Nagy visszatérések

Minden filmes életében eljön az a pont, amikor karrierje megbicsaklik vagy jó időre visszavonul a nyilvánosság elől, hogy más területen próbálja ki magát. Néhányuknak megadatik a nagy visszatérés lehetőség és tudnak is élni vele. Arnold Schwarzenegger jövőre a The Last Standdel próbálja bizonyítani, hogy be tudja még vonzani az embereket a mozikba, Joaquin Phoenix pedig kimulatta magát a kamurapperkedéssel és a The Master drámával tért volna vissza. Pénzügyileg elég harmatosan muzsikák Paul Thomas Anderson rendezése, mindazonáltal nem kizárt, hogy egy-két komolyabb díjat bezsebelhet. Nézzünk néhány filmest, akik megkapták a következő nagy esélyt.

A zene és a tánc indította be karrierjét, John Travolta a Pomádéval és a Szombat esti lázzal szerzett hírnevet, ráadásul utóbbiért kiérdemelt egy Oscar jelölést is. Sajnálatos módon ezt követően alig termett babér számára, a Nicsak ki beszél vígjátékkal ugyan még tudott egy hatalmas levegőt venni, mielőtt összecsaptak a feje fele a hullámok és elég valószínű, hogy el is süllyedt volna, ha a harmadik felvonást követően nem kopog be ajtaján Quentin Tarantio. A Ponyvaregényt gyakorlatilag ingyen vállalta be, amolyan „már úgyis minden mindegy” alapon. Azonban a film hatalmas siker lett, Travolta ismét az Oscar esélyesek között találta magét, újra megtalálták a szerepajánlatok, rövid időn belül ismét beállhatott a sztárok sorába, 20 millió dollárt is elkérhetett egy filmjéért. A Szóljatok a köpcösnek príma szatíra volt, az Ál/Arc a 90-es évek egyik legjobb akciófilmje, de azért a Rés a pajzson miatt sem kell szégyenkeznie, a Michaelben dohányzó-italozó angyalt formálhatott meg. Nem hallgatott senkire, mikor hozzálátott a Battlefield Earth-höz, benne volt a pakliban, hogy eret vág saját karrierjén, nem hallgatott a figyelmeztetésekre. Tény, hogy megmenekült, túlélte, azóta is felbukkan és produkál pár combos eredményt, a Hairsprayben nőként fakadhatott dalra, a Faterok motoron vígjátékban szórhatott el néhány poént, tűzoltó volt a Ladder 49-ben. Az utóbbi időben készült filmjei nem sok profitot termeltek, mindenesetre kár, hogy nem alakításaival hívja fel magára a figyelmet. Mostanság csak úgy sikerült az újságok címlapjaira kerülnie, hogy beperelte néhány férfi masszőr szexuális zaklatásért. Ejnye.

Filmes családba született, így Robert Downey Jr., így nem csoda, hogy kipróbálta magát színészkén magát. A kritikusok dicsérték, a nézők kedvelték, még a legendás Charlie Chaplint is eljátszhatta. A 90-es évek közepétől eluralkodott rajta drogfüggősége, többször letartóztatták, még a producereknek is megingott a bizalmuk benne, szinte senki nem akart vele dolgozni. Egy évet lehúzott a sitten, szabadlábra helyezését követően viszont az ölébe hullott egy nagy lehetőség: az Ally McBeal sorozat. Emmy-re és Golden Globe-ra jelölték, de a kokót nem tudta letenni. Ismét letartóztatták, ami nem volt a McBeal sorozat producerének az ínyére, gyorsan kitették a szűrét. Egyedül Mel Gibson, régi cimborája adott neki melót, habár Az éneklő detektív nem sikerült túl jól, de Downey Jr. még a mai napig emlékszik rá, hogy ki állt mellette a bajban. Néhány kisebb szerep és a Durr, durr és csók után eljátszhatta Tony Starkot és Sherlock Holmes-t is. Visszakerült a hollywoodi fősodorba és most már talán kibírja, hogy nem nyúl az anyaghoz. Esetleg kiharcolhatná, hogy Gibson kapjon egy nagyobb szerepet következő filmjében.

Senki sem tudta, hogy kicsoda, míg Matt Damonnal közösen át nem vette a jól megérdemelt Oscart a Good Will Hunting forgatókönyvéért. Kijutott neki siker és bukta egyaránt, Ben Affleck játszott romantikus filmtől kezdve sci-fiig egyaránt, de az általános vélemények szerint színészként meglehetősen rossz teljesítményt nyújt. A Team Americában is kifigurázták, vagy inkább kiénekelték: „Szükségem van rád, mint Ben Afflecknek egy színészsulira”. Mikor beállt a kamera mögé és letette az asztalra a Hideg nyomon thrillert mindenki csak pislogott: Jé, rendezni meg tud? Majd a Tolvajok városa pénzügyi és kritikai sikere után kiderült, hogy bizony jó rendező. Ezt követően szinte minden harmadik projekttel szóba került a neve, többek között a Supermannel és a Gengszterosztaggal kapcsolatosan is emlegették, de inkább az Argo mellett döntött, ami komoly siker lesz és nagyobb díjakat is bezsebelhet.

A 80-as évek kultikus arca, (főleg erotikus műveiben) és a nézők is élvezhették filmjeit, azonban a 90-es évek elején megindult a lejtmenet. A Harley Davidson és Marlboro Man nagy pofára esés volt, akárcsak a Fehér sivatag. Az évtized végére a szintén lecsúszófélben lévő Jean-Claude Van Damme-mal bunyózhatott, a Rendőrbosszú és a Fegyencháború már a mozikba se jutott el. Mickey Rourke karrierjébe Robert Rodriguez lehet némi életet a Volt egyszer egy Mexikóval, illetve a Sin City-vel, de a fordulópont A pankrátorral következhetett volna be. A kritikusok leborultak Darren Aronofsky drámája előtt, Rourke-ot pedig minden létező díjra jelölték és ha ügyesen lavírozik talán megnyílnak előtte a régóta bezárt ajtók is. De az Expendables mellékszerepén és a Vasember 2 kissé sótlan gonosz karakterén kívül más érdemleges produkcióban nem kapott szerepet. A Végjátékot kissé ittasan leszarozta (később bocsánatot kért), az Expendables folytatását nem vállalta be, mert nem kapott volna elég fizetést, a Seven Psychopaths rendezőjét meg egyszerűen leköcsögözte, mert szerinte túl sokat akart és ezért cserébe keveset kapott volna, szerinte Martin McDonagh elmehet a fenébe és játszadozhat magával.

James Cameron szeret küzdeni és keményen harcolt azért, hogy megkapja a tervezeteihez szükséges hatalmas költségvetést. A stúdió fejesei mindig szívták a fogukat, hiszen Cameronnál szinte mindig biztossá vált, hogy túllépi a büdzsét, bár ez a vásznakon is meglátszott, ő volt az első, aki 100 millió dollárból dolgozhatott (Terminator 2). A Titanic a rendező álomprojektje volt, de egy idő után már senki nem hitt benne, hogy a film sikeres lesz, abba meg pláne nem gondolt bele senki, hogy a világ legsikeresebb alkotásán ügyködnek. A többség úgy vélte, hogy a megalomán direktor ezzel vág eret saját karrierjén. Aztán bemutatták a romantikus katasztrófafilmet, amelynek több hónapon keresztül bérelt helye volt a box office listák élén. Ezt követően Cameron gyakorlatilag lesöpört mindent az asztaláról, jó időre eltűnt, a Titanic roncsait vette szemügyre, a víz alatti világgal volt elfoglalva és néhány doksifilmen kívül máshoz nem volt köze. Egyszer csak bejelentették: Visszatér. Méghozzá egy 3D-s sci-fivel, amelynek a marketinggel együtt 500 millió dolláros a költségvetése. Az Avatar a bemutató után makacsul ragaszkodott a bevételi lista éléhez, jó néhány héten keresztül kirobbanthatatlan volt az első helyről, majd átsuhant a 2 milliárdon. Ez aztán a bombasztikus visszatérés. Ráadásképp elhozta a 3D-s lázat, manapság mindenki így akar forgatni.

Úgy a Függő játszma és A pusztító után bizonyosodott be, hogy Sylvester Stallone-ra már nem vevő a nép. Nem érdemes ragozni, szinte minden bukta volt, amihez csak hozzányúlt a 90-es évek közepétől. A Get Carter, a Felpörgetve vagy a Daylight is elhasalt, a D-Tox összesen 79.000 dollárt szedett össze és akadt egy-két DVD-n kiadott film is. Talán csak a Copland lóg ki a sorból, ahol még pocakot is növesztett. Végül sok más színészhez hasonlóan úgy döntött, hogy egykori sikerfilmjeinek a folytatásával próbál visszatérni. Mi tagadás, a Rocky és a Rambo franchise is megérdemelt egy méltó lezárást a sokak által szidott utolsó rész után. Míg a Rocky Balbao korrekt eredményeket produkált, addig a John Rambo csalódást keltő bevételt termelt, ám ez elég volt ahhoz, hogy megvalósítsa az Expendables-t. A 80-as évek akciói előtt tisztelgő alkotás leginkább Sly-nak kedvezett, már messziről érződött, hogy a film arra szolgál, hogy szebben csengjen a neve, a többség amúgy sem lesz képes kilábalni a DVD-s produkciók gödréből.

Marlon Brando mindig is színész akart lenni, sikeresen elérte, hogy a katonai akadémiáról kipenderítsék, majd meg sem állt New Yorkig. Először a színpadi darabokban játszhatott, ahol felfigyeltek rá a kritikusok, nem kell sok hozzá, hogy a filmproducerek is megtalálják. Öt évvel mozis karrierjének belendülése után Oscarral jutalmazták A rakparton nyújtott alakításáért. A lejtmenet a Lázadás a Bounty-nnal vette kezdetét, sorra jöttek a pénzügyi bukások és elhíresült arról is, hogy nehezen jön ki a producerekkel, szövegeit sem tanulja be. A Keresztapa regény kiadása után maga a szerző, Mario Puzo küldte el könyvét Brandonak, mivel már eleve őt szerette volna a címszerepre. Ám a színészt ekkor még nem érdekelte a dolog, de miután megkapta a forgatókönyvet mindenképpen benne akart lenni, csak éppen a Paramount nem akarta őt. Brando tudta, hogy a Keresztapa lehet számára a fordulópont és a próbákon meggyőzte a fejeseket, hogy alkalmas a feladatra. A kritika és anyagi siker után még játszhatott egy-két klasszikusban, de a 80-as években inkább pihent.

Bizony, előfordul a filmiparban, hogy csak addig van valakire szükség, amíg cuki gyerekként tud ártatlanul maga elé meredn, ha felnő már a kutyának sem kell. Neil Patrick Harris a Doogie Howser, M.D. sorozatban vált ismertté, amiért Golden Globe-ra is jelölték, ám már előtte alapozott a is Clara szíve drámával, amiért szintén nominálták. Nem mondanám, hogy Doogie Hoswer sorozat után nem játszott volna semmiben, csak éppen nem tűnt ki a tömegből. Aztán jött az Így jártam anyátokkal sorozat, a Kalandférgek franchise-ben pedig saját magát játszhatta.