FilmDROID Megint játsszunk egy picit. A dolog épp úgy zajlik mint korábban, én leírom nekem kik a kedvenceim, aztán aki szeretné, csatlakozik és leírja szépen a sajátjait. Ma, a filmrendezők vannak soron.
Nem számít él vagy már meghalt, aktív vagy visszavonult, kiégett vagy sem, egész életpálya sem lényeg, elég ha egy olyan filmet készített, amely nagy hatással volt rád. Tudom hogy iszonyú sok a jó rendező (ITT egy kis segítség) és nehéz kiválasztani a tíz legkedvesebbet, de azért csak hajrá!
Íme az én listám (pár videóval, de nézzétek el, hogy mindegyikhez csak egyet tettem be) akinek van kedve, beszállhat.
Rengeteg olyan regény íródott itthon az évtizedek alatt, amely könnyedén képezhetné az alapját egy-két nagyobb költségvetésű hollywoodi filmnek. Jómagam inkább a ponyva-illetve szórakoztató regényeket (azon belül is sci-fi vagy fantasy) részesítem előnyben, úgy gondolom, hogy a Mysterious Universe címszó alatt íródott kalandok remekül megállnák a helyüket a mozivásznon is, York Ketchikan vagy Brett Shaw karaktere remek főhős lehetne, akiket nem csak nagyszerű humorérzékkel áldott meg az író, hanem fantasztikus esetekbe is keverednek.
Ki a felelős, ha egy színész karrierje leszállóágba kerül? A nézők, a stúdió vagy esetleg maga az aktor egója, mikor azt hiszi, hogy bármihez is nyúl, az arannyá változik? Egy kezdő színész nyílván nem válogathat, bevállalja amit elé tesznek. De mi van azokkal, akik már befutottak? Tom Cruise szárnyaló csillaga kihunyni látszik, a Mission Impossible harmadik része után Hollywood egyszerűen úgy kezeli őt, mint aki már képtelen egy valamirevaló eredményt elérni. A Valkűrt sem merték bemutatni, a stúdió meg volt róla győződve, hogy bukás lesz, halasztgatták a premiert, végül talán ők lepődtek meg a legjobban, mikor nem hasalt el a kasszáknál, bár nem is hozta azt, amit Cruise-tól megszoktak előtte. A Kéjjel-nappaltól sem vártak sokat, sőt gyakorlatilag kapóra jött az amerikai sikertelenség, hogy Cruise helyett mást tegyenek meg főszereplőnek. A rossz hírverés az oka, hogy a színész már nem olyan népszerű, mint korábban? Vagy csak a szerencséje hagyta cserben? Talán le kéne mondani szokásos fizetésének egy részéről és más műfajban kellene próbálkoznia?
James Cameron 1991-ben tette le az asztalra az akkori idők legdrágább filmjét és folytatását. A Terminátor második felvonása tömegeket vonzott a mozikba, hatalmas sikerré vált. A 90-es években Cameron még gondolkodott azon, hogy nekilát a harmadik résznek is, de befejezett forgatókönyve nem volt. A stúdió szemmel láthatóan nagyon szerette volna, ha megvalósul a T3, ám Schwarzenegger először visszautasította a felkérést, ugyanis kiderült, hogy Cameron mégsem tér vissza rendezőként. Az Osztrák Tölgy szerette volna meggyőzni Cameront, hogy legalább producerként vegyen részt a munkálatokban, aki ezt megtagadta. Schwarzeneggert végül a stúdió egy zsíros csekkel győzte meg, 29,5 millió dollárt szurkoltak le neki (amiből pár milliót rááldozott a film elkészítésére) és 20 %-os részesedést kapott a profitból. A T3 számára 170 millió dolláros büdzsét szavaztak meg, ami a legdrágább jóváhagyott költségvetésnek számított. A T3 Észak-Amerikában megbukott, csak 150 millió dollárt sikerült összeszednie, az összbevétele azonban meghaladta a 433 milliót, ami a stúdiónak csalódás volt.
Arnold Schwarzenegger az akciófilmjeiről volt ismert, a közönség ebben kedvelte meg, a Kommandó, a Terminátor és a Vörös zsaru után senki nem gondolta volna, hogy egyszer majd vígjátékban is feltűnik. Ám 1988-ban bemutatták az Ikreket, amelyben az osztrák tölgy volt a főszereplő, mellette pedig Danny De Vito vitte a prímet. A produkció sikeres lett, bár több kritikus szerint Schwarzi elég egyhangúan játszott. Majd 6 évre rá még egy vígjáték érkezett tőle, a Junior azonban már nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, Amerikában csak 36 millió dollárt termelt a 60 milliós alkotás. Később a Hull a pelyhessel próbálkozott, de ezt is csak a külföldi bevételek mentettek még a buktától.
