Day: 2011. október 08.

55

Donnie Darko (2001)

Publikálta Muse

2001-donnie-darko

Azt hiszem, nem én vagyok az egyetlen, akinek Gary Jules Mad World c. számáról egyből a Donnie Darko zseniális zárójelenete ugrik be. Akinél ez nem játszik, annak sürgősen ajánlom a film azonnali megtekintését, mert ez az az alkotás, amit bűn kihagyni.

Igazából az a film is ez, amit már háromszor láttam, de még mindig nem értem teljesen, miről is szól. Sőt, általában azok is, akiknek a kezébe nyomtam az idők folyamán, azt mondták, hogy nem egészen tudják, mit láttak, de nagyon tetszett nekik. Akik most elbizonytalanodtak volna, azoknak hadd fejtsem ki alább, miért is e nagy képzavar.

Olvasd tovább →

9

Biutiful (2010)

Publikálta Gevin

A halál akkor a legszebb, ha költői. Alejandro Gonzalez Inarritu munkásságát arra tette fel, hogy a halál elregélését mutassa be minél többféleképpen. A 21 gramm-hoz és a Bábel-hez képest viszont a Biutiful igencsak kisrealista, vagyis inkább minimalista halálrege, amelyben majdnem Javier Bardem-é minden érdem. Ugyanis Inarritu a már-már manírjává vált többcselekményes történetmesélést megcsonkította ugyan, de még így is bedolgoznak a mellékszálak erőteljesen a főhős élettörténetébe. De a próbálkozás, hogy ezúttal egyetlen markáns és nyers főszereplő köré szője haláltusáját – nem könnyedebb, és talán csak hajszálnyival fogyaszthatóbb – mindenképp dicséretre méltó.

Olvasd tovább →

7

A dicsőség ösvényei (Paths of Glory, 1957)

Publikálta BeniMan

A filmről Doro is írt.

A század első világégését az I. világháborút többször is bemutatták a mozik képernyőjén, de csak nagyon kevés emlékezetes darab készült ebben a témában. 1930 különösen emlékezetes évszám az I. világháborús filmek életében, hiszen ebben az évben érkezett a Nyugaton a helyzet változatlan, A pokol angyalai és a Hajnali őrjárat című legendás filmek. Az 1971-es háborús dráma a Johnny háborúba megy és a 10 évvel később készült, Mel Gibson számára áttörést jelentő Gallipoli című alkotások szintén megérdemlik a zseniális jelzőt. Ne felejtsük el az Arábiai Lawrence-t sem, amely szintén az I. világháború időszakába kalauzolja el a nézőt, és sokan minden idők egyik legjobb filmjeként tartják számon, viszont nem nevezhetjük igazán háborús filmnek. A legtöbb néző és kritikus egybehangzó véleménye szerint, a legjobb I. világháborús film jelzőjét Stanley Kubrick 1957-es fekete-fehér háborús drámája, A dicsőség ösvényei című Humphrey Cobb adaptáció érdemelte ki.

Olvasd tovább →
17

A negyedik Superman film utáni problémák

Publikálta Koimbra

Richard Donner 1978-ben hozta el a gyöngyvászonra a DC univerzum egyik leghíresebb alakját, Supermant. A film hatalmas sikert aratott, természetesen jöttek a folytatások, amelyek már egyre kevesebb és kevesebb bevételt termeltek, a negyedik rész esetében pedig már érezhető volt a spórolás is. A 78-as film 55 millióba került, míg a 87-ben bemutatott negyedik felvonásra csak 17 milliót költöttek, amit mellesleg szétszedett a kritika és a nézők is utáltak. Az alábbiakban arról lesz szó, hogy mi történt ezután (a hibákért és a szóismétlésekért előre is elnézést kérek, az iromány a wikipedia alapján készült).

A Cannon Films már a negyedik forgatása alatt elgondolkodott az ötödik részen, Albert Pyunt szánták a rendezői székbe. Ám a stúdió csődbe ment, a jogok visszaszálltak Ilya és Alexander Salkindre. Ők még továbbra is szerettek volna egy újabb részt, a Superboy írói Cary Bates és Mark Jones Ilya Salkinddel közösen nekiláttak a Superman: The New Movie címre hallgató forgatókönyvnek, amiben a hős elhalálozik és újjáéled.

Olvasd tovább →