Egy magyar filmnek Oscart kell nyernie, hogy megnézzem – és ez valahol nagyon szomorú. Mindjárt ki is fejtem, miért.
Akkor fogalmazódott meg bennem ez az írás, amikor a Cop Mortem előzetesét néztem. Egyszerűen nem hittem el, hogy még mindig ugyanazon a lovon ülünk: ugyanolyan erőltetettek a párbeszédek, ugyanolyan silány az előzetes, mint mondjuk tíz éve, és ugyanazokat az arcokat kell látnom, mint régen. Unom, piszkosul unom.
Elgondolkodtam azon, mennyivel könnyebb helyzetben vannak a magyar férfinézők, mint a nők: a színésznők ugyanis – hogy követelmény-e számukra, vagy csak igényesebbek a külsejükre, nem tudom – sokkal jobban néznek ki. Színésznőkről beszélek, nem cicababákról, akik biodíszletként vannak jelen.
És akkor most nézzük a női nézők helyzetét, nekünk mi jut? Hát ez:
Vagy ez:
Valamiért azt gondolják kis hazánkban, hogy a tehetség és a szépség nem járnak kéz a kézben. Valamiért ugyanazokat a számomra abszolút nem vonzó (és gyakran tehetségtelen) alakokat kéne néznem a filmeken – valljuk be, ha a sztori nem is érdekelne, de lenne kedvenc magyar színészem, akkor is megnézném a filmjét. Hányszor olvassuk itt a Droidon is kommentben, hogy X film nem érdekel, de Y miatt muszáj megnézni. Magyar filmnél van ilyen? Van olyan színész, aki miatt muszáj megnézni egy filmet?
Számomra nincs – de ha nektek van, írjátok meg.
Az is felfoghatatlan nekem, amiket a magyar előzetesekben látok – igazából már egy mondat is elég, hogy ne nézzem meg a filmet. Furcsa, de a színészek többnyire úgy beszélnek, mintha bemagolták volna a szöveget (olyan Barátok Köztösen) és semmi, de semmi átélés, karizma nincs bennük – ez mindazok fényében érdekes, hogy pont ezek a színészek azok, akik életet lehelnek a külföldi filmek szinkronjaiba. Szinkronszínész és színész más kategória, tudom, de vannak átfedések, és ha szinkronizálni remekül tudnak, akkor ez miért nem jön ki belőlük, amikor színészkednek?
Nem hiszem el, hogy nincs az egész országban legalább egy olyan férfi, aki egyszerre tehetséges és vonzó (a szépség persze relatív fogalom, itt a saját véleményem mondom el).
Körülnéztem a világban, mutatok néhány példát. Ők tehetségesek és vonzóak:
De nehogy azt gondoljátok, hogy csak itthon nem találtam jóképű és tehetséges kombinációt. A Google segítségével körbenéztem Európában (Dél-Amerikában és Ázsiában is), és azt kell, mondjam, a britek magasan verik a mezőnyt. Skandinávia, Balti-országok, Benelux államok, Közép-európai országok, Mediterrán országok… végignéztem a találatokat, természetesen vannak jóképűek, de hogy tehetségesek-e, azt csak abból tudtam leszűrni, mennyi díjat kaptak.
Külföldön élők segíthetnek néhány példával.
Visszatérve az eredeti gondolatmenetemre, tehetséges színészeink vannak, de nem vonzanak be a moziba. Kell valaki, aki egyszerre tehetséges és jóképű. Ha más országoknak van, akkor nekünk miért nincs?
Ha van ötletetek, írjátok meg!
- Star Wars: Az utolsó Jedik (kibeszélő) - 2017. december 17.
- Röviden: Death Note (2017) - 2017. augusztus 27.
- Éjszakai ragadozók (Nocturnal Animals) - 2017. február 28.
- Capa pop-up - 2017. február 16.
- Kellemes karácsonyi ünnepeket! - 2016. december 24.
- Nehéz helyzet - 2016. december 18.
- Star Wars: Zsivány Egyes (kibeszélő) - 2016. december 14.
- Feltámad a vadnyugat (Westworld, 1973) - 2016. október 15.
- Milyen a magyar filmgyártás jelenlegi helyzete? - 2016. július 26.
- Újabb Suicide Squad előzetes - 2016. április 11.
Egyetlen női színész sem jut eszembe magyarok közül akire azt mondanám, hogy ú, igen, csinos és tehetséges, miatta megnézem. MÉG HA lenne is ilyen, akkor is koncepciójukban és kivitelezésükben annyira gagyik a magyar filmek, hogy akkor sem nézném még csak egy tehetséges csinos pofi miatt. Szóval nem gondolom, hogy jobb helyzetben vannak a férfiak. (Ugyanakkor az egészhez hozzátartozik, hogy hálivúd ilyen téren olyan undorítóan magasra lőtte be az elvárást, hogy esély sincs megugrani ezt a közeljövőben)
nincs olyan hogy egy magyar színész vagy színésznő miatt rohannék a moziba . 37 éves vagyok nem fordult még elő ilyen .simán minden lelkifurdalás nélkül töltöm le a filmeket .
nem lehetne hogy utólag szinkronizálják a filmeket? lehet hogy jobb lenne, mondjuk sokat sem segít .
Nekem rémlik, hogy régebben csináltak ilyen utólagos szinkronizálást, de olyan bénán, hogy az istenért nem úgy beszéltek, ahogy mozgott a szájuk. 🙁
Nem tudok mondani ilyen színésznőt, színészt. Ma voltam moziban és olyan filmet néztem meg, amit már milliószor láttam a tv-ben. Ez pedig “… és megint dühbe jövünk” c. Spencer/Hill film volt.
Most mi a nehéz helyzet?
Először az a probléma, hogy a magyar filmek nem kapnak agyonreklámozott díjakat, vagyis ha nem kap elég „elismerést” egy film, akkor az továbbra is valószínűleg érdektelen, mert eredendően azzal a programmal indulunk magyar filmnek, hogy rossz színész, rendezés, stb. Most ezzel nem nagyon lehet mit tenni. Egy filmes blogon az ilyen kijelentést elég szürreálisnak érzek. El kell menni a jó magyar filmekre és kihagyni a rosszakat. Ez a dvd kölcsönzőkben is így van.
„ugyanolyan silány az előzetes, mint mondjuk tíz éve, és ugyanazokat az arcokat kell látnom, mint régen.”
Ez elég nagy általánosítás. 2014-2016: Délibáb, Fehér Isten, Utóélet, VAN, Szabadesés, Viharsarok, Liza, a rókatündér, Saul, Ernelláék Farkaséknál. Ez csak 9 film, nyilván nagyon kevés 3 év alatt, de az előtte lévő évekhez jó arány. Szóval a gondolat kapásból nem érvényes ezekre.
„mennyivel könnyebb helyzetben vannak a magyar férfinézők”
Egyrészt nem értem, hogy a Cop Mortem hogy kerül a női filmek listájára, másrészt azt sem értem, hogy a cikk írója szerint, van olyan hogy „női film”, amire nők ülnek be? Ilyen filmek maradnak nekik? De oké. Értem én, hogy romantikus és vígjáték filmekre több nő ülhet be mondjuk, mint egy akciófilmre vagy sci-fire, de ez már megint erős általánosítás. A fenti 9 film egyik sem kifejezetten „férfi film”, mindegyiket barátnőmmel néztem meg moziban. Van olyan eset, hogy valaki úgy ül be „csajos filmre”, hogy azt alapból nem veszi komolyan, tehát szórakozni megy be. Ilyen eset pl. egy Coming out, ahova barátnőm ment barátnőjével, mert ez egy könnyed kikapcsolós film, amit nem lehet komolyan venni, és a végén kibeszélik, hogy mennyire sz.r. Véleményem szerint a Cop Mortem ugyanez a kategória, szóval felesleges ilyen következtetéseket levonni a magyar filmekre.
Amúgy a cikk első bekezdésével ez hogy függ össze? Most akkor az a gond, hogy nincs jó magyar film, vagy az, hogy nincs jóképű és tehetséges magyar férfi színész?
„a színésznők ugyanis… sokkal jobban néznek ki.”
Ez tény. 🙂
„Furcsa, de a színészek többnyire úgy beszélnek, mintha bemagolták volna a szöveget”
Magyarországon nincsenek kifejezetten filmszínészek, mindenki színházban kezdi, és színházból él. Szerintem ezt egyszerűen el kell fogadni, hogy vannak olyan színészek, akik színházban jól, de filmben rosszabbul bontakoznak ki. De amerikai filmeknél ugyanúgy vannak rossz színészek és ugyanúgy életidegen a beszédük. Szóval ezt a problémát így nem is nagyon értem.
„Visszatérve az eredeti gondolatmenetemre, tehetséges színészeink vannak, de nem vonzanak be a moziba.”
Itt már tényleg zavarban vagyok, mert nem ez volt az eredeti gondolatmenet. Ráadásul eddig arról volt szó, hogy rossz színészeink vannak, és nem vonzanak be. És a nem vonzanak be úgy értelmeződik, hogy nincs helyes férfiszínész. Mert, ha valóban az lenne, hogy „tehetséges színészeink vannak”, akkor be lehetne ülni az általam írt mindegyik filmre, mert véleményem szerint mindegyik szórakoztató volt a maga nemében, és azért egyik sem volt bukta. A Cop Mortemmel rávilágítani egy ilyen problémára, szerintem felesleges, pont azért, mert már a trailer is sejteti, hogy nem kell komolyan venni. Ugyanazt a limonádé szórakozást hirdeti, mint a Coming out vagy a Sas Tamás-filmek.
De ha pont az a probléma, hogy nincs vagy nagyon kevés az igényes magyar limonádé film, akkor azzal muszáj egyetérteni, mert tényleg így van, viszont ez a kérdés nincs benne a cikkben, hanem tök messziről a Saul fiától indul, és úgy általánosít, hogy minden magyar film érdektelenséget vált ki, miközben ez egyszerűen nincs így.
Én gyakorlatilag csak feliratosan nézek filmeket már vagy 15 éve, nagyon ritkán talalkozom angol/amerikai filmben élet idegen beszédell annyira, hogy egyet sem tudnék most említeni. Magyaroknál meg kb csak az van, főleg az utóbbi 10 évben. Gondolom a fiatal színészek miatt. Egy Bujtor – Kern párost mai napig megnézek szívesen.
Súlyos szövegértési gondokkal küzdesz.
Senki nem általánosított – csak te magad – senki nem mondta, hogy a Cop Mortem női (?) film. (A benne lévő színészekről volt szó, mert nálam Gesztesi már taszító tényező.)
Számomra teljesen lényegtelen, hogy egy magyar film akció, romantikus, dráma, horror, sci-fi, csupán arról van szó, hogy engem nem tudnak becsalogatni magyar filmre olyan színészekkel, akik most porondon vannak; az okát leírtam, de nem értetted meg, ahogy nem említettél egy nevet sem, aki miatt muszáj (érdemes) lenne megnézni egy filmet.
“El kell menni a jó magyar filmekre és kihagyni a rosszakat.” ööö oké, várom nagyon azt a jó magyar filmet amire el lehet menni.
Belegondolva, azért még a 80-as és 90-es években voltak igazi közönségfilmek, amelyek jók is voltak. Nem is tudom, talán valahogy úgy a Csinibaba után jött el a “törés”, ahol már inkább csak gyenge, szerintem humortalan vígjátékok és itthon kevesek által nézett drámák közül lehetett válogatni. Viszont pont az elmúlt években kezdtem észrevenni, hogy javul a helyzet. A Hajnal Tímeás vígjátékon már tudtam nevetni, de pl a Liza, a rókatündér vagy a Parkoló egészen élvezetes volt.
Szerintem vannak jó színészeink és színésznőink. A rendező feladata, hogy ne úgy viselkedjenek, mint a színpadon. És jó színésznőink is vannak, de a többség csak nem filmezésből él, hanem a színpadi szerepekből. Ónódi Eszter vagy mondjuk Gryllus Dorka.
És hát ugye az előzetesek. Valószínűleg a Cop Mortem büdzséjébe már nem fért bele egy komolyabb reklámkampány, a Kincsem esetében meg inkább arra gondolok, hogy meg sem próbálnak nagy összeget költeni a hazai piacon, abban bíznak, hogy Európában lesz siker.
A kérdés továbbra is az, van-e olyan színész/nő aki annyira penge, akit annyira szeretsz, hogy bármiben játszik, te beülsz miatta a moziba.
Szerintem ez irreális elvárás. Egyszerűen kis ország vagyunk, és a sztárság, amit számon kérsz, itthon egyszerűen nem működik. (Legalábbis ha jól értem, amit az írásban felvetsz.) Hollywoodban működik, mert hatalmas a piac, és a nyugati popkultúrában ikonná lehet tenni bárkit. Bár már arrafelé is fogyóban van a sztárkultusz: az univerzumépítés az új jelszó, és mindent ennek rendelnek alá a stúdiók.
Kicsi ország vagyunk, de ez még nem jelenti azt, hogy nem létezik az, akit keresek.
Hollywood világsztárokkal van tele, de itt van pl Vincent Cassel. Már akkor is néztem a filmjeit, mielőtt a tengerentúlon egyáltalán ismerték volna….
Nem sikerült eddig olyan magyar filmet összehozni, amire beültem volna a moziba (a kötelező iskolai programok nem érnek).
Más: fájlalom, hogy a felsorolásban Tom Hardy szerepel, Tom Hiddleston helyett. 😉
Azért ő szerepel Hiddleston helyett, mert többféle karaktert játszott el. Sokoldalúbbnak találtam. 🙂
Az a baj, hogy a Magyar szineszeknek nincs lehetoseguk valogatni a filmszerepek kozott. Neha ugy erzodik, hogy ha valaki felkapott es megkeresik egy filmmel akkor menni kell vagy nem hivjak tobbet es akkor kimaradhat jo filmekbol is. Magyar film ipar a meretebol adodoan zart kozosseg ahova nehez bekerulni.
Ferfi szemmel nem biztos, hogy jol meg tudom itelni ki vonzo egy noi nezonek, de szerintem Schmied Zoltan, Nagy Ervin vagy akar Szabo Gyozo, Hujbert Feri (bar naluk vannak eloiteletek) is lehet vonzo jo nehany nonek.
Nok eseten nalam: Onodi Eszter, Balsai Moni, Dobrosi Laura, Gubas Gabi jelenlete donto tenyezo lehet egy film megnezeseben, de cask akkor ha van ra esely, hogy a film maga is jo lehet (A fent emlitett okok miatt)
Ónódi Eszter remek színésznő, ezzel szemben mondjuk Döbrösit nem hagyták még érvényesülni. Szerintem a Félvilágban és az Aranyéletben is ugyanazt a kis szende-félénk csajt hozza, és csak néhány pillanat erejéig engedik ki a komfortzónából. Pedig tud dühös és agresszív fejet vágni. Gubás Gabiról nekem meg az maradt meg, hogy hiába aranyos, de mégis sokszor úgy játszott, mintha színházban lenne.
“Magyar film ipar a meretebol adodoan zart kozosseg ahova nehez bekerulni.”
Pont ez a baj. Ha nincs vérfrissítés, beltenyészet alakul ki, az pedig senkinek sem jó.
Nekem is az a tapasztalatom, hogy eléggé nehéz érvényesülni a magyar filmes területen. Ha nincsen (nagyon) jó kapcsolatod, akkor eléggé kicsi az esély, még ha nem is esélytelen. Ebben az esetben nagyon-nagyon kitartónak kell lenni.
A napokban néztem meg (újra és újra) a “Made in Hungária” című magyar filmet – és ez nekem olyan, mintha nem is magyarok készítették volna. Értem a cikk lényegét és egyet is értek vele, de említett film operatőri és dramaturgiai munkában olyan magas szinten profi, hogy sokszor tényleg az az érzésem volt – ez itt egy amerikai film. Nem vicc.
Hurrogjatok le nyugodtan, de nekem a színészi játékkal sem volt bajom. Meg a környezettel/kosztümökkel. Minden klappolt a filmben, hozzátéve, hogy nem vagyok az együttes fanja. Ettől függetlenül nyilatkozom ezt.
Másrészt. Ónodi Eszter szerintem egy színésznő. Kedvelem. Ráadásul ő valóban tud angolul beszélni, nem úgy, mint a többi pancser – ez lejött a “Valami Amerika” című förmedvényben, ahol ő volt az egyedüli értékelhető.