5

Rendezőportrék: David Fincher

David Fincher a klipszakmából érkezett a filmvilágba, rögtön egy sikeres űrhorror franchise-zal indíthatta mozis karrierjét, de a negatív tapasztalatok után nem rohant vissza zenés videókat gyártani, félretette sértődöttségét, két kultalkotást is produkált és azt vallja sok rendezővel ellentétben, hogy nem kismillió lehetőség van egy jelenet felvételére, hanem csupán kettő, ezek közül az egyik rossz.

1962 augusztus 28-án született Denverben, 2 éves volt, amikor családja San Andelemoba költözött. 8 éves volt, amikor megnézte a Butch Cassidy és a Sundance kölyköt, a western nagy hatással volt rá, fogta 8mm kameráját és forgatni kezdett. Később a Korty Filmsnél helyezkedett el, ahol lóti-futi melókat bíztak rá, majd az ILM -hez szegődött, George Lucass effektcégénél többek között a Jedi visszatér és az Indiana Jones második részén dolgozhatott. 1984-től már reklámfilmeket készített az American Cancer Societynek, ami felkeltette néhány producer figyelmét, így adódott, hogy a The Beat of the Live Dream doksifilm rendezői székében találta magát. Majd jött szép sorban a többi reklámfilm, dolgozott a Nike-nak, a Pepsinek, a Sonynak és a Converse-nek. Hamarosan belecsöppent a klipszakmába.

Csatlakozott a Propaganda Films-hez, amely számos rendezőt kinevelt Hollywoodnak. Innen indult Michael Bay, Gore Verbinski, Alex Proyas, Mark Romanek és Samuel Bayer is. Fincher gyorsan felküzdötte magát a szamárlétrán, nagyobb büdzséjű, látványos zenés videókat bíztak rá. Mit is köszönhetünk neki? Nézzünk néhány klipet

Madonna – Vogue

Billy Idol – Cradle of Love

George Michael – Freedom

Első mozis megmérettetése az Alien harmadik része. Fincher előtt a forgatókönyv rengeteg változtatáson ment keresztül, még William Gibson is dolgozott rajta. A stúdió felettébb örült volna, ha Ridley Scott foglalta volna el a rendezői széket, de még Renney Harlin neve is szóba került. Mire Fincher a fedélzetre lépett már rengeteg ötlet került a kukába, de a fejeseknek végül a börtönbölygó ötlet nyerte el a tetszését. Kedvére volt ez Finchernek is, hisz egy videóklipes múltjával egy ütős, komor és félelmes filmet képzelt maga elé. Már-már úgy volt, hogy Vincent Ward vezényli le az Alien 3-at, de még az előkészítés fázisa alatt megváltak tőle, Finchernek elég kevés ideje maradt a forgatás kezdetéig, így nem is igazán tudta elfogadtatni minden ötletét a stúdióval. Pedig jobb lett volna, ha jó előre letisztáznak mindent, ugyanis a szkript befejezetlen volt, ráadásul elég hamar kiderült, hogy a rendező a stúdió azonos hullámhosszon. Gyakoriak voltak a nézetkülönbségek, majd Fincher hozzájárulása nélkül saját kényük és kedvük szerint rakták össze a filmet a vágószobában. Amerikában a produkció alulteljesítette az elvárásokat, nemzetközi fronton azonban szépen teljesített. 2003-ban kijött az Assembly Cut, amely fél órával hosszabb volt a mozis verziónál, de Fincher megtagadta, hogy részt vegyen ennél a változatnál.

Hetedik: A feszültséget néhány klippel vezette le, a Rolling Stones számára készített Love is Strongért Grammy díjat tehetett fel polcára. Már vagy másfél éve nem is olvasott forgatókönyveket, mikor a New Line elküldte számára Andrew Kevin Walker írását. „Inkább szenvedjek rákban, minthogy még egy filmet bevállaljak” – mondogatta Fincher ekkoriban. A stúdió véletlenül pont a „fej van a dobozban” befejezésű szkriptet postázta, pedig a New Line egy teljesen más lezárást akart. Finchert lenyűgözte a történet, azonban Arnold Kopelson producer kötötte az ebet a karóhoz, miszerint ezt a befejezést el kell felejteni. Mielőtt Fincher elhagyta volna a fedélzetet a főszereplő Brad Pitt ultimátumot intézett Kopelson felé. Ha nem bólint rá a Fincher által kedvelt változatra, akkor rá ne is számítsanak a továbbiaknak. Kopelson szívta a fogát, de beadta a derekát. Az eredmény? 327 millió dollár világszerte és a hét főbűnről szóló produkció kiérdemelte a kultsátuszt.

A direktor végre pozitív tapasztalatokkal gazdagabban nyitottabban állt Hollywoodhoz. Következő alkotása a Játsz/ma volt, amely először az MGM-hez került, majd a Propaganda Filmhez is eljutott a híre. Eredetileg Jonathan Mostow rendezhette volna Kyle MacLachlan és Bridget Fonda főszereplésével, a forgatást 1993 februárjára időzítették. 1992 elején a PolyGram Filmed is beszállt a bizniszbe, de Mostow gyorsan elhagyta a projekt környékét. Steve Golin producer megmutatta Finchernek a szkriptet, aki eléggé meg volt vele elégedve, de még szólt Andrew Kevin Walkernek, hogy pofozza ki a sztorit. Walker tette a dolgát, nem csak úgy ímmál-ámmal dolgozgatott rajta, Fincher javaslatait megfontolta és hat hét alatt végzett is. Alaposan megváltozott benne jó néhány dolog, Michael Douglas karaktere jobban kidolgozottá, egy-két értelmetlennek tűnő jelenetet kihagytak. A rendező elmondása szerint a közönség hozzászokott ahhoz, hogy minden azonnal érthető legyen, ne kelljen gondolkodni, ők azonban inkább kevés információt adtak a nézőknek.

Miután a Hetedik szép siker lett sikerült elérni, hogy a Játsz/ma öltségvetése is megnövekedjen. Douglas eleinte hezitált, hiszen nem hitte, hogy a Polygam képes elbírni egy nagyobb produkciót és nem szerinte a forgalmazással is problémái lettek volna. Bejelentették, hogy Jodie Foster is szerepet kapott az alkotásban, aki Douglas testvérét alakította volna. Nem sokra rá a rendező úgy határozott, hogy átírják Foster karakterét, így lett a nőből férfi. A végeredmény egy izgalmas thriller lett, ahol se a főhős, se a néző nem tudja, hogy vajon zajlik-e még a játék.

Habár emberünk első filmjénél megtapasztalhatta milyen a Foxnak dolgozni, mégis következő útja ehhez a stúdióhoz vezetett. A Harcosok klubja 1996-ban kerül a boltok polcaira, Josh Donen és Ross Bell producerek gyorsan meglátták benne a lehetőséget, néhány színésszel felvettek pár jelenetet, majd az anyagot elküldték Laura Ziskinnek, aki 10.000 dollárért gyorsan meg is vette a jogokat Chuck Palahniuktól. Ziskin úgy vélte, hogy a Diploma előtthöz hasonló alkotást lehetne ebből összehozni, ezért vette fontolóra, hogy annak írója, Buck Henry álljon neki a szkriptnek. De felbukkant a színen Jim Uhls, aki a producereknél lobbizott azért, hogy rábízzák a feladatot. Oké, de ki legyen a rendező? Elsőként Peter Jackson jött szóba, csakhogy ő éppen a Törjön ki a frásszal volt elfoglalva, Bryan Singert pedig valahogy nem érdekelte a regényt, Danny Boyle ugyan találkozott a producerekkel, de inkább más filmet választott. Fincher először tétovázott a válasszal, hiszen még mindig élénken éltek benne a heves viták az Alien 3 alatt, de rávette magát, hogy találkozzon Ziskinnel és a Fox elnökével, Bill Mechanickal. A megbeszélés lezajlott, mindenki boldog volt, Fincher bevállalta a rendezést és lemondott a 8 MM megrendezéséről.

1999-fight-club

A főszerepre először Russell Crowe-ot akarták, de Brad Pitt is benne lett volna a produkcióban, mivel úgy vélte, hogy a Ha eljő Joe Black bukását ezzel valamelyest enyhítheti. A stúdió végül Pitt mellett döntött, Pitt ekkoriban nagyobb hírnévnek örvendhetett és a fejesek egyébként is úgy gondolkodnak, hogy egy sztárral könnyebben sikerre vihető minden, így a Harcosok klubja is. A másik főszerepre Matt Damon és Sean Penn is esélyes volt, de Edward Norton tűnt a befutónak, csakhogy őt ekkor egy szerződés kötötte a Paramounthoz, amelynek értelmében még el kellett volna játszani egy szerepet a stúdió valamely alkotásában. Végül egyezséget kötöttek, bevállalta, hogy a későbbiekben mindenképpen benne lesz a Paramount egyik művében, mindezt kevesebb fizetésért teszi (ebből lett az Olasz meló.)

Fincher leforgatta a filmet, bemutatta a vezetőknek, akiknek nem tetszettek a látottak. Úgy véleményezték, hogy erre nem lesznek vevők az emberek. Gyorsan megváltoztatták a rendező által kigondolt marketingkampányt, eleve bukásként tekintettek a filmre, de azért megpróbálták úgy kialakítani a reklámokat, hogy a lehető legkevesebbet veszítsenek rajta. Tehát a rendező megint összekoccanthatta a szemöldökét, de nem kellett sok idő, hogy felfigyeljenek rá az emberek, házimozis forgalmazásban sikeressé és kultuszfilmmé vált, az 1999-es év legvitatottabb műve lett és azóta is gyakran beszélnek róla.

Habár azt hihetnénk, hogy a Pánikszoba munkálatai során már minden a legnagyobb rendben ment és Finchernek csak egy laza ujjgyakorlat volt, de ez sajnos nem így volt. A forgatás megkezdése után Darie Khondji operatőrt kirúgták, mert az egyik meg nem nevezett stábtaggal egyáltalán nem értett egyet, Fincher ezért Conrad Hill, Jr-ral helyettesítette, akivel jobban meg tudta magát értetni. Nicole Kidman is lesérült az elején, ami után a rendező belement volna abba is, hogy abbahagyják a filmet, azonban stúdió úgy döntött, hogy folytassák. A biztosítás begyűjtése után ugyanis csak 3 millió dollárt kaptak volna kézhez, ám ha behúzzák a vészféket is később újra hozzálátnak az újabb 10 milliós költséget jelentett volna. Kidman utódját Jodie Fosterben lelték meg, akiről hamarosan kiderült, hogy terhes, ennek ellenére Fincher nem akarta siettetni a felvételeket, inkább átalakították a ruházatát, hogy ne látszódjon a domborodó pocak és egyes szaladgálós-akciósabb jeleneteknél dublőrével helyettesítették. Később pótforgatásra volt szükség, mivel a nyitó jelenetet teljesen újra szerették volna venni, ezért megvárták míg Foster megszül, majd felvették a szükséges perceket.

Fincher előtt Ridley Scott és Forest Whitaker is megfordult a rendezői térfélen. Fincher úgy látta, hogy a Pánikszoba A hátsó ablak és a Szalmakutyák ötvözete lehetne, a Sierra Madre kincséhez hasonlította a sztorit, azt ígérte, hogy remek popcorn film lesz a túlélésről. Eleve azt tervezte, hogy a film első fele totál sötétségben játszódni, de később belátta, hogy ez azért a többség türelmét alaposan kikezdené.

A Pánikszoba sikerét követően rengeteg projekt hevert Fincher asztalán, ám ő a Mission Impossible 3-ra és a Kapj el, ha tudsz-ra is nemet mondott és 5 évet kihagyva a Zodiákussal tért vissza. A történet a Zodiákus néven elhíresült 60-as és 70-es években ténykedő sorozatgyilkos utáni hajszáról, nyomozásról szólt. James Vanderbilt még 1986-ban olvasta el Robert Graysmith regényét, évekkel később – mikor belendült forgatókönyvírói karrierje – úgy döntött, hogy megírja a szkriptet. A Phoenix Pictures-nél lelt otthonra a tervezet, ahol kiharcolta, hogy senkinek le legyen beleszólása abba, hogy miképp írja meg a sztorit. Amikor bekopogtattak David Fincherhez éppen James Ellroy regényének, A fekete dáliának a megfilmesítésével kacérkodott. Ellroy könyvét egy 80 millió dolláros 5 órás minisorozatként képzelte el, de mivel a stúdió nem volt partner ebben, így nem is harcolt tovább, hanem rábólintott a Zodiákusra.

Fincher emlékezett arra az időszakra, amikor mindenki rettegett a gyilkostól, még az iskolabuszukat is rendőr kísérte és a fiatalok számára a tettes afféle mumus volt. A rendező mindenképp át akarta dolgozni Vanderbilt történetét, belevéve a rendőrségi jelentéseket és a kutatások eredményeit. Hónapokat töltöttek szemtanúk és az áldozatok családtagjainak, no meg a nyomozók interjúival, majd a Sonyt szerették volna rávenni arra, hogy álljon be a film mögé. Ám a stúdió ragaszkodott a 2 óra 15 perces játékidőhöz, ami Fincheréknek nem tetszett, hisz hosszabbat akart. A Warner és a Paramoung viszont részt akart venni a projektben, sikerült megállapodniuk egymással és együtt viselték a pénzügyi terheket is. Sajnos a krimi-thriller elhasalt a kasszáknál.

Benjamin Button különös élete: A visszafelé öregedő ember történetének vászonra vitelével többen is próbálkoztak. A Benjamin Button különös története először az Universalhoz került a 80-as években, ahol Frank Ozra bízták volna a filmet, azonban Oz nehézségekbe ütközött a sztori kidolgozása során, így elhagyta a fedélzetet. 1991-ben Steven Spielberghez kerültek a jogok, aki Tom Cruise-zal képzelte el a filmet, végül a Jurassic Park és a Schindler listáját részesítette előnyben. Majd Kethleen Kennedy és Frank Marshall kezébe kerültek a jogok, akik a Paramounthoz vitték a projektet, 1998-ban Ron Howard legyeskedett a tervezet körül, John Travolta lehetett volna a főszereplő. Időközben Spike Jonze, Charlie Kaufman és Gary Ross is lemorzsolódott a lehetséges rendezők közül, majd 2004-ben Fincher írhatta alá a szerződést. 2006 októberében láthatott hozzá a forgatásnak. A 150 milliós alkotás nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket, Amerikában nem termelte ki a vártakat, összesen 333 millió dollárt hozott a dráma. Pedig nagy felhajtás csaptak körülötte, minden fesztiválon és díjátadón nagy esélyesként emlegették.

Talán A közösségi háló elkészítése zajlott a legsimábban. Aaron Sorkin megírta, Fincher ledirigálta, Andrew Garfield, Jesse Eisenberg és Justin Timberlake eljátszották a főbb szerepeket. A 40 millióba került Facebook-mű 225 millió dollárt kasszírozott, nyert 3 Oscart, Fincher ezúttal sem emelhette magasba a szobrot. De természetesen ismét egy olyan művet produkált, amelyet rengeteg egyéb fesztiválon és átadón díjaztak.

A tetovált lány: Hollywood mindig is nagy figyelemmel kísérte a nemzetközi piacon felbukkanó nem amerikai produkciókat, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy elkészítenék annak remake-jét. A Stieg Larsson regényei alapján készült Millennium trilógia sem csusszant át a radar alatt, 2009-ben a Sony zsákolta be a jogokat, Fincher is gyorsan kapcsolatba került a projekttel, sőt még a férfi főszereplő kiválasztásával sem volt gond. Ám Lisbeth Salander megformálóját nehezen lelték meg, szóba került a fél világ (még egy dél-afrikai rapcsapat egyik tagja is), mire Ronney Mara leszerződhetett. Fincher egy komor, nyomasztó R kategóriás produkciót ígért és a Sony sem állt útjában annak, hogy elképzelését megvalósíthassa. Ugyan a film gyengén nyitott, de Amerikában csak áthaladt a 100 milliós határon, összbevétele meghaladta a 232 millió dollárt, 5 Oscarra jelölték, amiből egyet meg is kapott. A folytatás egyelőre nem kapott zöld utat, Fincher boldogan megcsinálná, akár együtt is leforgatná a második és harmadik felvonást, ugyanis hülyeségnek tartja, hogy elutaznak, forgatnak, hazamennek, összehozzák a filmet, a mozikba küldik, aztán ismét elutaznak, forgatnak, hazamennek, stb, stb…

Jövőbeli tervek? A Cleopatra 3D-t már lesöpörte az asztaláról, sőt nem sokra rá a főszerepre kinézett Angelina Jolie is kilépett a projektből. A Randevú a Rámával is sok-sok éve formálódik, a rendező szerint nagyon-nagyon sokba kerülne és senki sem hajlandó ennyit költeni rá, ezért jégre tette a tervezetet.

Ami biztos, hogy a House of Cards sorozat meg fog valósulni, a pilot jövőre kerül a képernyőkre. A 20.000 Leagues Under the Sea-t is elég régóta tervezgetik, nem kizárt, hogy a Disney a John Carter bukásával és a Lone Ranger negatív tapasztalatai után nem biztos, hogy zöld utat ad a filmnek. Talán ha a költséges western sikert arat, egyelőre a forgatókönyvet próbálják gatyába rázni, de már most sokan hümmögnek egy 200 milliós víz alatt játszódó film elkészítésén. Szintén kemény dió a Fekete lyuk remake, Dante Harper ugyan elkészült egy remek forgatókönyvvel, ám ott is a hatalmas büdzsé miatt vakarják a fejüket a producerek.

Vajon lesz valami a Goon animációs filmből? Az imdb-n már nem szerepel az adatlapján, pedig elég biztató volt az elő-előzetes, ahol a két főhős zombikkal akasztotta össze a bajszát. A probléma, hogy egyik nagyobb stúdió sem karolta fel a tervezetet, az eddig látott anyagok is Fincher, a Blue Sky és Dark Horse saját zsebből fizette, remélve, hogy valaki majd felfigyel rá. Idén októberben elindítottak egy netes kampányt, amely során valamennyi összeggel bárki hozzá tudott járulni a költségvetéshez. A készítők véleménye szerint mivel a Goonban azért nem lát senki fantáziát, mert nem folytatás és nincs tele táncikáló énekelgető állatkákkal.

Szintén kétséges a Heavy Metal R-es animáció, amiben nem csak ő, de Zack Snyder, Guillermo Del Toro és Gore Verbinski is kivette volna a részét. Legutóbb Robert Rodriguez próbált kezdeni valamit vele, ám ő végre a Sin City folytatását csinálja.

5 komment

  1. Jó kis írás csak a helyesírásra tessék jobban figyelni :-). Néha azt sem tudtam mit olvasok 😀

    • Többször is átolvastam, kijavítottam, mikor kiraktam ide az elsőre összehozott irományt, de a rendszer nem mentette el, úgy ahogy azt a pár videót sem jelenítette meg. Sajnálom. Majd egyszer újra átnyálazom:)

  2. Nagyon jó az írás, köszi. Kedvenc filmemet (Harcosok Klubja), neki köszönhetem. Emlékszem haverral hoztuk ki a videótékából, de ő kb a 40. percnél lelépett és addig végig magyarázott, hogy mekkora szar. Na elment haza, az elejétől elkezdtem és kétszer megnéztem az éjszaka. És igen, a marketinggel anno sok mindenkit átvertek, mert azt sugallták, hogy valami verekedős ökörség lesz és közben meg wááá!!:)
    Azt viszont nem tudtam, hogy szinte minden filmje ilyen hányatott sorsú volt, nem is értem. Az egyik legprofibb rendezőnek tartom, nála mindig minden a helyén van. Külön szeretem, hogy nem populáris témákat választ, nyilván ez b@ssza a stúdiók csőrét.

  3. Jó írás (bár néhol a mondatok lógnak…), Fincher szerintem a Seven-Game-Fight Club trióval ért fel a csúcsra, azóta tisztes, bár jó színvonalú iparossá szelídült.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztosra megyünk *