7

G-Force – Rágcsávók (G-Force)

 

Egyik ismerősöm nagy Jerry Bruckheimer rajongó, a producer neve neki egyet jelent a jó filmmel. Múltkorában is róla áradozott, azért megkérdeztem tőle milyennek találta a Kenguru Jack-et. Kicsit mintha megingott volna, ám aztán kijelentette, az is Bruckheimer film és megvette DVD-n. Magam is kedvelem a producer munkáinak nagy részét, akció terén eddig még nem lőtt mellé, jobb is lenne ha megmaradna ennél a műfajnál, de ő mégis tesz olykor némi kitérőt. Az eddigi legrosszabb film, amihez nevét adta a fentebb említett kengurus alkotás, ám a „tengerimalacok megmentik a világot” sztori valamiért felkeltette az érdeklődését, a végeredmény pedig talán a legrosszabb alkotásként fog szerepelni életművében.

Olvasd tovább

4

A Frozen Flower (2008)

Yoo Ha, Dél-koreai rendező bámulatos filmje a Goryeo dinasztia (918-1392) korából, elsősorban szerelemről, féltékenységről, felségárulásról, birodalomépítésről és ármányokról.

A király (Ju Jin-mo) maga választja ki a leendő testőrségét alkotó fiatalokat, akik a legmagasabban képzett, leghűségesebb emberei lesznek. Királyukért szó nélkül ketté vágnak akárkit, sőt, néha még ennél többet is megtesznek, ha a felség úgy kívánja… már pedig úgy kívánja.

Olvasd tovább

4

Adventureland – Kalandpark (Adventureland)

 

Nehezen akartam magam rászánni a Kalandpark megtekintésére, ennek pedig egyetlen oka volt csupán, ez pedig a rendező személy Greg Mottola volt. 2007-ben ugyanis a Superbad – Avagy miért ciki a szex? vígjátéka nekem konkrétan az év egyik legrosszabbjai között szerepelt, bár némi bizakodást jelentett, hogy jelen esetben Judd Apatow semmilyen minőségben nem vett részt a film elkészítésében.

Olvasd tovább

4

Kommandó: A rajzfilm (G.I. Joe: The Movie, 1987)

Nagyon rég volt már mikor szülinapomra (vagy Karácsonyra?) megkaptam a Kommandó rajzfilmet. A cím a G.I. Joe-t takarja, de Európába Action Force néven forgalmazták és rövidebb introval adták ki, mint az amerikait. A rajzfilm után futott be a G.I. Joe rajzfilmsorozat is, én legalábbis úgy hiszem a 80-as években még nem ment nálunk, de ezt nehezen tudom elképzelni.

Olvasd tovább

7

The Last Airbender – Az utolsó léghajlító (2005-2008)

A világot a négy kínai őselem (tűz, víz, föld, levegő) népei lakják. Az ötödik elemet, a fémet, a föld-elembe vonták be, azért mert úgy tartják a fém a föld letisztult formája.  Sokáig békében is éltek, még nem a Tűz népe háborút indított az összes többi nép ellen. Csak egyetlen személy létezik a világon, aki mind a négy elemet uralni képes: az Avatár. Küldetése, hogy fenntartsa az egyensúlyt, ezáltal a békét.

Olvasd tovább

2

Miecs filmklubja

A csaj nem jár egyedül / She’s all that

Alkotók: Robert Iscove (rendező), R. Lee Fleming Jr. (forgatókönyvíró)

Év: 1999

szereplő(k):
Freddie Prinze Jr. (Zack Siler)
Rachael Leigh Cook (Laney Boggs)
Jodi Lyn O’Keefe (Taylor Vaughan)
Paul Walker (Dean Sampson)
Anna Paquin (Mackenzie Siler)
Kieran Culkin (Simon Boggs)
Matthew Lillard (Brock Hudson)
Kimberly “Lil Kim” Jones (Alex)
Elden Henson (Jesse Jackson)
Kevin Pollak (Wayne Boggs)
Dulé Hill (Preston Harrison)

Díjak/jelölések:
Teen Choice Award 1999 – Színész: Freddy Prince Jr., Legszexisebb jelenet

Olvasd tovább

9

Tron (1982)

Kevin Flynn (Jeff Bridges) nagyon tehetséges programozó, rengeteg számgépes játék tervezése fűződik a nevéhez, ennek ellenére a játékbarlangjában tengeti mindennapjait és azon ügyködik, hogy be tudjon törni ex-munkahelye számítógépes rendszerébe, bizonyítékokért, hogy igenis ő az atyja megannyi játéknak, melyet a főnöke Ed Dilinger (David Warner) és az ő programja az MCP (Master Control Program) ellopott tőle.

Olvasd tovább

1

Csak röviden…

Donkey Punch: Három lány összeismerkedik négy sráccal, akik elhívják a csajokat hajókázni. A fedélzeten aztán folyik a pia és előkerülnek a drogok is. Kiderül, hogy mit is takar az a Donkey Punch be is mutatják, ami elég rosszul sül el, mivel az egyik lány elhalálozik. A srácok az ügyet elfelejtenék, a lányok viszont nem, az ellentétek kiéleződnek, aminek következtében megszaporodnak a hullák a hajón.

Hajó a nyílt vízen + menekülni sehova se lehet = jó, klausztrofóbiás thriller. Az első kettő adott, azonban az egyenlőség jel után nem lehet odaírni, hogy jó, se azt hogy izgalmas. Egy hozzá értő rendező kezében ebből a produkcióból olyan horror is válhatott volna, amit később a nézők olykor fel-felemlegetnek. Az még hagyján, hogy kiszámítható, de roppant unalmas is. Egyedül a több perces szexjelenet dobta fel némileg a hangulatot. 20 %-ot adok rá, én fel nem fogom erre hogy mondhatták többen is, hogy az év legjobbja.

Obsessed: Dereknek (Idris Elba) mindene megvan, fejes az egyik cégnél, van egy csodás felesége (Beyonce) és egy egészséges gyermeke. Egy nap új titkárnő feszít az asztalánál, be is veti a nő magát, kiveti hálóját Derekre.

Idegesítő volt a film több szempontból is. Egyrészt a főszereplő karakterének minimum egy tökönrúgás járt volna. Direkt nem akar női ügyintézőt, de aztán mégis úgy dönt, hogy jól van ez így, még flörtölget is vele, aztán mintha direkt arra játszana, hogy a csaj tegye meg a kezdő lépést. Később meg nem tudja magáról levakarni, pedig ezt is megtehetné egyszerűbben, nem kell a „jajj, de jó fiú is vagyok én” beállítottság. Ali Larter figurájáról nem ártott volna többet megtudni, gondolok itt arra, hogy mitől is ilyen zakkant szegény, mi ez a nagy nyomulós dolog nála. Beyoncé-nak nincs sok szerepe, a végén kap némi teret, mikor összejön a csajbunyó (sajnos nem sáros-agyagos környezetben), ő bezzeg kemény, Elba pedig nem.

Elcseszett egy film ez is, köszönhető ez annak, hogy ritka hülyén írták meg a szereplők viselkedését, ennek következtében sokszor irritáló, ami látunk. 20 %-ot érdemel.

Bővebben a filmről itt.

Ronda ügy (Very Bad Things): Kyle Fisher (Jon Favreau) hamarosan elveszi álmai asszonyát, előtte még azonban jön a kötelező legénybúcsú, amit Vegasban tartanak meg. A hotelszobában aztán nyomják magukba a piát és a kábszert, majd megjelenik a megrendelt sztiptíztáncosnő, akivel az egyikük (fürdő)szobára megy, ahol a hölgyemény először szétdobja a lábát, majd feldobja a talpát A bulizó társaság úgy dönt nem szól senkinek az esetről, ám igen hamar új probléma merül fel egy halott szállodai biztonsági őr személyében. A hullákat eltüntetik, a történteket pedig próbálják elfelejteni, de ez nem megy egykönnyen.

A csapat vezére Boyd (Christian Slater), ő az aki mindent elintéz és szintén ő az, aki a legkönnyebben lép túl a megtörtént eseményen. Ám nem mindenki képes elfeledni a véres éjszakát, Adam Berkow (Daniel Stern) a leggyengébb láncszem, már az elején is elég labilisnak nézett ki a figura, de ahogy halad előre a játékidő egyre jobban becsavarodik.Adam egyre jobban kikészül, ami pedig a többiek viselkedésére is hatással van.

A színészek egy részének ez volt az utolsó normális szerepe. Slater ezek után nem kapott korrekt főszerepet, Daniel Sternre pedig úgy fogunk mindig is emlékezni, mint akit Macaulay Culkin megszívatott a Reszkessetek betörőkben. Favreau esetében inkább a rendezéseit (Vasember) fogjuk emlegetni, mint az általa megtestesített, legtöbbször bunkó figurákat (itt ugyan nem ezt a szerepet hozza), Jeanne Tripplehorn is totál eltűnt a színről. Egyedül Jeremy Piven és Cameron Diaz az, aki még színészként mostanában jobb szerepeket kap.

Én jól szórakoztam a filmen, izgalmas, ötletes, csavaros thriller, amelyen olykor nagyokat lehet nevetni. 85 %-ot simán megérdemel.

7

Az elveszettek földje (Land of the Lost)

 

Még a 70-es években futott egy olyan sorozat a tévében, amiben egy apa és két gyereke egy alternatív világba kerül, ahol dinoszauruszok és egyéb fura lények élnek. A kis család túlélésért folytatott harcát követhették a nézők figyelemmel és azon izgulhattak, hogy sikerül-e kedvenc famíliájuknak visszatérni megszokott környezetükbe.A széria odaát klasszikus státusznak örvend, szóval csak idő kérdése volt, hogy a mozikban köszönthessük a filmverziót. Már 1995-ben szóba jött egy egészestés darab, először a Disney tulajdonában voltak a jogok, majd 2005-ben már az Universal próbálkozott, a rendezői székben akkor Adam McKay (A híres) ülhetett és Will Ferrell volt a kinézett főhős. 2007-ben viszont Robert Rodriguez neve jött szóba a direktori posztra, majd végül Brad Silberling (A balszerencse áradása) betonozhatta be magát a kamera mögé, a főszereplő posztján nem történt változás, azaz maradt Will Ferrell.

Olvasd tovább

5

Miecs filmklubja

Ollókezű Edward / Edward Scissorhands

 

Alkotók: Tim Burton (rendező), Caroline Thompson (forgatókönyvíró)

Év: 1990

szereplő(k):
Johnny Depp (Ollókezű Edward)
Winona Ryder (Kim Boggs)
Dianne Wiest (Peg Boggs)
Anthony Michael Hall (Jim)
Kathy Baker (Joyce Monroe)
Bryan Larkin (Max)
John McMahon (Denny)
Vincent Price (a feltaláló)

Díjak, jelölések, egyéb:
Golden Globe díj (1991) – Legjobb színész – zenés film és vígjáték kategória jelölés:
Johnny Depp

Olvasd tovább

3

Csak röviden….

 

Banlieue 13 – Ultimatum: Az előző rész elején felvilágosították a nézőt arról, hogy Párizsban 2013-ben egy fallal vették körül a gettót, ott aztán a bandák azt csinálnak, amit csak akarnak. Damient, a rendőrség kiválóságát bízták meg egy feladattal, aminek teljesítése érdekében a fallal elzárt övezetben kellett tevékenykednie. A folytatásban eltelt néhány év, Damien még mindig a rendőrség berkein belül dolgozik, a húzós melókat mindig rábízzák. A sztori szerint egy fejes le akarja rombolni az elzárt negyedet, hogy a helyére szép, csillogó-villogó épületeket húzzon fel, csakhogy Damien az útjában áll, aki újra szövetkezik Lettoval és a bandák segítségére is számíthat.

Az első részben az akciók úgy ahogy még jók voltak, a folytatásra Pierre Morel rendező nem maradt, helyére a Pelenkás bajkeverő direktora, Patrick Alessandrin került. Nos az akciók többsége nem sikerül valami látványora, akad persze köztük egy-két jobb, de nem dobtam hanyatt tőle magam, ez pedig nagy hátrány egy olyan produkciónál, ami az ilyen jelenetekre épít. A tetovált harcos lány, Elodie Yung többet is szerepelhetett volna, ha esetleg neki is adtak volna néhány jobb jelenetet, akkor még boldogabb lettem volna.

Unalmas volt, nem kötött le, az első rész valamivel jobb, Luc Besson jobban is ránézhetett volna a produkcióra. Összességében 30 %-ot tudok rá adni.

12 Rounds: Izomtól duzzadó hős rendőrünk (John Cena) elfog egy körözött bűnözőt, viszont annak barátnője a másvilágra távozik, ami érthetően nem tetszik a bilincsbe vert fickónak és azt ígéri bosszúja nem marad el. A börtönből kijutván első dolga az,, hogy rafinált tervet eszeljen ki a zsaru megszívatására. Barátnőjét elrabolja és emberünket keresztülhajtja a városon, 12 feladatot kell teljesítenie ahhoz, hogy viszontláthassa szeretett asszonyát.

Izgalmas akciófilmet készíthettek volna ebből az alapötletből, Renny Harlin direktor mögött van azért némi tapasztalat, de úgy tűnt, mintha nem is igazán törődne a filmmel, csak gyorsan lezavarta az alkotást. A feladatok többsége nem érdekes, se fantáziadús, úgy érzem, mintha csak fogtak volna egy jónak tűnő sztorit, majd összecsapták az egészet, több potenciál volt ebben. John Cenából sem lesz akcióhős, ha így folytatja. Szép nagy darab, de futni nem tud, csak kocogni. Nekem legalábbis úgy tűnt, hogy próbálják sokszor úgy beállítani, mintha loholna, pedig pont, hogy nem, ez pedig így elég vicces. Bénára sikeredett, 30 %-ot adok rá.

Personal Effects: Andrew Wakefield (Ashton Kutcher) előtt és mögött nehéz idők állnak, testvérét megölték, a feltételezett gyilkos elkapták és szorgalmasan jár a tárgyalásra, hogy megtudja mi lesz eredmény. Egy étterem előtt áll tyúknak  beöltözve, ez a jelenlegi munkája, de elég sokan kiröhögik ebben a jelmezben és nem is kedveli túlzottan a melót. Megismerkedik egy nővel (Michelle Pfeiffer), akinek dettó nem túl boldog élete.

Ritkán láthatjuk Kutchert komoly szerepben, eddig leginkább romantikus filmekben játszott, ám a Pillangó-hatásban már bizonyított, hogy elbír másféle szereppel is. Michelly Pfeiffert sajnos ritkán látjuk, vele sincs gond, ráadásul még túl az ötvenen is rettentően szívdöglesztően néz ki.

Engem magával ragadott a történet, egy szívszorító drámát és egy nem túl vidám love storyt láthattam, néhol még izgalmassá is válik a nem túl gyorsfolyású történet. Egy-két helyen leül a cselekmény, de szerencsére újra magával ragadja az embert, 80 %-ot adok rá.