1

Szemekbe zárt titkok (El secreto de sus ojos, 2009)

A kritikát Gevin írta.

A film műfaji besorolásai között nem szerepel a krimi több adatbázisban sem. Hm. Ha a Szemekbe zárt titkok nem egy szövevényes, embert próbáló bűnügyi regény tökéletes megvalósítása vásznon, strukturált érzelmi szálakkal, akkor Michael Bay a legjobb rendező a világon. Tömör, egységes, részletekbe bocsátkozó történet, szerelemről, gyűlöletről, hatalomról, barátságról, 25 évnyi tömény kopó életről, amelyben mindenki megkeresheti, hogy mire érdemes belőle emlékezni és mi az, amit el kell felejteni. Mert az emlékeinken kívül mindent meg tudunk ölni. Benjamin Esposito egy megkeseredett, s mára talán kiüresedett, megőszült zsaru, aki nyugodt évei elébe nézve, úgy dönt regényt ír. Könyvet ír, arról az ügyről, amely szinte egész életén át hajtotta, amelyből megtanulta milyen a veszteség, a megerőszakolt és múltba omladozó szerelem, és a kimondatlan, szemekbe zárt titok.

Olvasd tovább

27

Zöld Lámpás (Green Lantern)

Genzo küldte az alábbi írást.

Az idei év távlatából nézve szerintem nem vagyok egyedül azzal, hogy a Zöld Lámpás című film a legvárósabbak közé tartozott. Az Amerikában igen nagy – errefelé már jóval kisebb – népszerűségnek örvendő képregénysorozat végre megihlette a filmeseket is, és azt gondolták, hogy van ebben a történetben egy (esetleg több) filmre való anyag. Ebben nem is tévedtek.

A Zöld Lámpás univerzum igen sok történetet, és hőst valamint antihőst tudhat magáénak, és ez csak egyre bővül és bővül a szinte töretlen sikereket arató képregénysorozatnak hála. Ez a töretlen siker azonban a filmre sajnos nem jellemző, méltán.

Olvasd tovább

33

X-Men: Az elsők (X-Men First Class)

Az alábbi írást A nép fia – X-Men és képregényrajongó – küldte be. Spoileres

A filmről Koimbra is írt.

A rajongók öt éve várnak egy új X-Men-filmre (az X-Men Origins: Wolverine c. vadhajtástól most jótékonyan tekintsünk el), és ím, a mostani Hollywood-i szokásokhoz híven kapunk egy előzmény-filmet. A történetet a 60-as évek elejére, a kubai rakétaválság idejére tették. Még néhány archív filmfelvételt is mutatnak, hogy elhiggyük, hogy tényleg… Matthew Vaungh hozta el nekünk, aki saját bevallása szerint is tág keretek között értelmezte az X-Men univerzumát. Korábban tőle a habkönnyű Csillagport láthattuk, és a Ha/Ver című, sajátosan értelmezett képregényfilmet. Ez utóbbi jelenthet garanciát arra, hogy Matty barátunk nem teljesen járatlan a szövegbuborékok világában.

Figyelem! A most következő írás helyenként spoiler-t tartalmaz! További olvasása csak saját felelősségre!

20

A maszk (The Mask, 1994)

Dean6 küldte az alábbiakat, köszi.

A minap unatkoztam és leültem a tv elé, kapcsolgattam, mire a Cool Tv-n akkor kezdődött a Maszk. Gondoltam végre egy normális film, megnézem. Hozzáteszem, hogy tv-ben utálok filmet nézni, leginkább a reklámok miatt. Úgy emlékeztem jó kis film még a Vhs korszakból, amikor egy ismerős ismerősétől csupán egy videókazetta áráért átvették nekem. Rongyosra is néztem, amennyire csak lehetett, nem csak a lejátszó fejét kellett állandóan takarítgatni, de folyton újravenni másik kazettára, ami akkor még elég macerás dolog volt, és persze költséges. Bár gondolom, sokan emlékeznek a „régi szép időkre”. Szóval visszatérve sok idő eltelt az utolsó visszanézés óta,bár még mindig szinte minden jelenetére emlékeztem. Bármennyire is váratlanul ért, jól szórakoztam rajta. Gondoltam be is szerzem DVD-n, de nem kapható…

29

Superman visszatér (Superman Returns, 2006)

Edem küldte az alábbi kritikát, köszönöm.

2006-superman-returns

A 70-es években készült Richard Donner féle Superman – The Movie után, 3 évtized kihagyással került újra a mozivászonra minden idők legrégibb és legsikeresebb szuperhőse. Ez idő alatt sokan megpróbálták feléleszteni az ikont – Tim Burton, Nic Cage, Kevin Smith ­­­­–, de ez csak a 2000-es évek elejei sikeres képregény adaptációk hatására sikerült Bryan Singer-nek (X-Men), aki 2006-ban mutatta be a Superman Visszatér-t c. filmet.

Olvasd tovább

11

Sikoly 4 – Ilyen egy jó folytatás

A kritikát DesmondWallace írta, nagy köszönet érte.

Ez volt az a film, amit már nagyon régóta vártam. Az első rész mindig is hatalmas kedvencem lesz. A Sikoly 2 szintén bejött, de a trilógia zárása már nem volt nagy szám. Az ezredforduló környékén sokat pletykáltak a folytatásról, de hál’ Istennek akkor nem lett belőle semmi. Kellett ez a 11 év, hogy ismét egy jó slashert hozzanak össze Cravenék. Mert bizony a Sikoly 4 jó film lett. Mielőtt nekiállnék a film boncolgatásának, röviden vázolnám a sztorit.

7

Haldoklik a horror?

0hm1

Az alábbi írást a Films Free Fantasy küldte. Remélem, érdekesnek fogjátok találni.

Utazás a filmes horror korain, szereplőin és technikáin keresztül.

Haldoklóban a horror? A válaszhoz meg kell vizsgálnunk az egyéni sajátosságait. Honnan származik és hová tart, valamint, hogy ez a változás nem fogja e süllyesztőbe vinni egyszer, ahonnan majd nem tud kilábalni. A horror, mint műfaj, származására nagyon egyszerű a válasz: félelmeink megnyilvánulásai különböző fiktív történetekben. Félelmeink az identitásvesztéstől, a haláltól, az elidegenedéstől, a szexualitástól és elsősorban félelmeink az ismeretlentől. Így akár azt s mondhatjuk, hogy a horror műfaj a mai értelemben vett emberrel született meg. Ezek után természetesnek vehetjük, hogy ezeknek a művészeti megnyilvánulásai tömegeket vonzottak magukhoz, mint pl Edgar Allan Poe írásai,Étienne Robertson “Fantazmagóriá”-ja, majd a belőlük kialakult mozgóképes horror. A némafilmek korában is többféle irányzatra oszlott, mint például a német expresszionizmus (Das Cabinet des Dr. Caligari- 1920) az amerikai realizmus (The Cat and the Canary- 1927) és természetesen a magyar fantasztikus és rémfilmek (A halál után- 1920), sajnos utóbbiból kevés maradt fenn. A németek kitűntek a sokáig elveszettnek hitt Nosferatuval, ami Dracula gróf legkorábbról fennmaradt feldolgozása, az érdekesség, hogy azért kapta a Nosferatu nevet és azért változtatták meg az összes tulajdonnevet a filmben, mert nem tudták megszerezni a Bram Stoker: Dracula megfilmesítési jogait. Egy nagyon érdekes film, teljesen más nézőpontba helyezi az erdélyi vámpír gróf történetét, és mivel német az expresszionizmus is nagy nyomot hagyott benne. A filmmel és a készítésével a nagyszerű Vámpír Árnyékában c. film foglalkozik, melyben Willem Dafoe játsza Max Shreket a Nosferatut alakító színészt. Ezért a produkciójáért Dafoe Oscar jelölést kapott.

38

Walking Dead

Az alábbi Walking Dead-ről szóló írás egyik ismerősöm (Szecska/feriboi) tollából származik,
köszönet érte.

Well… Most így visszaolvasva kezdhettem volna szimplán egy „Nos” szócskával is, de szeretem az angol verziót, és most ez jött a kezem alá. Ezzel a rövid bevezetéssel kezdem első kritikámat, amire Koi kért fel még annak idején, valamilyen nagyon humánus megfontolásból. Mire végigolvassátok, addigra el fogjátok tudni dönteni felkérése érdemességét. Vagy a fordítottját. Öm, vagy nem., több opciót nem tudok.

Eme sorozat is úgy kezdődik, akár a többi. Pilottal, bevezetővel, intróval etc. Véleményem szerint egy pilotnak elég rendesen meg kell ragadnia az embert, valahol nagyon mélyen, hogy az érdeklődést, a motiváltságot fenntartsa. Ez az első szempont, ami alapján értékelek én (szubjektív) egy bevezető részt, vagy egy sorozatot. Maga a kezdés nem egy rohadó pofájú zombival indul, hanem egy beszélgetéssel, ami a főszereplő Rick Grimes (Andrew Lincoln) illetve partnere és egyben barátja (mert ugye hol máshol lehetne egy nagy lelkiset rendezni, ha nem egy rendőrautó első ülésén yaix) Shane Walsh (Jon Bernthal) között zajlódik. Itt kiderülnek a családi drámák, párkapcsolati vélemények (megjegyzem hogy nem a feministáknak találták ki ezeket a mondatokat) majd recseg a cb és indul a mókuskerék. Nos, nem a történetet akarom elmesélni, hanem a véleményem írnám le, figyelembe véve az első szempontomat. Az első rész egy becsületes iparos munka, zombiapokalipszis módra. Nincs is ebben semmi rossz, de semmi új sem. Erős képsorok jellemzik (ki gondolta volna, ugye?) és nehéz mentális folyamatok, sok benne a személyes tragédia, ami azért rendesen nyomasztó és néhol (anya és fia találkozása – csak nem úgy ahogy megszoktuk) nagyon lehozza az embert az életéről, pláne ha van benne egy szikrányi empátia is. Elgondolkodtató ahogy az ember szembesül pár embertelenséggel, ami valahol érthető, egy kényelmes fotelből viszont nem annyira. Van benne egy furcsa kettősség, ami fenntartja az emberben a feszültséget, kell is, mert egy belekben tocsogó sorozatban furcsa lenne a hellokittyonline képi világ. De nem mindig hasznos, mert visszafele is elsülhet.

17

A rettenthetetlen (Breaveheart, 1995)

Az alábbi kritikát DesmondWallace küldte, köszönet érte.

Mel Gibson második rendezése, amely 5 Oscar-t nyert, William Wallace történetét meséli el. A 13. századi Skóciában járunk, amikor a megüresedett skót trónra jogot formál az angol király. A skótok között nagy az elégedetlenség, de még nagyobb a széthúzás, így nem tudják felvenni a küzdelmet a betolakodó angolokkal. Wallace kezdetben csak nyugalmat szeretne, de a felesége (Catherine McCormack) halála miatt – akit az angolok gyilkolnak meg – szembeszáll az elnyomókkal, és igazi hőssé válik.

Sikeresen veszi fel a küzdelmet az angolokkal, és a neve legendássá válik. Megvan benne minden, ami miatt követik a skótok. Született vezető, aki tud hatni az emberekre, így igazi szabadságharcot szervez a parasztokból. A győzelemhez azonban szükség van a nemesekre is, de ők a hatalmi játszmákkal vannak elfoglalva.

8

Köntörfalak, a járható út

Monday küldte be a Köntörfalak kritikáját, köszönet érte.

Közhely, hogy a magyar filmgyártás mint olyan a bájosnak cseppet sem nevezhető varangyos béka feneke alatt sínylődik évek óta. Az ember csak ül, néz, mint a moziban, és a feje búbját vakargatja. Nem érti, miért téblábolnak színészeink a kamera előtt, és miért várnak olajozásra párbeszédeik. Miért az unalomig kivasalt arcok. Miért a hivalkodó disznóbaszás (a művészet nevében), a szinglilét ismételt szájbarágása, a gyomor/forgató/könyvek, meg a besült bombaslágerek. Az ember ott tart, hogy ha igényes darabot akar nézni, akkor marad a dán, a svéd, a francia, a spanyol, a német, vagy a független amerikai. Ám a Filmszemle apropóján mégiscsak összefut egy jó magyar filmmel. Ez pedig a Köntörfalak című, Dyga Zsombor rendezésében.

Olvasd tovább

30

Quentin Tarantino, korunk legmeghatározóbb filmes személyisége

– Mit csinál egy filmrendező?

– Filmeket!

(Az elemzést Gunsmoke készítette a Wikipédia, a Tarantino.freeblog.hu és személyes tapasztalatai felhasználása alapján.)

Quentin Jerome Tarantino korunk egyik legmeghatározóbb filmes személyisége. Lehet isteníteni, lehet utálni, de egy dolgot nem lehet: elmenni mellette. Legutóbbi munkájával a Becstelen Brigantykkal ismét beírta magát a filmtörténelembe. Ez a film lett eddigi legjövedelmezőbb és sokak szerint legkifinomultabb alkotása, ami talán a pénzügyi problémákkal küszködő Weinstein Co.-t is kihúzza a pácból.

Olvasd tovább

18

Ördögi egyezségek

0dealdevil

Az alábbi összeállítást Monanan küldte el nekem, köszönet érte.

Már itthon is adják a filmszínházak Terry Gilliam új filmjét, amiben a főhős eladja  lelkét az örök életért cserébe. Éltem a lehetőséggel, és összeszedtem pár filmet, amiben egyik –másik szereplő eladja a lelkét az alvilág urának. A lista nem teljes, és lehetnek benne spoilerek.

Olvasd tovább