0

A miskolci CineFest programja

Tizenkilenc film lesz látható a ma kezdődő, jubileumi 15. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál nagyjátékfilmes versenyében. Kedvcsináló Miskolcra.

A cseh Aurel Kilmt rendezte Lajka címszereplője az 1957-es űrkutya, aki ez esetben nem pusztul el a Szputnyik 2 fedélzetén, hanem ő maga szakítja meg a kapcsolatot Bajkonurral, hogy az űrhajóval egy idegen bolygóra távozzon, ahol végre nem az ember a teremtés ura – mindezt bábanimációs technikával, musical műfajában elmesélve. A sci-fi műfaját gondolja át Lazar Dobroza Ederlezi ébredése című műve is, melyben Milutin az űrhajós és igen vonzó kiborg társa érzelmeiről, szerelmük kiteljesedéséről szól egy végtelen hosszú űrutazás során.

Rendhagyó film Timur Bekmanbetov Profilja is, mely Anna Erelle A dzsihád jegyese című regényének a feldolgozása: az álnéven publikáló újságíró leírta az élményeit arról, ahogy több hónapon keresztül oknyomozott az Iszlám Állam toborzási módszereiről a közösségi médiákban és még a jegyességig is eljutott az egyik dzsihadistával. Az orosz-kazah filmes az igaz történetet egyetlen számítógép képernyőjén meséli el.

Sajátos sorsokat mutat be Lars Kraume A néma forradalom című műve, mely történet egy kelet-német osztályról, amely kiállt a magyar forradalom mellett. 1956 októberében néhány tini Nyugat-Berlinbe látogat, ahol szembesül azzal, hogy Budapesten nem ellenforradalom zajlik. A diákok egy perces néma csönddel adóznak a mártíroknak, melyet további sorsukat megpecsételő megtorlás követ.

A norvég nagymester, Erik Poppe Utoya: július 22 című drámája hét év után beszél a hetvenhét fiatal életet kioltó terrorcselekményről. A skandináv vonal egyébként erős lesz idén: versenyben mutatkozik be Sundance és Rotterdam közönségkedvence, A bűnös. Gustav Möller első egészestés művében egy telefonos ügyfélszolgáton ülő rendőr elképesztő éjszakáját követhetjük végig. A könnyedebb hangvételt a Heavy túra képviseli majd, melyben az abszurd helyzetek és a heavy metal – szó szerint – nem ismernek határokat.

A CineFest idén is erős válogatást ad a legjobb tengerentúli független produkciókból. Igazi felfedezés a magyar származású Nicholas Gyeney A legmélyebb pont című meta-drámája, mely azt az élethelyzetet mutatja be, amikor egy csapat filmes úgy érzi, hiába próbálkozik, nem jön a várva várt áttörés.

A szelekció fontos műve A hallgatás törvényének a nem hivatalos folytatása, tovább gondolása Debra Graniktől: a Ne hagyj nyomot! egy igen sajátos apa-lánya kapcsolatot mutat be. A szülő gyerek kapcsolatot egészen máshogyan járja végig az amerikai független filmes világ színészikonja, Paul Dano, aki Richard Ford regényéből készítette el első, rendezőként jegyzett játékfilmjét

Újdonság a fesztivál történetében, hogy sokkal erősebb lett az ázsiai jelenlét, hiszen érkezett versenyfilm Kínából (A boldogtalanság művészete), Dél-Koreából (a legfontosabb koreai rendező Chang-dong Lee Cannes-ban debütáló filmje a Gyújtogatók) és Japánból is (Nyolcéves jegyesség a veterán Takahisha Zezétől). Utóbbi szintén igaz történet – mi történik a szerelemmel, ha a párunk kómába esik majd elfelejt mindet az esküvő előtt.

A magyar filmek erős idei mezőnyéből versenybe került Szilágyi Zsófia Egy nap című drámája, amelynek világpremierje Cannes-ban, az elsőfilmeket versenyeztető Kritikusok Hetében (Semaine de la Critique) volt, és a fesztiválról végül a nemzetközi kritikusok Fipresci díjával tért haza. Az Egy nap alapja a rendező egyik háromgyermekes barátnője által írt levél volt, melyben részletesen, tízperces lebontásban leírta egy napját. Ezután jött a filmes részéről a bizonyítandó tézis: vajon megvalósítható, hogy egy többgyermekes háziasszony legyen a klasszikus drámai hőse egy egészestés fikciós műnek? A válasz: egyértelmű igen. Erre a magyar premieren mind a film, mind a fesztiválon jelen lévő alkotók is rá fognak erősíteni.

A Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában lesz látható először Magyarországon Nemes Jeles László várva-várt második nagyjátékfilmje, a Napszállta. Az Oscar-díjas Saul fia rendezője, Nemes Jeles László új nagyjátékfilmjének szeptember elején a 75. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon lesz a világpremierje, majd a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon láthatja a közönség, onnan érkezik az alkotókkal együtt Miskolcra. (Forrás: Filmvilág blog)

Az idei CineFest versenyprogramja helyett idén a Kitekintő / Open Eye szekcióba kerültek a világ legnagyobb filmfesztiváljainak díjazott művei. Ilyen például a japán Hirokazu Kore-eda Bolti tolvajokja, amely Cannes-ból az Arany Pálmát vitte el idén. Kore-eda az Anyátlanok után most is egy diszfunkcionális család tagjait mutatja be, akik szegények és kényszerbetegek, és nem lehet eldönteni, hogy miért lopnak mindent össze áruházakból.

Szintén a 2018-as Cannes-i Filmfesztiválon versenyzett az Arany Pálmáért Nuri Bilge Ceylan, a török filmművészet élő klasszikusa, A vadkörtefa című filmjével. A lassú ritmusú, meditatív alkotás meseszép anatóliai tájakon játszódik, ahol az emberek még titokzatos harmóniában élnek a természettel. A történet hőse Sinan, a szépreményű fiatal író, aki a nagyvárosból érkezik haza szülőföldjére, hogy erőt és anyagi támogatást gyűjtsön első kötete megjelentetéséhez. A visszatérés nehezebben megy, mint gondolná, mert a falu és az emberek megváltoztak, vagy éppen ő maga nem az már, mint aki egykor volt.

A Berlinálén debütált Alekszej Alekszejevics German rendezte Dovlatov a 20. századi orosz irodalom egyik legeredetibb alakjáról szól: Szergej Dovlatov életének hat napját mutatja be. Története által megismerhető a kora hetvenes évek Leningrádja is, ahol a diktatúra elnyomása alatt különleges értelmiségi és művésztársadalom élt és alkotott.

A Kitekintő szekció és a fesztivál zárófilmje a Spike Lee rendezte Csuklyások (BlacKkKlansman) lesz, mely Cannes-ban a zsűri nagydíját kapta idén. A mű a Colorado Springs-i rendőrség első afro-amerikai nyomozójának, Ron Stallworth-nak a történetét mutatja be. Stallworth beépült a hírhedt Ku-Klux-Klánba és társával, Flip Zimmermannal eljutottak a Klán legmagasabb köreibe is, hogy megakadályozzák, hogy a szervezet terrorcselekményt kövessen el a város fekete lakosai ellen.

A CineFest Kitekintő filmjei mellett visszatér a horror és a thriller műfajainak gyönyöreit kínáló Midnight, azaz az éjféli szekció, melynek húzóműve a Panos Cosmatos rendezte Mandy – A bosszú kultusza lesz, melyben Nicholas Cage ámokfutása igen véres végeredményt hoz. De ebben a szekcióban lesz szintén az angol rendező, Peter Strickland rendezésében Magyarországon készült A királylány és az átok című kisfilm (hazai producerei Turán Eszter és Nedeczky Dóra), melynek világpremierje a texasi Oscar-minősítő filmfesztiválon, a SXSW-en (South by Southwest) volt idén márciusban. A királylány és az átok című szkeccs az egészestés, A gonosz természetrajza című filmantológia része, amely különböző nemzetek folklórjából mesél el egy-egy jellegzetes történetet. A hazai szegmens rendezője, a Magyarországon több ízben forgató angol rendező, Peter Strickland. A megfelelő történet kiválasztásában Zalka Csenge, népmese-szakértő és mesemondó segédkezett. Így talált rá a rendező magyar népi hagyomány egy sötét darabjára, A királylány és az átokra, amely tökéletesen illeszkedik a baljós népmeséket feldolgozó antológiába. A történetben két testvér versenyzik egy hercegnő szívéért. A báty azonban hazudik a hercegnőnek, azzal vádolva öccsét, hogy beleszeretett valaki másba, így a királylánynak a hír hallatán megszakad a szíve, majd kisvártatva bele is hal a fájdalomba. Nemsokára azonban feltámad az éjszaka közepén, hogy bosszút álljon a halálát okozó testvéreken… A kisfilmet az autentikus magyar népi hagyományok inspirálták, a sötét tónusú történetet pedig színházi alapokra helyezett, paradzsanovi ornamentikájú látvány hangsúlyozza. A rövid történetet a magyar népmese sajátja, a valósághű, érzelmekkel túlfűtött horrorisztikus esztétika határozza meg. (Forrás: Filmvilág blog)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Biztosra megyünk *