3

Fargo (1996) & Chinatown (1974)

Mivel mostanában eléggé sok filmet kell megnéznem kötelezően, sokszor meglepődök, hogy szájhúzogatva ültem le és mégis a végén tetszett a film. Gondoltam akkor már ha nem is papírra vetem észrevételeimet, de a blogra miért ne. Nem szentelek minden filmnek egy külön bejegyzést, mert azért van ami annyira nem fogott meg, hogy csak éppen tudok róla mondani valamit! De azért inkább ezek ízelítőnek tökéletesek! Íme az első kettő ilyen.

Fargo

Téli Minnesotában játszódik, ahol egy férj, Jerry pénzhiányban szenved, ezért megbeszélik, hogy elrabolják a feleségét, és majd Jerry apósa jópénzt fizet az asszonyért. Egyenesúton nem megy pénzt kérni, így hát kell valami csavar bele. Jerry apósa mégis úgy tűnik, hogy adna pénzt vejének, de akkor mi lesz az asszonnyal? A 2 rosszfiú elrabolja az asszonyt, pénz sehol, ki kell csalni apósból. Se rendőrség, se nyilvánosság, se senki, csak Jerry beszélhet az emberrablókkal. Csak Jerry sem tudta, hogy kire bízza a piszkos munkát. Több se kell a rosszfiúknak, túl komolyan veszik a feladatot és a project nevében Brainerd határában több embert is meggyilkolnak. A 7 hónapos terhes brainerd-i rendőrnő, Marge a maga kis bugyuta stílusával mindent megtesz, hogy kiderítse mi is történt valójában.

Olvasd tovább

3

Ütközések (Crash, 2004)

Totális idegenek vagyunk egymás számára, ezért csak ütközni tudunk.

 

Tudom, hogy nem valami friss film, és hogy már ezerszer írtak róla, de én bevallom, még csak az elmúlt hetekben láttam életemben először. Igazából szerintem a film leírhatatlan, de megér egy próbát.

Olvasd tovább

11

A köd (The Mist, 2007)

Stephen King a rettegés mestere, a félelem hírnöke, a XX. század legolvasottabb szerzője, blablabla…Mindenki tudja kiről van szó, halhattunk ilyen jelzőkkel illetni már igen sokszor őt. Alig van olyan szerzeménye, amihez még nem nyúltak hozzá a filmkészítők, akadnak ezek között silány alkotások, jó próbálkozások és mesterművek is. Frank Darabont a neve annak az úriembernek, ki nem csak a legjobb produkciót készítette King könyve alapján, hanem az imdb-n az első a legjobb filmek élén. Ezután adaptál a Mestertől még egy alkotást, a Halálsoron is jól teljesített.

Olvasd tovább

1

Csak röviden…

Battle Royale 2: A megtorlás (Battle Royale 2: Revenge): Az első részből megtudtuk, hogy Japánban olyan indtézkedést hoz a kormány, amely értelmében véletlenszerűen kiválasztanak egy iskolai osztályt, a tanulókat egy elhagyott szigetre viszik és arra kényszerítik őket, hogy egymás ellen küzjdenek. A folytatás az első után 3 évvel játszódik, ahol is az első rész egyik túlélője háborút hirdet a felnőttek ellen, ő be is fészkeli magát egy szigetre néhány követőjével együtt. Az állam pedg egy osztályt választ ki arra, hogy ezeket a “lázadókat” kifüstölje.
Az első rész nagyon jó volt, ezt a Battle Royale 2-ről már nem lehet elmondani, erőltetett, vontatott, elnyújtott. A szereplők közül néhány túljátszák szerepüket, főleg a Tanár Úr. A harci jelenetekben lehetett volna brillírozni, a partraszállás még rendben volt, de az azt követkő harcokról sok jót nem lehet elmondani. Ez sajnos csak 20 %-ot érdemel, az első legalább 90 %-ot.

Robbanófejek (The Big Hit): 13 millió dolláros költségvetés, B filmes arcokkal telerakott produkció és a producerek között ott van John Woo meg Wesley Snipes. Ebből csak egy komolytalan akciófilm lehet, szerencsére azt is készítettek. 4 bérgyilkos együtt nyomja a melókat már évek óta, Melvin az ász, a többiek csak aszisztálnak neki. A négyes azonban kicsit újít és emberrablásba fognak, el is rabolnak egy csajt, csak nem tudják, hogy az főnökük keresztlánya. A vezér pedig pont Cisco-t, az egyik elrablót bízza meg az ügy felgöngyölítésével, aki nem rest eltenni társait láb alól.
A kis költségvetésből kerekítettek néhány lövöldözést és még csak nem is lett béna. Mark Wahlbergen kívül itt van Lou Diamond Philips, Antinio Sabato Jr., Christina Applegate. Vajon a színészek direkt játszottak néhol bénán vagy csak így jött össze? Szeretném at hinni, hogy direkt, mivel sokszor idiótaságba fullad a sztori. 60 %-ot adnék rá azért.

1

Előérzet (Yogen, 2004)

Norio Tsuruta a rendező, nagyon odavágott ezzel a filmmel. Rám nagyon nagy hatást gyakorolt. Nem tudom hányszor láttam, de mindig ugyanazokat az érzéseket hozza és ez ritkaságszámba megy, legalábbis nálam. A film igazi pszicho, amellett, hogy néhol  a frászt kapom, alapjába véve a szeretetről szól.
Olvasd tovább

6

Yamato – Öngyilkos küldetés (Otoko-tachi no Yamato, 2005)

Az eredeti japán borító:

Ez pedig amivel nálunk is megjelent:

Uchida Makiko(Suzuki Koyoka) egy nappal a 60. éve elsüllyedt Yamato évfordulójakor jelenik meg és elszánt célja hogy az apja hamvait a tengerbe szórja. Pár emberrel beszél, hogy vigyék el őt a tengerre, pontosan arra a helyre, ahol a csatahajó elsüllyedt, de senki nem akarja elvállalni a feladatot, mígnem egy szakállas fickó (Kamio) mégiscsak teljesíti a kérését.

Hajóra szállnak és ekkor kezdődik igazán a történet.

Olvasd tovább

7

Shinobi (2005)

A filmet 2005. szeptember 17-én mutatták be Japánban, 2006-ban a Yokohama Fesztiválon pedig ketten is (legjobb színész és legjobb új színésznő) megkapták a Kinema Junpo- díjat. A film a The Kouga Ninja Scrolls adaptációja és természetesen ebből is készült anime Basilisk címmel, bár a film eltér egy picit tőle.

Olvasd tovább

1

Zsenikém – Az ügynök haláli (Get Smart)

 

A Zsenikém sorozatként látott napvilágot 1965-ben, akkor még A balfácán címet viselte a magyar keresztségben, majd pedig 1989-ben film is készült belőle, 95-ben pedig ismét próbálkoztak még egy sorozattal, de míg a 60-as évekbeli széria 5 évadot is megélt ez már csak egyet tud felmutatni (azon belül is 7 részt). Ezek az alkotások a kémfilmeket és a bennük látott ügynököket figurázta ki, legfőképpen persze James Bondot. Hogy miért döntöttek úgy, hogy megint próbálkoznak egy produkcióval, mikor a film és a 95-ös sorozat is megbukott? Bátorság, elszántság és merészség kellett hozzá egy nagy adaggal, na meg egy valag pénz.

Olvasd tovább

4

Miss Pettigrew nagy napja (Miss Pettigrew Lives for a Day)

2008-Miss-Pettigrew

1939-ben, a második világháború előestéjén, Miss Pettigrew (Frances McDormand) London utcáit rójja. Éhes és kimerült, ugyanis épp most rúgták ki a nevelőnői állásából.  Újabb munkára esélye sincs, szinte mindenhol csak pár napot dolgozott az önfejűsége miatt, de az  állásközvetítőnél elcsen az asztalról egy névjegyet és  nosza, becsenget a kártyán szereplő címhez. Delysia Lafosse (Amy Adams) bohém világába csöppen, ahol megérkezése pillanatában rögtön ki kell penderítenie egy férfit…  majd egy másikat is. Delysia azonnal fel is fogadja őt társalkodónőnek, bár a papi családból származó Miss Pettigrew kissé vonakodik az ajánlattól.

Olvasd tovább

6

A tiltott királyság (The Forbidden Kingdom)

Rengetegen láthattak már kung-fu filmeket gyerekkorukban. Közülük sokan válhattak a műfaj rajongóivá. Ugyan ki ne utánozta volna el a látott mozdulatokat, stílusokat és hányan próbálták hasmánt átugrani egy ilyen mű megtekintése után a kanapét vagy fotelt? Akadtak olyanok is talán, akik beíratkoztak egy tanfolyamra, többen pedig csak álmodoztak, hogy majd egyszer ők is megmutatják ki a legény a vidéken és szobájuk falait különféle harcművész-szerű poszterekkel és az ilyen filmekben látott színészek képeivel nyomták tele.

Olvasd tovább

0

Hívatlanok (The Strangers)

Nem alakul jól az este egy fiatal pár számára. Gyertyafényes vacsora, a romantikázás a virágszirmokkal teli lakásban mind mehet mind a kukába, mivel James terve nem jött be, kicsit össze is kapott barátnőjével, Kristennel. Ez azonban a legkisebb gondjuk, mivel valakik zaklatni kezdik őket, először csak dörömbölnek, később már a házba is bejutnak a hívatlan látogatók.

Olvasd tovább

0

Boku wa Imōto ni Koi o Suru (My Sister My Love)

Úgy néz ki, a blogon ezentúl távol-keleti filmekről is esik majd néhány szó, ezeket Armida Galina küldi el nekem. Köszönet érte!

Ismételten egy japán filmmel szolgálok, a maga módján filmkülönlegességek számít, legalábbis szerintem. Aki nem bírja a tabukat bemutató filmeket, az most be is fejezheti az olvasást, mert ami most következik, az sokaknál kicsapta a biztosítékot. Megjegyzem, a film elején én is így voltam vele, de valamiért mégsem kapcsoltam ki a dvd-t. Talán azért, mert kíváncsi voltam, vagy mert szokatlan amit látok, ennek ellenére végignéztem és ennyivel is többet tudtam meg a japán filmekről.

Olvasd tovább