelépést jelent.

Olvasd tovább →

A posztapokaliptikus jövőben járunk. Nem volt atomháború, nem csapódott be meteor, járványok sem ütötték fel fejüket, egyszerűen csak elolvadtak a sarki jégsapkák, aminek következében a szárazföldet elárasztotta a víz, az emberek maradéka pedig kis vízi járműveken tengeti tovább életét. Akad néhány kolónia, ezek összeeszkábált kis bázisokon ringatóznak. Nagy értéke van a növényeknek, a humusznak, a friss víznek.

Hogy a szereplők ne csak tengjenek-lengenek egy legendát is pakoltak a filmbe, e szerint a szárazföld létezik, az ehhez vezető út pedig egy gyerek hátára van tetoválva. Hőseink ezt a nyomot követik, őket pedig a kor kalózai, a Füstölők üldözik nagy hévvel.

Olvasd tovább →

Sato Touya rendezte élőszereplős tévésorozat Kuroda Iou azonos című mangája alapján.
A sztori rém egyszerű, egy 14 éves lány Hayashi Niko (Ohgo Suzuka- aki az Egy gésa emlékirataiban a kislány főszereplő volt) különleges képességgel rendelkezik. A hangjával manipulálni tudja az embereket. Ez hamar kiderül és egy férfi fel is bérli, hogy oldjon meg bizonyos rejtélyes ügyeket. Amíg az első ügyén tüsténkedik, véletlenül találkozik Sudo Iichiro alias Robo-val (Matsuyama Ken’ichi- Death Note, A tea íze, Yamato) aki egy különös figura. Nagy kedvence egy robotos mese és gyűjti is a játékait. Robo később nagy segítsége lesz a lánynak és ketten fognak nyomozni.

Olvasd tovább →

Nagyon ritka az, amikor az eredeti filmek gyengébben muzsikálnak, mint a remake-ek, nos, a Ringu-filmek pont ilyenek. Haladjunk szépen a megjelenések ideje szerint.

Ringu

Még 1998-ban rendezte Nakata Hideo, Suzuki Koji azonos című regénye alapján. Ha esetleg van valaki aki még az amerikai változatot ( A kör) sem látta, annak kis bemelegítő:
A film két tini lány beszélgetésével indul. Egy elátkozott videokazettáról diskurálnak, elmesélik, hogy aki megnézni ez a videót, az utána telefonhívást kap, amiben egy hang azt mondja, hogy az illető egy hét múlva meghal.
Egyre többen beszélnek erről a szalagról, főleg a fiatalok körében terjed. Ez felkelti  Asakawa Reiko (Matsushima Nanko- ő Japánban a legjobban fizetett színésznő) riporternő figyelmét és nyomozni kezd az ügyben. Diákokat hallgat meg, interjúkat készít és ostoba babonának képzeli az egészet, míg nem kíváncsiságból megnézi a szalagot. A cselekmény innentől bontakozik ki, hatalmas ötletnek tartom, hogy a készítők visszaszámolnak, ahogy egyre fogynak a napok, úgy jár az ember agya, hogy mi is lehet a megoldás, hogyan lehet életben maradni?

Olvasd tovább →

Jómagam a Casino Royale előtt láttam néhány régebbi James Bond filmet, ezek nem állták ki az idő próbáját, nyugodtan lehet a filmmúzeum sorozatban mutogatni őket. Egy kis mélyrepülés után az Aranyszemmel feltámasztották ugyan az ügynököt, de a Pierce Brosnan nevével fémjelzett Bondok szimplán csak nézhetőek voltak, ezek közül is a Halj meg máskor volt az, ami még a jobb kategóriába tartozott. Telt-múlt az idő, Brosnan ment, Craig jött, aki teljesen átformálta az ügynök imidzsét.

Olvasd tovább →

Nosztalgiával gondolok vissza azokra az időkre, mikor örülhettünk, ha a moziban mesét láthattunk és a Disney egyeduralkodónak számított a témában. A kis hableány, Aladdin remek szórakozás volt kicsiknek és nagyoknak egyaránt és alig vártuk, hogy láthassuk. Most meg el vagyunk látva rendesen, minden stúdió hozzáteszi a saját művét az év kínálathoz, ki többet, ki kevesebbet. A DreamWorks vs. Disney csatából egyértelműen az utóbbi áll győzelemre, köszönhetően a Pixar kiváló alkotásainak. A DW pedig nyomatja a sok közepes, olykor rossz és csak néha jó mesééit, ha 2005-ben mutatták be a Madagaszkárt, sikeres lett, a stúdió örült, be is jelentették a folytatást. Madagaszkárra szakadt előző részből megismert ismerőseink visszatérnének New Yorkba, a megszokott kis állatkertjükbe. A rozoga repülő nem bírja ki és már az út elején a föld felé veszi az irányt, a Nagy Almától kicsit távol, Afrikában landolnak hőseink. Míg a pingvinek a roncs megbütykölésével vannak elfoglalva a többiek szétnéznek. Alex megtalálja szüleit, Marty zebrákkal nyomul, Gloria dagonyázik, Melman pedig kuruzsló lesz.

Olvasd tovább →

Avery Ludlow békés ember, most is éppen horgászik Red nevű ebével, mikor néhány suhanc egy puskával arra téved. Az öreg készséges, a srácoknak pénzét is odaadná, azoknak ez nem elég, így Redet lelövi az egyikük. Ludlow felkeresi a srác apját, neki elég lenne egy bocsánat is vagy valami hasonló. Ezt nem kapja meg, a bíróságon nem sokat ér el, a médiával hasonló a helyzet. Ő azonban nem adja fel…

Olvasd tovább →

Matsubara Yoshimi (Kuroki Hitomi) egy elvált anya, aki kislányával egy lerobbant többemeletes lakóházba költözik. Felújítás, bebútorozás, minden halad a maga megszokott rendjében, mégnem Ikuko, a kislány (Kanno Rio) a tetőre téved. Amikor az anyja rátalál egy piros, nyuszis táskát cipel magával. Becsületes megtalálók révén, le is viszik a földszintre, de a portás azt mondja nem tudja kié lehet, mivel az egész tömbben Ikuko az egyetlen gyerek. Felajánlják a kislánynak hogy megtartsa a piros, nyuszis táskát, de az anyja nem engedi. Napokkal később, mikor az anya leviszi a szemetet, látja, hogy a piros, nyuszis táska a kukában van. Senki sem jelentkezett érte.

Olvasd tovább →

A képregényekben egy bizonyos cél eléréséhez a hősök szövetkeznek, van mikor csak egy gonoszt kell két vállra fektetni, olykor egy várost mentenek meg, előfordulhat azonban, hogy egy bolygóközi válságba csöppennek bele. Alan Moore grafikus novellájában a világ megmentése kerül terítékre, ehhez pedig a világirodalom klasszikusaiból ismert figurákat állít csatasorba. Jelen van Verne Gyula Nemo kapitánya, H. G. Wells Láthatatlan embere Bram Stoker Mina Harkere, Mark Twain Tom Sawyere, aztán Oscar Wildetól Dorian Gray teszi tiszteletét, Robert Louis Stevensontól pedig Dr. Jekyllt tették be a filmbe és az egésznek az élére Alan Quatermain áll, aki H. Rider Haggar regényének a hőse.

Olvasd tovább →

Kim Ki-duk tizenkettedik játékfilmje elégikus példázat egy 60 éves öregember plátói szerelméről, aki egy nyílt tengeren horgonyzó hajón él. Az idős tengerésznek egy vonzó 16 éves lány a társa, akit kiskorában talált meg, maga nevelt fel, majd beleszeretett. A férfi tehetséges íjász, és türelmesen számolja a lány tizenhetedik születésnapjáig hátralévő napokat, amikor tervei szerint elveszi őt feleségül. Egy nap jóképű fiatal srác érkezik az öreg hajóra. A nevelőapa csalódottan látja, hogy fiatal menyasszonyának a fiú tetszik. Az öreg számára, aki ősi szertartások tisztelője, íjának három lényeges szerepköre van: gyors és biztos fegyver, amivel megvédheti önállóságát, ami megmondja a jövőt, továbbá hangszerként lehet rajta játszani. Az íjhoz tartozó hegyes nyilak férfiasságának, erejének szimbólumai.

Olvasd tovább →

Egy szavak nélküli, érzelmekkel teli lenyűgöző dél-koreai film.

Egy hajléktalan fiatalember (Jae Hee- Evil Twin, horror) minden reggel motorjával járja a várost, és szórólapokat tesz ki a házak ajtajára, hogy este betörjön oda, ahol nincsenek otthon – azaz nem mozdították el a kitett hirdetéseket. A célja nem a vagyonszerzés, mindössze szállást keres, ahol meghúzhatja magát éjszakára. A fiú a “szíves vendéglátásért” cserébe még fizet is, hiszen másnap reggeli távozása előtt kimos, kitakarít és megjavítja az elromlott háztartási gépeket. Az élete akkor változik meg gyökeresen, amikor találkozik egy gyönyörű és gazdag nővel (Lee Seung-yeon), aki tönkrement, boldogtalan házasságban él. A fiú később megmenti a nőt a férj karmai közül. Kettejük egészen furcsa kapcsolata kezdődik el ekkor. Szótlanul járják a nagyváros utcáit, s ugyanazt a rituálét folytatják ketten, mint addig a fiú csinált egyedül. Nem szólnak egymáshoz, nem szólnak máshoz sem, mégis hihetetlen mélységű kapcsolat alakul ki közöttük, amely többet ér minden szónál. A rendező hihetetlen érzékkel és fantasztikus képekkel ábrázolja ezt a különleges, megható, lenyűgöző kapcsolatot.

Olvasd tovább →

Esküszöm a gyógyító Apollóra, Aszklepioszra és Hügieiára és Panakeiára és valamennyi istenre és istennőre, akiket ezennel tanúkul hívok, hogy minden erőmmel és tehetségemmel megtartom következő kötelességeimet: Tehetségemhez és tudásomhoz mérten fogom megszabni a betegek életmódját az ő javukra, és mindent elhárítok, ami ártana nekik. Senkinek sem adok halálos mérget, akkor sem, ha kérik, és erre vonatkozólag még tanácsot sem adok – részlet a Hippokratészi esküből.

Olvasd tovább →