kritika

Le lehet-e erőltetni ugyanazt többször is a kedves néző torkán? Naná, sőt mostanra olyannyira kitágult a nyelőcsöve, hogy akadály nélkül lemegy szinte minden és még repetát is kér, még annak ellenére is, hogy nem túlzottan ízlett az adag. Vidáman elnézegettük, ahogy Bruce Willis véres trikóban megment mindenkit, ahogy Mel Gibson és Danny Glover ezredjére is kiejti a száján, hogy túl öregek ehhez a szarhoz vagy (egy ideig) örömmel láttuk, hogy Hightower és Tackleberry rendet tesz az utcákon (Rendőrakadémia). Van, amit soha nem lehet megunni és még akár a 20. részre is befizetne az ember, ám ha már beugrik egy film alatt, hogy ezt már láttuk valahol és kissé erőltetett akkor baj van. A Másnaposok esetében nem egy sokadik részről beszélünk, hanem csupán a másodikról, ami gyakorlatilag koppintása az előzőnek, csak éppen más helyszínen játszódik. Valamennyire élvezhető, emészthető, de vajon mi ebből a harmadik részre.

Mitch Glazer több évtizede munkálkodik a filmiparban, eddig producerként és íróként ténykedett. Nem mondhatni, hogy iszonyat sok műhöz adta a nevét, a Szellemes Karácsonyért és a Beavatásért vagy az Elveszett jelentésért még akár köszönetet is lehetne mondani neki. Azt azonban nem fogják sokan megbocsátani, hogy kipróbálta magát rendezőként is, talán szerencsésnek gondolhatta magát, hogy sikerült megnyerni néhány ismertebb nevet produkciójához, ám azok „tudjuk le mielőbb, aztán menjünk haza” arckifejezéssel nyomják le a feladatukat ebben a lassú, de egyáltalán nem érdekes filmben. Kiderült, hogy semmi érzéke nincs a rendezéshez, színészeiből mintha meg se kísérelte volna előhúzni a tehetséget, azok meg nem is erőlködtek.

Olvasd tovább →

Nem is oly rég kért meg egy filmművészetis srác, hogy tegyem ki az általa készített videókritikát az oldalra. Állítása szerint nagyon hasznosnak bizonyultak a hozzászólások és sokat tanult belőle. Megcsinálta a következő kritikát is, amelyben a Másnaposok 2-ről esik szó.

Liam Neeson az Elrabolva akciófilmben feltúrta fél Párizst, hogy meglelje lányát. Az Ismeretlen férfiben Berlinben szaladgál, ezúttal önmagát keresi, kevésbé keményen, de ugyanolyan kitartóan. A színész Dr. Martin Harrist játssza, igen fontos konferenciára érkezik bájos nejével a német fővárosba, nem sokra rá csúnya autóbalesetet szenved, aminek következtében több napos kómába zuhan, magához térvén keserű szájízzel konstatálja, hogy szeretett felesége nem ismer rá, ennek tetejébe egy másik fickó mutatkozik be Martin Harrisként.

Többen kérték, hogy legyen filmes napló, amiben röviden, egy-két szóban, pár mondatban taglalom, hogy mit néztem meg legutóbb. Arra gondoltam miért ne lehetne ehelyett egy poszt, ahol nem csak én emlékezem meg arról, hogy mely produkciókat láttam, hanem Ti is. A hozzászólásokban mindenki leírhatja, hogy mit tekintett meg és ezt másoknak ajánlja vagy sem. Aki esetleg hosszabban értekezne – kritikaféleség kerekedik ki mondandójából – elküldheti mailben is, ami jó eséllyel kikerülhet a droid hasábjaira.

Egy lelkes filmművészetis, Szirmai Gergely is bemutatkozik a világhálón, megkért, ha lehetséges tegyem ki az alábbi videóban, amelyben a Paul sci-fi vígjátékról beszél, majd a Karib-tenger kalózai 4-et is szóba hozza. Állítása szerint mérhetetlen kritikai hullámra vágyik, szóval ha van véleményetek nyugodtan közöljétek, ebből tanul, fejlődik és később jobb lesz.