7

Végső megoldás: Halál (Alien 3, 1992)

A minap néztem újra az Alien tetralógia közül a harmadik részt, arra gondoltam majd értekezem róla, írok néhány sorocskát, de aztán belefutottam abba, hogy a film milyen utat járt be, míg elkészült. Eddig csak a David Fincher vs. stúdió nehézségeket tudtam, de most tessék, olvassátok el a Végső megoldás: Halál kálváriáját. Köszönet ezért Dzséjtnek!!!

1992-alien3-1

Az első részről itt, a másodikról itt, a negyedikről pedig itt esett szó.

David Giller, aki az Alien óta bábáskodik a sorozat felett producerként, és ezt a beosztást csak az Aliensnél és az AvP-nél nem vállalta el (ezeknél „csak” executive producer volt), bevallása szerint a folytatást senki sem akarta, mégis meg kellett csinálni. Koncepciójuk valahogy így szólhatott: „minden legyen benne, ami (szerintük) jó volt az Aliensben”. Azaz főként akció és családi szál. A Fox szerint mindez lehetőleg a Földön legyen. Eztán jött a rendező és forgatókönyvíró keresés. Elképzeléseikhez tökéletesen illett Renny Harlin (rendezte: Die Hard 2 – Még drágább az életed; Cliffhanger – Függő játszma; Utánunk a tűzözön), illetve a forgatókönyvíró William Gibbson (írta: Neuromancer; X-akták részek). Velük alá is írták a szerződést. Nos, jött az első bibi, miszerint Harlin elképzelésében az szerepelt, hogy az idegenek bolygójára kellene menni, míg Gibbson a Földet akarta kipécézni, ahol egy orosz űrállomáson az alienek egy orosz-amerikai hidegháborús konfliktus szereplői lettek volna. Tehát volt három elképzelés (űrállomás, Föld, alienek bolygója), de senki nem tudta, melyiket kéne vászonra vinni, ám a Fox nyomására elkezdték promóciózni a filmet (ekkor jelent meg a teaser, melyben hirdették, hogy a Föld a célpont).

Közben elkezdték Ripley-t erőltetni. Probléma ezzel csupán annyi volt, hogy Weaver újfent hezitált, ráadásul az Aliens miatt Harlin nem is érezte szükségesnek a karakterét. De a Fox erőltette, főleg az előző részben jelen lévő családanya motívumot. Ekkor Harlin közölte, hogy Ripley és ez a szál nem fér bele a koncepciójába, ráadásul a film körül iszonyatos a fejetlenség, így lelépett. Őt Gibbson követte, aki nem tudott megegyezni a forgatókönyvről a producerekkel.

Ekkor a már amúgy sem kicsi káosz tovább terebélyesedett, és a Fox sietségében 12 (!) írót bízott meg a forgatókönyv elkészítésével, melynek vagy a Földre, vagy az alienek bolygójára kellett volna kalauzolnia a nézőt. Az új szerződést végül David Twohyval (írta és rendezte: Pitch Black – 22 évente sötétség, The Chronicles of Riddick – A sötétség krónikája) írták alá. Ő mégis az Alcatrazhoz hasonló börtönbolygó ötletével állt elő.

Ekkor jött Vincent Ward (írta-rendezte: The Navigator: A Mediaeval Odyssey – A navigátor) rendező, aki új íróhoz, John Fasanohoz (írta: Another 48 Hrs. – Megint 48 óra) ragaszkodott. Közben a Fox annyira kapkodósra vette a figurát, hogy már a premier dátumát is kitűzte: 1990 húsvét; pedig se rendezőjük, se forgatókönyvük nem volt, hát még stáb és díszletek, márpedig ‘89 közepe táján jártak. Ward és Fasano kiötlötték, hogy Ripley-t egy olyan középkori szerzetesekkel és fákkal teli bolygóra sodorná a jóságos isten, akik fémből épült, de technológiamentes telepen laktak volna, ráadásul semmi fegyverük sincs. Ezek a szerzetesek az alienben mitikus lényt, Ripley-ben pedig ellenséget láttak volna. Twohy, aki akkor papíron még forgatókönyvíró volt, az újságból értesült, hogy Ward és Fasano kitúrta. Az ő verzióját saját állítása szerint a szemétbe hajította (az enyém szerint meg átkeresztelte Pitch Black-re 🙂 ).

Az 1990 év húsvétjára kitűzött premier persze szépen elúszott, a forgatás ‘91-ben kezdődött a londoni Pinewood stúdióban (ahol a másik két Alien film is készült). Sikerült meggyőzni Weavert, aki csak Ripley halálával vállalta el a szerepet (a Fox ez ellen erősen tiltakozott). Illetve új alient kreáltak. Itt van némi homály, mivel Giger valóban új lényt tervezett, de az csak nagy vonalakban hasonlított a filmben látotthoz – a hosszúkás fej a végével közvetlen a fejhez csatlakozott, a második állkapocs nyelvformájú volt. Gigert ráadásul mindössze egyszer hívták fel ez ügyben, majd a stáblistáról is lemaradt a neve. Azóta örök harag van a stúdió és a művész úr között. Illetve egyes források Wardot, mások Finchert jelölték meg az új alien forma kitalálójának. Lehet az igazság az, hogy Ward inspirációjára született meg az első dog-alien forma, melyet Giger megalkotott, majd Fincher ezt átterveztette a filmben látott verzióra. A biztos tény az, hogy Giger dogalienje és az ADI (a film trükkjeiért felelős cég) dogalienje teljesen más.

Szóval, úgy tűnt, a film végre sínen van. A Fox örülhetett volna, hiszen „csak” egy évet késtek, mondhatták. Azonban rémhíreket kaptak a távoli Angliából, miszerint Ward egyáltalán nem törődik az aliennel, minden figyelmét a szerzetesekre összpontosítja. A Fox hamar felvilágosította a rendezőt, hogy azért Alien3 a film címe, mert az alienről szól. A rendező ezzel nem igazán értett egyet, s lendületesen távozott. Zutty, így ugrott a második rendező és a 15. forgatókönyvíró, mert Fasano sem maradt.

1992-alien3-2

A Foxnál pánikhangulat kezdett kialakulni, mivel a film már túllépte a 10 millió dolláros költségvetést, ellenben még semmit sem sikerült összehozni belőle. Ekkor jött egy nevenincs alak, akinek a háta mögött több díjnyertes videóklip és egy dohányzásellenes propagandafilm volt össz-vissz. Tehát olyannyira sem volt híres, mint Ridley Scott vagy James Cameron, akik az Alienre és Aliensre legalább egy-két filmet már jegyeztek (persze még ők sem voltak olyan híresek, mint most, szóval nem tudom mire fel az a panasz, hogy az AVPR-t kezdők készítik…). David Fincher lendületből leborotváltatta Weaver fejét, aki készségesen belement ebbe. Aztán fogta Ward és Fasano űr-szerzetes ötletét, egybe gyúrta Twohy űr-börtönével. Az idő szorította őket, de az első csapó összeütésekkor még csak a forgatókönyv negyede volt kész. Szóval a helyzet egyáltalán nem rendeződött, ezt pedig a Fox tovább tetézte, mivel napról napra átírták a jeleneteket, hogy költséghatékonyabb legyen. A film felét elkészítették, ám még nem tudták, mi lesz a vége, állította akkoriban Martin Asbury, az egyik jelenetrajzoló. Tehát Finchernek iszonyú nehéz dolga volt. Közben a hullámok egyre jobban összecsaptak. A Fox leváltatta Fincher kedvenc operatőrét, Jordan Cronenwelth (Bladerunner – Szárnyas fejvadász), mert szerintük lassan dolgozott. Valójában parkinson kóros volt, de hát miért is értenék ezt meg a pénzesek? Közben Michael Biehn is bekavart, aki megtudta, hogy Hicks meghal a filmben, de egy fénykép erejéig szerepeltetni akarják. Emiatt gázsit kért. Később kiderült, hogy ezért az egy képért majdnem annyit kapott, mint az Aliensért… no comment. Az is egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a Foxosok csak bábunak akarták a kezdőfilmes Finchert, akit dróton rángathatnak. Ezért folyton ellenőrizték, ki akarták erőszakolni a költségek csökkentését (ezért lett 12 évvel később Anderson az AVP rendezője, remek bábunak bizonyult…). Fincher azonban nem hagyta magát, igyekezett véghezvinni elképzeléseit, miközben próbált megfelelni a stúdiónak, akik persze napról-napra egyre jobban aggódtak. Finchernek ezért nagyon sok trükkökkel teli felvételt nem sikerült megcsinálni úgy, ahogy azt elképzelte.

93 nap után a Fox rácsapott a kezére, és leállította a forgatást. Utasítást adtak a film eddig leforgatott anyagának összevágására. Fincher vonakodva, de teljesítette a parancsot, és elkészítette a film (állítólag) majdnem 3 órás rendezői változatát. A Fox fejeseinek levetítette és természetesen nem tetszett nekik. Nem csoda, ők egy Aliens 2-t akartak. Kritizálták az elvontságot, a horror-elemek és az akció hiányát, miközben tisztában voltak vele, hogy egyrészt ez csak egy nyersvágás volt, másrészt Fincher még akart a filmhez forgatni jeleneteket (köztük a film eleje sem volt meg teljesen, ami ezért olyan hézagos, amilyen, a vége pedig teljes mértékben hiányzott). Újabb ukázt adtak ki: vágja újra a filmet, több akció és horror, kevesebb elvontság. Fincher majdnem egy éven át ült a vágószobában és megpróbálta a filmet a Fox hutt-jainak igényeire szabni, melynek folyamán a karakterek elvesztek (pl.: Golic), a cselekmény széttöredezett (pl.: az alien befogása), az elképzelés megcsorbult. Fincher imigyen nyilatkozott arról, mikor megkérték erre: „Az elején mindannyian egyetértettünk abban, hogy egy csodaszép, tetszetős porceláncsészét akarunk csinálni. Amit most önök kérnek tőlem, az egy közönséges söröskorsó.”

1992-alien3-4

A stúdió nagy nehezen engedélyt adott új jeleneteket forgatására, amik között ott volt a film vége is, melyben kitör a királynő Ripley-ből. Ezek közül néhány öt héttel a film bemutatója előtt készült el. Persze mindez tovább emelte a költségeket, mivel Weaver haja kinőtt és nem akarta újra levágni, ezért egy drága parókát kellett készíteni (hiszen nem volt teljesen kopasz).

A filmet végül 1992. május 22-én bemutatták, David Fincher pedig annyira megutálta a Foxot, hogy mikor felkérték a film rendezői változatának elkészítésére, teljes mértékben elzárkózott tőle, mondván, hogy leforgatott nyersanyag híján az eredeti elképzelés kivitelezhetetlen. Igaza van. Az SE mindenesetre közel állhat ehhez az elképzeléshez.
(Lightspeed sfblogs)

A harmadik rész a franchise második legjobb darabja szerintem (James Cameron darabja az első). A fenti sorokat elolvasva csak gratulálni lehet Finchernek, aki a nagy nyomás és beleszólás után is képes volt egy élvezhető, jó, nyomasztó alkotást összehozni. A sztori egy pillanatra sem ül le, végig fenntartja az érdeklődést, a bezártság és a sötétség pedig még egy lapáttal rá is dob a félelelem-érzetünkre. Részemről 80 %-ot megérdemel.

Előállítási költség: 50 millió dollár
Amerikai bevétel: 55 millió dollár
Összbevétel: 159 millió dollár

 

1992-alien3-3

 

7 komment

  1. A legszarabb a 4 Alien-film közül. meglátszik rajta, hogy nagy zűrzavar közepedte született. Hicks és Newt meghalnak? Rossz kezdés, mely után nagyon nagy visszaesés következett…

  2. Már elnézést, de az Alien 3 fényévekre van az 1-2-től. A vizuális effektek a vicc kategóriába tartoznak, és az egész filmen érződik az a koncepciótlanság, amit ez a cikk csak alátámasztott. A 4-nek már csak az elejét néztem, képtelen voltam továbbnézni.
    A “Nyolcadik utas” és a “Bolygó neve” után kár volt a “Végső megoldással” elrontani az összképet.

  3. A cikk jó, nem kicsit, nagyon, a film meg szerintem vacak. Ha olyan jó lenne mint a cikk akkor valószínűleg z lenne a legjobb alien film…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztosra megyünk *