Röviden: A vágyak szigete / Úriemberek / 1917 / Jay és Néma Bob Reboot / 21 híd

írta Minime

A vágyak szigete (Fantasy Island) – Jeff Wadlow (Kick-Ass 2) író-rendező-producer egy ’70-es évekbeli sorozatból készített természetfeletti „nemhorror”-filmet. Összekapott jó néhány „B” kategóriás színészt, akik meglehetősen komolyan vették a szerepüket, és így sikerült összehozniuk egy kellően feledhető élményt. A sziget egy titokzatos karibi helyszínen létezik, ahová egy nyereményjáték folytán öten érkeznek meg. Egy ingatlanügynök (Maggie Q), egy diáklány (Lucy Hale), egy rendőr (Austin Stowell), és két testvér (Ryan Hansen és Jimmy O. Yang). Mindannyian másra vágynak, és a sziget ezt teljesíti is, ám a dolgok rövidesen bizarr fordulatot vesznek, a direktor, Mr. Roarke (Michael Pena) pedig unott nyugalommal ismételgeti mottóit. Hiába érkezik egy remeteszerű idegentől – Damontól (Michael Rooker) – segítség, úgy tűnik, nincs kiút a vágyak rémálmából. Sőt, idővel egyéb furcsaságokra is fény derül, ahogyan arra is, mi a kapcsolat a szigeten tartózkodó, vágyakozó vendégek múltjában, és ki a felelős minden velük történő csínyért. Alapvetően egy kusza, horror-elemeket elvétve prezentáló klisés és buta alkotás, ami ráadásul kissé elnyújtott is. Wadlow ennél azért tud jobbat, és reméljük, törekszik is majd erre, mert ez nagyon halvány. Értékelés: 30 %

Úriemberek (The Gentlemen) – Guy Ritchie visszatért a gyökereihez. Szuper szereplőgárdával előrukkoló gengszterfilm, amely nem nélkülözheti az erőszakot és a humort sem, miközben véletlen és szándékos csavarok egész sorozatán vezeti keresztül a nézőket. Mickey Pearson (Matthew McConaughey) Anglia legnagyobb és legbefolyásosabb marihuána mágnása, aki jó áron szeretne túladni üzletén, és idejét, valamint a pénzét egyetlen dologra akarja fordítani, ami érdekli, a feleségére (Michelle Dockery). Eközben egy riporter megbízásából kutakodó magánkopó (Hugh Grant) próbálja zsarolni Mickey-t első emberén, Raymondon (Charlie Hunnam) keresztül. Ha ez nem volna elég, problémák adódnak a vevővel (Jeremy Strong) és egy Edzőnek (Colin Farrell) nevezett figurával is, nem beszélve a kínai maffia embereiről. Sőt, a film egy pontján még az oroszok sem maradhatnak ki. Ritchie azt hozta amiben a legjobb. Kiváló színészekkel fordulatos, hangulatos és pazar munkát végzett. Színészei egytől egyig remekelnek. A karakterek, ahogyan megszokhattuk összetettek, motiváltak és kellően erőszakosak. Pazar dialógusok, kellemesen csapongó és összezilált történet, ami a végére szokás szerint egyenesbe kerül. A Blöff és A Ravasz, az Agy… szintjét talán nem sikerül megugrania, de határozottan kötelezően nézendő darab. Értékelés: 70%

1917 – Sam Mendes első világháborús drámája, epikus műve két katonáról szól, akiket azzal bíznak meg, hogy szivárogjanak át a németek vonalain, és rövid időn belül adjanak át egy parancsot az ott állomásozó alakulatoknak, mert ha nem teszik, a cselhez folyamodó németek mindenkit megölnek. Tom Blake (Dean-Charles Chapman) azonnal vállalja a küldetést, hiszen a veszélyeztetett csapatoknál szolgál a bátyja is, míg Will Schofield (George Mackay) ha nem is kitörő örömmel, de barátságuk okán elkíséri ambiciózus társát. Az utazás nem könnyű: számos veszélyt és fenyegetést foglal magába, ám a tét 1600 katona élete, akiket nem szabad veszni hagyni. Mendes mindig is értett a drámai hangvételhez és a csendes idegborzoláshoz, ezúttal színészeit a sötét, kietlen, hullákkal teli háborús pusztaságba küldi, és reméli, alakításaikkal meggyőzik a nézőket. Ez egyedül Mackaynek sikerül, hiszen remek alakítása és nagyszerű átéléssel előadott játéka kiemelkedik a filmből. A mellékszerepekben feltünedező szupersztárok nem viszik el a pálmát a valós főszereplők elől, hiszen abszolút megmaradnak epizodista pozícióikban. Hatásos, mély, érzékletes és nyomasztó mozi, de számtalan hibával is rendelkezik, hiszen alapjában véve viszonylag hamar monotonitásba és majdnem unalomba fullad. Értékelés: 60%

Jay és Néma Bob Reboot (Jay and Silent Bob Reboot) – Kevin Smith előkapta a fiókból két legikonikusabb figuráját, és ismét ráeresztette őket Hollywoodra. Gyakorlatilag a 2001-es film tökéletes újrája és koppintása az egész, azonban felöntve némi felelősségvállalásra és korosodásra utaló kiegészítésekkel, valamint kevésbé alpári humorral. A régi filmből sokan visszatérnek: Ben Affleck és Matt Damon párosa, Joey Lauren Adams, Jason Lee, Brian O’Halloran és még sok-sok színész Smith barátai közül. Jason Mewes továbbra is a szöveges részek pálmavivője, amihez Smith régi-új karaktere csendben, ám modernizáltabban asszisztál. A film sokkal gyengébb, mint azt várni lehetett volna, a felvonultatott új karakterek borzalmasak, de a két legendás gyökéren azért el lehet szórakozni, még akkor is, ha ebből tuti nem lesz klasszikus. Értékelés: 50%

21 híd (21 Bridges) – Andre Davis (Chadwick Boseman) nyomozó, akit apja szolgálat közbeni halála után determinál a végzete, hogy rendőr legyen. Szolgálatban csak úgy ismerik, mint a rendőrgyilkosok levadászóját, és sok ilyen esete miatt már a Belső Ügyosztály is nyomoz ellene. Eközben két fegyveres rabló (Stephan James és Taylor Kitsch) rajtaüt egy drogelosztón, azonban belefutnak 8 rendőrbe, és az eset egy mészárlássá változik. Minden rendőr meghal, a két rabló menekülni kényszerül, miközben a szerv utánuk ereszti vérebét, aki kap egy kábszeres nyomozót (Sienna Miller) is maga mellé. A menekülési útvonalak lezárásához egész Manhattant ellepik a rendőrök, és minden kiutat lezárnak a hajsza eredményessége érdekében. Davis nyomozó pedig időközben rájön, hogy egy simának induló rablás egészen kaotikus fordulatai miatt talán ez nem is olyan egyszerű ügy, mint gondolta. A Russo fivérek produceri felügyelete alatt, Brian Kirk ír sorozatrendező egy izgalmas, nem túl fordulatos, de mégis a régi klasszikusokat idéző krimit rakott össze, amelyben Boseman remek alakítást nyújt, és a mellékszereplők gárdája is igencsak impozáns. Bár kiszámítható és nem túl okos, de látványos, pörgős és szórakoztató. Értékelés: 70%