Amerikai história X (1998) – Tíz fontos dolog

Az én Mein Kampfom – ezzel a címmel ír házidolgozatot Danny Vinyard (Erward Furlong) a suli töriprojektjére, jókora botrányt okozva. Az igazgató (aki történetesen fekete), békésen próbálja rávezetni a fiút a neonáci eszmék értelmetlenségére, ezért előre kijelölt történetek újraírását kéri a sráctól. Ez lesz az Amerikai história X. Danny Vinyard ugyanis bálványozza bátyját, a hírhedt neonáci Dereket (Edward Norton), ám ő a börtönből szabadulva már egész más nézeteket vall. A valódi tanítómester így az élet lesz (fekete-fehérben és színesben) mindkettőjük számára, kegyetlen hangszerelésben. Húsz éve ezen a napon mutatták be a máig talán legfelkavaróbb skinhead-mozit Tony Kaye rendezésében – mi tíz fontos – és SPOILERES – dolog egybegyűjtésével emlékezünk és biztatunk az újranézésre.

írta Nikodémus

1. Edward Norton a Ryan közlegény megmentése főszerepét dobta a film kedvéért (ami végül Matt Damonra szállt), miután Joaquin Phoenix a forgatás előtt nem sokkal távozott a produkcióból, indoklása szerint azért, mert a történetet túl erőszakosnak találta. Norton akkori gázsijához képest aprópénzért mondott igent a filmre, s megérte a dolog: intenzív alakítását Oscarra jelölték. Tony Kaye rendező persze mást akart a szerepre, de nem talált senkit, Norton a stúdió javaslata volt.

2. Cameron Alexander szerepére megfontolták Marlon Brandót; a figurát egyébként Tom Metzgerről, a valós fehér felsőbbrendűségi ellenállás (WAR) vezetőjéről mintázták.

3. Derek Vinyard pálfordulása a valóságban is megtörtént: a karaktert Frank Meeink élete ihlette, aki a kilencvenes években került a figyelem középpontjába. A korábbi skinhead rendszeresen állást foglalt saját korábbi nézetei ellen. Cikket is írt a Cracked számára a következő tanulságokkal: 1. félelemmel teli gyerekkora volt, a csoporthoz való tartozás vágya pedig ekkor mindig nagyon nagy. 2. Az eszme nem az ajtón keresztül jön szembe veled, hanem gyakran büszkeségbe, jogokba, bátor kiállásba öltöztetik. 3. A bőrfejűek nem mindegyike neonáci, sőt. 4. A börtön valójában kevésbé rasszista, mint a kinti világ. 5. Minden rasszista kivételez bizonyos esetekben, sőt, néhányan tanulnak is belőle.

4. Már a forgatás is meglehetősen zűrösre sikerült: az elsőfilmes Tony Kaye-nek (David McKenna forgatókönyvíró is zöldfülű volt) elég határozott elképzelései voltak, Norton és Furlong viszont folyamatosan átírták (átimprovizálták) a forgatókönyvet, ami rendesen bosszantotta a rendezőt.

5. Az igazi hajcihő azonban csak a majdnem egy további évig tartó vágáskor kezdődött: a finanszírozó New Line Cinema kétszer visszadobta Kaye meglehetősen szigorú vágatát (szerintük túl rövidre sikerült a film), majd behozta a képbe Jerry Greenberg vágót, aki Nortonnal együtt újravágta az egész filmet. Ez annyira nem tetszett Kaye-nek, hogy azóta sem ismeri el saját alkotásának a filmet.

6. A vita leginkább az ellentmondásos zárójelenet körül forrongott: eszerint Danny tragikus halála után Derek a tükör előtt állva borotválja a fejét, ezzel jelezve, hogy a neonácizmusból való megtérése csak időleges volt, újra erőszakra – bosszúra – szomjazik. Ezt a zárást főleg Norton vitatta, ki is került a filmből. Vannak mindenféle pletykák arról, hogy az eredeti zárást ki és hol láthatta: premier előtti vetítésről, titkos VHS-bónuszokról regélnek.

7. A vita közben volt egy egyeztetése Tony Kaye-nek Michael De Lucá-val, aki akkoriban a New Line produkciós vezetője volt. Kaye egy zsidó rabbit, egy katolikus papot és egy buddhista szerzetest cipelt magával a megbeszélésre, indoklása szerint azért, hogy támogassák az ő érvelését, és “spirituálisabbá tegyék” a találkozót – bármit jelentsen is ez.

8. Kaye annyira feldühödött amiatt, hogy a végső vágás joga kicsúszott a kezéből, hogy először Alan Smithee-ként (az amerikai rendezőcéh hasonló esetekre tartogatott eljárását alkalmazva), majd Humpty Dumpty-ként akarta feltüntetni magát a stáblistán. Egyik se jött össze, Kaye később be is perelte a rendezőcéhet 200 millió dollárra, mondván, megsértették alkotmányos jogait. És ez nem volt elég: Kaye a stúdiót is beperelte 275 millióra. A rendező ezután sokáig nem is csinált nagyjátékfilmet; 2011-ben A mintatanárral tért vissza.

9. Pár apró érdekesség: az egyik szereplő 88-as mezt visel a kosármeccsen. Ez neonáci szimbolika szerint HH-t jelent (az abc 8-dik betűje a H), vagyis: Heil Hitler. A kajálda, amibe Danny és Derek betér suli előtt, ugyanaz, mint amit A nagy Lebowskiban láthatunk. A filmben viselt egyik pólón Screwdriver Rising felirat látható: ezen a néven egy nyíltan rasszista brit bőrfejű zenekar létezett a punkmozgalom idején. Az Anti-Heroes nevű punkbanda beperelte a stúdiót, mivel az egyik szereplőn az ő nevük díszelgett tetoválásként, ők pedig elhatárolódnak bármilyen (akár fikciós) kapcsolattól a nácizmussal. Még nótát is írtak az esetről NLC címmel, amiben a stúdiót szidják.

10. Bár a film alapvetően a faji megkülönböztetés és az erőszak ellen érvel, szerencsére nem üres PC-szólamokkal intézi el a problémát. Jó példa erre, hogy a Derek vezette neonáci csoport tagjai nem kőbunkók, valós társadalmi problémákat ismernek fel (médiatúladagolás, gazdasági kizsákmányolás, túlzásba vitt antidiszkrimináció), és erre közösségi megoldást keresnek. Megoldási javaslataik persze vállalhatatlanul hibásak, és tragédiához vezetnek.

+1. A film 20 milliós költségvetésére 24 millió bevételt termelt, nagyot ment a kritikusoknál és a díjszezonban, ám Edward Norton legjobb színész kategóriában vesztett Roberto Benignivel (Az élet szép) szemben. Az Amerikai História X azóta elfoglalta méltó helyét a filmtörténetben, hatásossága és gondolatébresztő mondanivalója miatt gyakran használják felvilágosító és oktatóanyagként.

(Forrás: Wikipédia, Imdb, Mafab, Roboraptor, Offline.hu, Parokia.hu, Kooperativ.hu)