Amikor Andy Vajna bekerült a magyar filmgyártásba, úgy gondoltam, hogy ő lesz az, aki mozgásba hozza a magyar akciófilmet. Hiszen több klasszikusból vette ki a részét az elmúlt évtizedek során. Sajnos jelen pillanatban nem tűnik úgy, hogy ebből lesz valami. Habár időnként jön egy-egy darab, de gyorsan kiderül, hogy a próbálkozásnak nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Az Európa Expressz kisiklott, a Zuhanórepülés pedig beleállt a földbe. Mivel ez utóbbi rendezőjével született a Fekete leves, így nem túl sok reményt lehetett fűzni hozzá. Majd jött a meglepetés.
Novák Erik szűkös büdzséből, két hét alatt forgatta le a produkciót, a színészek pedig szabadon improvizálhattak. Valószínűleg előttem ezerszer leírták, hogy Guy Ritchie korai műveiből merítettek ihletet. DJ gigantikus pókeradósságot halmoz fel, amelyet gyorsan törlesztenie kellene. Ám pénze nincs, de kapóra jön egy ajánlat, ha elvégzi a melót, szép summa üti a markát. Társakra van szüksége! De honnan tudna segítséget szerezni? A diliházból!
Megemlítem néha, hogy egy filmnek kifejezetten jót tesz, ha látszik a lelkesedés és a színészekről lerí, hogy élvezték a forgatást. A résztvevőkről látszik, hogy jó hangulatban telt a két hét, örömmel vettették bele magukat az improvizációba. Szórakoztató szövegeket hallhatunk, mindenki ügyesen hozza a rá bízott feladatot, a jelenetek jól eltaláltak, kellőképpen humorosak, olykor morbidak. Mindezt jó adagnyi droggal, erőszakkal és keménykedéssel megspékelve. Néhány helyen kissé döcög és nyikorog, de abszolút nem zavaró, hogy amatőr filmről van szó, megvan a sajátos hangulata és atmoszférája. 70 %