14

Az ördögűző (1973)

Az örök klasszikus, a film, amit végig takaró mögé bújva néztem, pedig amikor először láttam (úgy tíz éve lehetett) már túl voltam jó néhány horror filmen. De akkor miért volt ilyen félelmetes? Azért, mert hihetetlenül valóságos. Ilyen egyszerű a magyarázat.

Chris MacNeil (a zseniális Ellen Burstyn, Rekviem egy álomért) a híres színésznő Georgetown-ban forgat. A felvételekig a városban lakik lányával és a kiszolgálószemélyzettel. Egy nap különös hangokat hall a padlás felől, meg is kéri a karbantartót- mert patkányokra gyanakszik- hogy nézzen utána, de az égvilágon semmit sem talál. A zajok egyre gyakrabban jelentkeznek, de továbbra sem tudják az okát.

A következő jelenet, már azt mutatja, amint Chris a lányát Regant (Linda Blair) egy kivizsgálásra viszi, mert valami nem stimmel vele. (A filmben elég nagy időbeli ugrások vannak, de ez nem gond, könnyedén érthető, az egész történet.) Hogy szegény kislánynak mit kell átélnie, azt nem részletezem, maradjon meglepi annak, aki még nem látta a filmet. A lényeg, hogy az orvostudomány felmondta a szolgálatot, halvány lila gőzük sincs, mi okozhatja a lány agresszív viselkedését, a hangulatváltozásait és az emberfeletti fizikai erejét. Végső mentsvárként ördögűzést javasolnak. (Ez a döntés igazán szimpatikussá tette az orvoscsoportot, mert nem sűrűn hall ilyet az ember szakemberektől.)

Miután az Egyház megbizonyosodott róla, hogy valóban ördögűzésről lesz szó (konkrétan Pazuzu a delikvens) a legjobb, legtapasztaltabb emberüket, Merrin atyát (Max von Sydow) küldik. Ő és segítője Damien Karras (Jason Miller) megkezdik a szakszerű ördögűzést.

A filmnek csak egy szálát pendítettem meg, a többit szándékosan nem, hogy aki még nem látta, annak magától álljon össze a kép.

Az ördögűzőt William Peter Blatty azonos című regénye alapján, Willian Friedkin rendezte és hatalmas sikereket ért el. Mindössze 15 millió dollárba került, és 402, 5 milliót hozott, ami hatalmas eredmény, és miért ez a siker? Mert ez a film egyszerűen tökéletes. A történet nagyon jó, több szálon fut, szépen felépítve az eseményeket, a szereposztás remek, a színészi játék fenomenális, a zene is tökéletes. Hallgassátok csak, biztos nagyon ismerős lesz:

A híres pókmászós jelenet örökké beírta magát a filmtörténelembe, bár asszem a ’73-as ősverzióban máshogy nézett ki és később, csak 2000-ben, CGI segítségével alakítottak rajta.

Azonkívül hogy rengeteg jelölést és díjat besöpört, korszakalkotó és örökbecsű darabja lett a horrorfilmeknek. Aki még nem látta, feltétlen nézze meg. Alap.

14 komment

  1. Régen láttam, alig emlékszem belőle valamire, arra viszont igen, hogy nem nagyon rajongtam érte… A pókmászós jelenetről meg annyit, hogy teljesen felesleges, rombolja a klausztrofób légkört és asszem nem is kapunk rá magyarázatot, hogy a csaj miként kerül vissza a szobába.

  2. @Alex Mahone: Katt az ősverzió linkre, asszem nem kell hozzá nagy képzelőerő, hogy kiderüljön hogy került vissza Regan a szobájába. (De ahogy írtam is, elég nagy időbeli ugrások vannak a filmben, ennek ellenére tökéletesen érthető és kerek a sztori) 🙂

  3. Még nem volt szerencsém hozzá, de majd egyszer megnézem. Az előzményfilmet viszont láttam, amiből két verzió készült, de azok nem sikerültek valami jól.

  4. Hihetetlen jó film egy igazi klasszikus. Friedkin megszállottsága miatt lett ilyen jó a film. Órákig forgattak 0 fok körüli hőmérsékletben hogy a színészek lehellete látszódjon. Állítólag a díszlet különböző részein töltött fegyvereket dugott el és a leglehetetlenebb pillanatokban sütötte el.Így próbált minél valósabb reakciókat felvenni az emiatt halálra rémült színészekről. Amikor bemutatták Amerikában emberek tucatjai lettek rosszul a mozikban. Többen elájultak elhányták magukat… Egy idő után már csak úgy vetítették hogy külön orvosi személyzet is jelen volt a mozikban! 🙂 Ez is egy olyan film amit mindenkinek látni kell!!

  5. láttam az őst is, és az előzményeket is, az előzmények kritikán aluliak, az ősfilm egy (na jó, több) fokkal jobb ezeknél, de sosem értettem, hogy miért lett belőle ekkora kultfilm. de hát ízlések és pofonok…

  6. Én felnőtt fejjel láttam csak, de akkor már nem nyűgözött le annyira. Persze, jó horror, szakmailag is, de mai fejjel nem érteném meg, hogy miért féltek ettől a filmtől oly sokan. Persze ha már arra gondolok, hogy 73-as a mű: hát abban az időben ez büntetett, de nagyon. Látszik is, hogy milyen sikeres volt.

  7. Hú én gyerek koromban láttam utoljára, ehez még nem volt szerencsém de remélem majd 1szer lesz rá időm megnézem.

  8. nem tetszett. es nem feltem rajta. egyaltalan. sot, kifejezetten hangosan rohogtem amikor lejott pokban a lepcson. lehet csak en vagyok ien aberralt. v lehet az a bajom alapvetoen a horrorfilmekkel, h a hullajot elobb lattam, mint igazi horrort, es mind1iken csak rohogni tudok… 😀

  9. @Armida: jezusom, A KOR!?!?!?! :DDDDD
    azt kikapcsoltam konkretan… mondjuk ien szempontbol telleg velem van a baj, nem birtam felelmetesnek talalni azt h 1 azott tyuk kimaszik a tv-bol. nekem ezek a filmek nem tartogatnak semmien fordulatot, szinte nyilvanvalo h vmi rettenetes borzadaly all a hatterben, es a szerencsetlen lelek ezert akar bosszut allni. persze, a verzio, h mi is a borzadaly es mi a feloldozas kulcsa, az mindig valtozik, de sztem rem unalmas es rem sablonos az osszes. sot, sztem mar annyira tulfejlesztettek a mindenfele hatasokat, h pl mar soxor az az ijesztobb, ha a felelmetes felhuzohang utan nem lecsap a gyilkos, hanem pont nem tortenik semmi 😀

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztosra megyünk *