81

A tetovált lány (The Girl with the Dragon Tattoo)

A svéd eredetiről Koimbra írt.

Negyven évvel ezelőtt egy családi ünnepség közben eltűnt a nagyhatalmú Vanger-klán egyik tagja, Harriet. Az idős milliárdos meg van róla győződve, hogy unokahúgát meggyilkolták, ezért felbérel egy állás nélkül maradt újságírót, hogy járjon utána az ügynek. A férfi (Daniel Craig) nyomozni kezd, és segítséget is talál egy tehetséges komputerhacker (Rooney Mara) személyében. Közös kutatásuk túl sok érdeket sért és rég eltemetett titkot fenyeget, és újabb gyilkosságra derít fényt.

A svéd író Stieg Larsson a legenda szerint látta, ahogy három barátja megerőszakol egy lányt, akit Lisbethnek hívnak. Nem segített rajta, mert annyira ledermedt, de az élmény arra sarkalta, hogy megírja remekművét a Millenium trilógia néven ismerté vált regényeket. A könyvtrilógia világsiker lett sokmillió példány kelt el, és Svédországban úgy gondolták érdemes megfilmesíteni a könyveket. A trilógia első kötete 2009 februárjában került a mozikba Niels Arden Oplev rendezésében és óriási siker lett. Az alig 10 millió dollárból leforgatott film világszerte 104 millió dollárt hozott. Ekkor már érezni lehetett, hogy a kreatív válságban lévő, ötlettelen Hollywoodi stúdiók előbb utóbb lecsapnak a filmre és elkészítik a mű remakejét, azonban senki nem gondolta, hogy alig két éven belül a moziban köszönthetjük az amerikai Tetovált lányt.

Sokan megijedtek, amikor kiderült, hogy elkészül az amerikai feldolgozása a műnek, ám amikor David Fincher került a rendezői székbe a remény sugara vetült a projektre elvégre a Hetedik és a Harcosok klubjának rendezőjének neve garanciát jelentett a minőségre. A film nem lett rossz, sőt jó, nagyon jó, mégsem vagyok vele kibékülve. Egy remake, egy feldolgozás adjon valami újat, adjon valami különlegest a filmhez, amitől más lesz, mint az eredeti mű, mert ha nem, akkor úgy érzem, hogy átvertek, hogy kivették a zsebemből a pénzt egy olyan műre, amit egyszer már láttam, csak épp más szereplőkkel. És itt pont ez volt a problémám, mint ha Fincher “Ctrl C” “Ctrl V”-vel átmásolta volna Oplev eredeti alkotását.

Mert bár vannak apróbb változások a történetvezetésben, néhány szereplőnél, de ez akkor is a 2009-es Tetovált lány pofátlan utánzása. Ugyanazok a házak, ugyanazok a kamera beállítások, semmit sem változtatott a rendező. Azt gondolhatnánk, legalább a szereplőknél tudnak valami újat mutatni, ám az az igazság hiába a nagy nevek, a svéd verzió színészei köröket vernek Craigékre. 

A 007-es ügynök skatulyájából szabadulni kívánó Craigről kiderült képes színészi teljesítményre és nem csak abból áll a repertoárja, hogy 120 percig keményen néz. Ennek ellenére Michael Nyqvist sokkal hitelesebb jobb volt Mikael Blomkvist szerepében, mint napjaink James Bondja.

Rooney Mara-t éltetik a kritikák, nem egy helyen Oscar esélyesként beszélnek róla. Ami tény elképesztően jól néz ki a címszereplő megformálójaként, ám színészi játékban jócskán elmarad Noomi Rapace által életre keltett Lisbethtől. Ott van az a jelenet, amelyről mindenki beszél, vagyis amikor Lisbethet análisan megerőszakolják. Egyszerűen láttam a fájdalmat Rapace arcán, amikor elsétált, ott egy összetört nőt láttam, tökéletes volt, tényleg átjött a képernyőn az a lelkileg roncs, kicsit talán elmebeteg nő karaktere amit Stieg Larsson leírt. Itt Roony Mara jól néz ki de ennyi, hiába mondja el tucatszor hogy ő elmebeteg és veszélyes, ez nem érződik. Nem rossz az alakítása, de hiányzik belőle az élet az átütő erő ami Rapacenél megvolt!

A szereplők tekintetében az egyetlen pozitív csalódás Stellan Skarsgård, akit nem tudok megunni és aki a Good Will Hunting óta nagy kedvencem. Itt sem okoz csalódást, magasan a legjobb alakítást nyújtja.

Ám nem csak ez a gond, a történetvezetéssel is vannak problémáim. A rejtély megoldásán együtt gondolkoztunk Oplev filmjében a szereplőkkel, helyszínről helyszínre jártunk, itt azonban a nyomozás abból áll, hogy Mara pötyög a gépén pár sort, aztán megy egy kört a motorján és máris rájönnek mi is van a háttérben.

A legdühítőbb azonban a film vége. A 2009-es filmben kaptunk egy korrekt lezárást, itt azonban a központi rejtély végre megoldódott két óra után, ám ahelyett, hogy vége lenne a filmnek, még kapunk több mint 20 perc totálisan felesleges utótörténetet, amelynek semmi haszna. Simán kimehetünk a moziból 20 perccel a vége előtt semmiről nem maradunk le.

David Fincher nagy szerencséje hogy ezt a történetet nagyon nem lehet elrontani, mivel tényleg kiváló és elképesztően magával ragadó. Van egy jó adag nőgyűlölet ebben a történetben, valamint nemi erőszak, kínzás, brutalitás, szex és meztelenség, amit nagyon jól el lehet adni a közönségnek. Persze azért vannak pozitívumai is a filmnek. Dicséret illeti a rendezőt azért, hogy meghagyta a helyszínnek Svédországot és nem akarta Amerikába vinni a történetet.

Steven Zaillian forgatókönyve jól követi a regényt és az eredeti filmet, a jelenetek többsége megmaradt ugyanolyan hatásosnak, mint Oplev művében. Jeff Cronenweth sötét rideg képei nagyon jól mennek a történethez, remekül van fényképezve a film, a téli svéd táj tényleg gyönyörű.

Sajnos ez a film egyetlen egy dolog miatt készült el. Az amerikaiak nem néznek külföldi filmeket így a többség nem látta a 2009-es svéd alkotást. David Fincher most veszítette el az egyéniségét, azt a bámulatos látásmódját, amit megszerettünk a Hetedikben és a Harcosok klubjában, mert ez a film egy iparos munka, ami ugyan nem rossz, de nem mutat semmi újat, egyszerűen egy sikeres és különleges film amerikaiak számára készült másolata. Ennek ellenére, aki nem látta a 2009-es Tetovált lányt annak tetszeni fog az alkotás, mert alapjában véve nem egy rossz film. 75%-ot megadok rá.

imdb: 8,2

rottentomatoes: 87%

81 komment

  1. A kritikád olvasása után kicsit úgy érzem,mielőtt még láttad volna a filmet,már akkor megfogalmaztad,hogy ezt fogod írni. Szerintem nem másolta Fincher a svéd verziót,a házak hasonlósága a könyv miatt lehet,sőt szerintem igyekeztek eltérni a másik változattól,a történet kicsit más szemléletben lett bemutatva,más körítéssel. Teljesen más… és szerintem semmi értelme sincs hasonlítgatni, 2 féle változat. Abban egyetértek,hogy Noomi Rapace sokkal hitelesebb volt Lisbeth szerepében. Fincher kihozta a maximumot ebből a történetből és bármennyire is divat most szidni az amcsikat,sokkal jobb munkát végeztek.

  2. @Dean6: Ott a pont. A közönség szereti a pontszámok alapján, és ahogy látom, olvasgatom, bizony a többség az amerikai verzió mellett tette le a voksát.

    Egyiket sem láttam még, el szeretném olvasni előtte, de ha csak filmet szeretnék nézni, szerintem ezzel kezdenék, a visszhangok alapján Fincher tényleg kihozhatta belőle a maximumot.

    “Az amerikaiak nem néznek külföldi filmeket így a többség nem látta a 2009-es svéd alkotást.”

    jah, ez lehet, de az véletlen sem lehet ám, hogy DF gondolt egyet és úgy gondolta, hogy ez a film többet érdemelne, amit majd ő aztán tető alá is hoz? DF neve van akkora, hogy azt rendez majdnem amit csak akar, gondolom nem véletlen vállalta el ezt sem… filmipar ide vagy oda.

  3. “Oplev eredeti alkotása” Az is feldolgozás, ha annyira eredetire akarsz utalni az a könyv, Oplev és Fincher filmje is feldolgozás, feldolgozások közül egyiket se lehet eredetinek titulálni, mert mind a kettőnek az alapja, e-r-e-d-e-t-e a könyv.
    A filmet egyébként még nem láttam, igazándiból még a svédet se, de azt nem is fogom, ha már megnézek egy történetet egy igazán profi rendező általi kidolgozást fogok megtekinteni (Seven, Fight club, Zodiac, Social network – ha már ennyi jó filmje van nem lehet elvenni tőle az érdemet).

  4. Ez a kritika baromi jól rávilágít a film betegségeire vagy gyengéire. Vallja már be mindenki magának, hogy attól még nem lesz überkirály valami mert Fincher rendezi és mert amerikai.

    David Fincher az egyik legkedvencebb rendezőm, de itt csak korrekt munkát végzett. Tényleg kihozta a filmből amit lehetett, de a vak is láthatja ha megnézi az eredetit, hogy az a jobb.

    Meg az is egyértelmű, hogy aki ezt a verziót látja először, annak ez tetszik jobban. Hiszen a figurákat ami felépít magában, az agyában, azt ezekkel az arcokkal azonosítja. Ennyi. De ettől még a svéd verzió működőképesebb, húsba vágóbb és csontig hatoló.

    Imádom az amerikai filmeket, hiszen a legnagyobb kedvenceinket nekik köszönhetjük, az egész piacot szinte lefedik a világon. Tény, hogy erősebbek mindenkinél, jobb a marketing, reklám stb.

    Emlékszem amikor kijött a svéd film, – igaz, hogy elég széles közönséghez eljutott – de még így is egy csomóan nem is hallottak a filmről, pedig a könyv nagyon sikeres volt.

    A Fincher-verzió szerepe legalább abban ad pluszt, hogy megismerteti az emberekkel a sztorit. Kár, hogy nem az eredeti filmekkel.

    Az meg nem is vita tárgya, hogy Noomi Rapace ezerszer hitelesebb volt, mint Rooney Mara.

    Ahogy sok kritikában is olvasom, Fincher megtette amit tudott, a film sem rossz, sőt! Ellenben, teljesen felesleges. Az eredetit figyelembe véve legalábbis mindenképp.

    Na így tessék kezelni ezt a helyzetet.

  5. Az az igazság, hogy számos blogon olvastam, hogy ezt a filmet remake-ként tartják számon, ami nem igaz. Mert ez a film nem egy szimpla másolat, hanem Fincher a regényt forgatta le újra,és nem a 2009-es svéd alkotást, ami jelen esetben
    nagy különbség.

  6. @The guitarist: az tény és való, hogy nem remake, hanem erős könyvhű. Azt tekinti alapanyagnak. Azonban ez sem változtat a tényen, hogy így is feleslege volt az amcsi verzió!

  7. @Atkakukac1989: Nos a kritikákat és a nézői visszhangot olvasva én ezt cáfolnám, persze ha nem egy Fincher kaliberű rendezőre bízták volna és nem sikerült volna ilyen jóra akkor elismerem felesleges lett volna. DE szerintem ebben az esetben egy igazán élvezhető film lett, és ki merem jelenteni, hogy Fincher filmjei mellett ez a darab sem szégyenkezhet.Mellesleg a 2011-es évben, egy üdítő színfoltja volt a filmes felhozatalnak.:)

  8. @The guitarist: @gisss: És azt is jegyezzük meg hogy olyan nyilvánvaló a könyv hűségen túlmutató hasonlóságok vannak a filmek között h az mellett nem lehet elmenni. Teljesen nyilvánvaló h erősen hatással volt a rendezőre a svéd változat. Lehet itt ragozni de ez az igazság. Nem lehet egy filmet nevek alapján leosztályozni mert h ezt egy világhírű rendező csinálta… Igenis felesleges volt! EZT A FILMET MÁR MEGCSINÁLTÁK!! Ugyanígy sőőőt sokkal jobban! Ehez tartom magam, ez a véleményem még ha ezért tudom kapni fogok jópár nem tetsző kommentet is. :)

  9. Na akkor én kiállnék Mara mellett. Nem mondom, hogy jobb, mint Rapace, de zseniális a csaj. Hidegebb, zordabb és nyersebb, mint a svéd alteregója, nézzétek újra az eredetit és meglátjátok, Mara ott van nagyon!
    Maga a film tetszett, és elég sok dolgot megváltoztattak benne, nem értem miért lenne pofátlan másolat. Egyedül a végét nyújtották el, abban egyetártek. Nálam 80%

  10. “Van egy jó adag nőgyűlölet ebben a történetben, valamint nemi erőszak, kínzás, brutalitás, szex és meztelenség, amit nagyon jól el lehet adni a közönségnek.” Wow, nekem sincs tul jo velemenyem az emberisegrol, de az eleg sotet meglatas, hogy csak egy kis anal rape kell egy filmbe, es mar todulnak is be a nepek a moziba!:D

  11. @FayeFaye: Most őszintén ez egy beteg világ… És amig Indexen, Origon 5-6 cikk foglalkozik ezzel h milyen naturalista is ez az erőszak bemutatás, és ez mennyire jól néz ki plusz mennyire újjongva fogadták ezt addig azt kell gondolnom h ez igenis bejön a nézőknek… Torz világban élünk.

  12. Nos, en nem birtam vegigolvasni a konyvet, mert mint nonek tul naturalista volt az eroszak abrazolasa, es epp ezert a filmeket sem fogom megnezni – kar, hogy nem tartottak meg az eredeti sved cimet, a tetovalt lany smmit nem jelent, de a “ferfiak, akik gyulolik a noket” nagyon talalo. De, azt hiszem azert eltetik a az eroszak naturalista abrazolasat, mert nem erotikus, nem voyeuristikus, hanem annak mutatjak be a fizikai es nemi eroszakot, ami: brutalisnak. Raadasul a noi szereplok “nyernek”, azaz felulemelkednek es bosszut allnak.

  13. shame on me, de engem a könyv se fogott meg (mármint a fülszöveg, csak odáig jutottam), az eredeti filmet se láttam, é ezt se fogom megnézni valószínűleg.

  14. Én előszőr olvastam a trilógiát, utána néztem meg a svéd filmet. és nem valószínű, hogy az amerikait – akárki is rendezte – megnézném, mert minek.

    Nem értem miért kell az amerikaiaknak minden európai filmet újra megcsinálni? Valaki homályosítson fel. Ennyire sok a pénzük?
    Pár bukás a sokból:
    Magas barna férfi,
    Amerikai Taxi, Úuu, ez de sz*r, nem tudtam végignézni!
    stb.
    És nem értik az európai humort. Áhh…
    Most is a hófehérkéből forgatnak akciófilmet. Osz mé’? Nincs egyetlen új témájuk sem? talán filmesítsenek meg Rejtő Jenő könyveket, azokat megnézném, főképp, ha Ridley Scott is rendezne. 😀

  15. @JimGilmoure: Szerintem kétféle szellemi tunyaság szükséges ehhez. Egyfelől a filmipar ötlettelensége, másfelől az amerikai közönség renyhesége, aki nem hajlandó föliratos filmet nézni.
    (De most morcos kedvemben vagyok.)

  16. Az eredeti svéd trilógia közül nekem az első rész bejött, tetszett. A második már nagyon nem volt ínyemre, a harmadikat meg csak erősen szenvedve tudtam végignézni.

    Fincher verziója érdekel, de fogalmam sincs, hogy mikor ülhetek be rá. Remélem minél előbb.
    Rapace jó volt és a nemzetközi elismerés meghozta számára a hollywoodi ajánlatokat, bár a Sherlock Holmes 2-ért kár volt.
    Mara szerintem jó választás, hisz alapvetően ide nem egy bögyös szexi színésznő kell, hanem egy teljesen vékony, törékeny nő kellett, akiről el lehetett hinni, hogy veszélyes is tud lenni. Fincher lát valamit Marában, a Közösségi hálóban csak kis szerep jutott neki, itt meg bizonyíthatott, szóval bízok benne, hogy jó és hogy további szerepeket kap.

    Oscar? Fincher megmondta, hogy az Akadémia nem igazán díjazza az anális erőszakot:) Sok díjat nem fog kapni.

    Remake? Nos, manapság erősen azt mondogatják mindig, hogy újszerű lesz, hogy ez nem feldolgozás,hanem más. Szerintem ezt a filmet is nyugodtan lehet remake-ként kezelni, de ezen kár is fennakadni valakinek, ha nem így tekint rá.

  17. @unrealnoise: “A közönség szereti a pontszámok alapján”

    Ennek a közönségnek vajon mekkora hányadát teszi ki az amerikai közönség, illetve vajon hányan látták a másik verziót is?

  18. Blogolás előtt egy helyesírási szótárt azért elolvashatna a kedves cikkíró. Röhej, hogy milyen emberek hiszik magukról, hogy jól írnak.

  19. @koimbra: Erről szól a blogolás. Exhibicionizmus. Ami a magukkal elégedett emberek sajátja szokott lenni. Ebben az esetben jogos, amit írtam. Ha magával nem elégedett, és ezért ír blogot (és mondjuk tisztában van a gyengeségeivel, mint pl a helyesírás ismeretének hiánya), akkor meg simán buta. Nem tudom, melyik a rosszabb.
    Tipikus okoskodó bölcsész.

  20. @oOMoHiOo: Persze, a felvetésem adta a lapot, és jogos is a kérdés, de mivel a imdb-n és rateyourmusic-on is csak az pontoz általában aki látta az adott filmet, így a mennyiség teljesen mindegy, az átlagot kell nézni. Lehetne egy tökömtudja hol készült film 10.000 szavazattal 8.9 pont is, míg a másik mondjuk 200.000 szavazattal 8.3, ha szigorúan a számokat és átlagot nézzük, akkor bizony meg lehet nézni az oldalakon, hogy akik megnézték vagy az egyik vagy a másik filmet, általában elégedettebben távoztak közülük azok, akik az amcsis verziót nézték meg.

    nem láttam, nem tudom. és bár a számok néha “hazudnak”, azért gyakran van jelzésértéke is.

  21. @unrealnoise: nem a mennyiségről beszéltem, hogy hány ember voksolt, hanem arról, hogy teljesen logikus az, ha X ember szavaz, amiből mondjuk 70% amerikai és tetszik neki a film, az magas pontszámot ad, ami lehet nem lenne ilyen magas, ha látták volna (de mivel amerikaiak, nem látták) a svéd verziót.

    Ezért nem tartom célszerűnek minden esetben az imdb-re, vagy a rottenre hivatkozni. Ha az adott film “egyedi darab”, akkor mérvadóbbnak tartom, de így a legkevésbé sem.

  22. @koimbra: Pedig tenyleg atnezhetne egy lektor. Iszonyu zavaro neha a kozpontozas hianya (vesszok) vagy a kuloniras (ami meg erdekes dolog, lehetoleg feliratos filmeket nezek, egyfelol orulok, hogy nincs szinkronizalva es megis meg tudom nezni, raadasul valaki ingyen, sajat idejet nem kimelve leforditotta, masfelol meg olyan mennyisegu helyesirasi hibaval (foleg kuloniras) talalkozok folyton a feliratoknal, hogy kinomban kaparom az arcom. Meg rosszabb, hoyg egy ido utan bizonytalan leszek, hogyan is kell irni valamit)

    De hogy meg is modnjam, mivel van gondom:
    “Közös kutatásuk túl sok érdeket sért és rég eltemetett titkot fenyeget, és újabb gyilkosságra derít fényt.”

    Sztem sok az “es”, plusz vesszo nem kell a masodik “es” ele.

    “vetült a projektre elvégre a Hetedik”
    “elvegre” ele nem artana vesszo.

    “néz ki de “
    “de” ele nem artana vesszo.

    “az élet az átütő “
    Masodik “az” ele vesszo.

    Persze, most a kulonirast nem talalom, de ez sztem egybe kellene:
    “kamera beállítások”

    Tudom, kukacoskodasnak tunik, de ha az ember nemcsak betuket es szavakat olvas, hanem az egesz szoveget egyben, akkor minduntalan megakad a kozpontozasi hibakon es az iras helyett azon forog az agya, “vajon mit akart ezzel a szerzo, hogy igy irta?”, mig rajon, hogy semmit nem akart, csak tevesztett.

  23. @koimbra: Hagyd rá nem érdemes vitatkozni. de azért köszi. :)
    @Celtic: Maximálisan igazad van! Köszönöm h felhívtad rá a figyelmem, ennél is jobban oda kell ezekre figyelnem.

  24. Sőt, már a könyv is csak egy feldolgozás ha már egyszer az a valódi megerőszakolás ihlette! :)

  25. Már sokadik blogon olvasom, hogy miért nem olvassa át egy lektor, én nem tudom ti hogy képzelitek el ezt a blogolást, de csak úgy mondom, hogy nem egy többemeletes irodaház legfelső szintjén írja valaki, amit aztán futárral leküldve eggyel lejjebb kijavítanak helyesírásilag, még eggyel lejjebb megszerkesztik, végül beillesztik a képeket és a földszinten elmentik… lektor, aszondja. Megáll az ész.

  26. szerintem sem lehet összehasonlítani a svéd és az amerikai változatot: az amerikai nézhetőbb, szórakoztatóbb, és hitelesebben adja vissza a könyvet.

    engem is érdekelne, hogy miért nevezik sokan (köztük a blogger is) remake-nek, hiszen a remake egy korábbi film újbóli leforgatása, míg ez egy könyvnek a megfilmesítése, függetlenül attól, hogy ugyanazt a könyvet másik rendező is megfilmesítette.

  27. @kinney: Nemcsak a könyvet de a filmet is feldolgozta David Fincher, aki le is nyilatkozta h tucatszor megnézte a filmet mielőtt neki állt volna a film elkészítésének. Mondok egy példát. Ha A három testőrből készült több alkotás is. Nem találsz két egyformát, pedig ugyanabból a könyvből készült az összes. A rendező hozzáadta mindig a saját elképzelését és ebből kisült valami jobb rosszabb alkotás. A probléma ott van hogy David Fincher itt a svéd filmet szinte egy az egyben lemásolta. vannak változások de ezek elhanyagolhatók. Ahogy azt a producerek is elmondták azért lett leforgatva ez a film, mert a svéd alkotás nem jutott el az amerikai piacra olyan szinten ahogy szerették volna. Itt az történt h ahelyett h szinkronizálták volna a svéd filmet, újraforgatták a filmet ismert amerikai színészekkel, és David Fincher nem adott hozzá semmit a történethez, a karakterekhez. Ez egy iparosmunka egy másolta. De ez persze csak az én véleményem, nem kell vele egyet értened. :)

  28. @gisss: “A filmet egyébként még nem láttam, igazándiból még a svédet se, de azt nem is fogom, ha már megnézek egy történetet egy igazán profi rendező általi kidolgozást fogok megtekinteni “

    Szerintem sokan vannak így, az USÁ-ban pláne, ezért jó üzlet újraforgatni a sztorit amerikaiként. Én másképp gondolkodom, annak örülök, ha egy szerény költségvetésű európai film fel tudja venni a versenyt sikerben, nézettségben Hálivúddal. Az összehasonlításhoz nem tudok hozzászólni, a svéd filmet láttam, és az kiváló volt, az élmény hatására meg is vettem és elolvastam mindhárom kötetet. Azt hiszem, kimaradsz valamiből, ha csak a remake-et nézed meg azért, mert azt Fincher rendezte, de te tudod…

  29. Ez az új divat, a Let the right one in amarikai remakejét is adaptációként próbálták eladni, miközben a könyvnek ugyanazt a részét dolgozták fel – holott az eredeti könyv kb. háromszor olyan hosszú és egy egészen másfajta filmet is lehetett volna belőle csinálni. Kurosawa Ranja, az tényleg egy eredeti feldolgozás.

  30. Van azért jó példa is a remake-re, pl a Scorsese-féle Tégla, de attól tartok, ez inkább kivétel, mint szabály.

  31. @BeniMan:

    a fene tudja, szerintem elég eltérő volt a két film, a svédben konkrétan csalódtam a könyv után, sokkal többet vártam tőle, az amcsi meg kellemesen szórakoztatott és hitelesebben követte a könyvet, mint a másik.

    a svéd főszereplő karaktere szerintem egyértelműen más volt, mint a könyv főhőséé (de ez nem a színész hibája, inkább a rendezőjé, mert pl. a legutolsó mission impossible-ben ugyanaz a svéd színész kiváló volt), igaz daniel craig sem volt tökéletes, gondolom fincher ellensúlyozni akarta james bondot, a könyvben nekem blomkvist tökösebb gyerek, a végén kicsit vicces volt, hogy craig folyamatosan fél a tíz évvel idősebb stellantól :-)).

  32. @oOMoHiOo: Oké, értem már. Meg persze van is benne valami, bár a filmbuzik és pontozók általában tudnak elég kritikusak is lenni, az nem elég egy magas pontszámhoz hogy valami amerikai. De persze ebben gondolom egyetérthetünk. Oké, csomó amerikai nem látta a húdejó eredeti svéd verziót, és akkor így csalóka a kép. Viszont nézd meg itt: (rateyourmusic az egyik kedvenc oldalam)
    rateyourmusic.com/film/the_girl_with_the_dragon_tattoo/

    rateyourmusic.com/film/man_som_hatar_kvinnor/

    3,61 vs. 3,28 úgy, hogy a svédet kétszer többen pontozták/látták.

  33. @Hobbijogász: Idezek magamtol, oke?
    “Pedig tenyleg atnezhetne egy lektor.”

    Ezt vedd ugy, hogy “vegre Magyarorszagnak is lehetne egy tisztesseges kormanya”…Szoval olyan remeny, ami nyilvanvalo okokbol nem valosulhat meg (nyilvan nincs penze egy blogot ironak lektorra). Nem azt mondtam, hogy “ezutan nezze at egy lektor, mert kulonben soha tobbet nem olvasom” (nem vagyok en agressziv kismalac), csak leirtam, mint _ohajt_, ami ugysem valosul meg, de jo lenne.

  34. @Dr. Trebitsch: Ugyanigy jartam. Egesz pontosan a HVG-ben olvastam a sved krimikrol es be is szereztem a Tetovalt lany es a Jar city filmvaltozatat. Kicsit furcsa volt mindket film, de nem rossz. Viszont utan megvettem a trilogiat es vegigolvastam, nehez volt letenni. Majd megnezem az amerikai verziot is, csalodni nem fogok (gondolom), nem varok tole relevaciot, az mar megnyugtat, hogy rosszabb nem lett :)

  35. @BeniMan: A legütősebb alkotás a trilógia első könyve. Odacsap, székhez szögez és nem tudsz levegőt venni.Aki volt már Svédországban látja, hogy rettenetesen elkapta a rendező a leírásokat és az ottélők bemutatását. A második könyv is magával ragad, de a harmadik könyv epikus vonala fáradt, néhol unalmas összehasonlítva A tetovált lánnyal.

    ” A tetovált lány” svéd film nagyon jó, számomra Rapace pont olyan , mint elképzeltem, tökéletes választás — Mara kevésbé.

    Bár a svéd rendezés és szereplőválasztása is néhol mellényúl, pl . Erika figurája és a gyenge szerkesztőségi munkatársak …, de Ficher filmjénél szerintem is sokkal jobban visszaadja azt amit Stieg Larsson könyvében elolvastunk.

  36. az eredetit nem láttam és nem olvastam a könyveket. csakis azért néztem meg mert imdb-n 8 felett van. elhatároztam rendszeressen megnézek vmit ha ott 8 felettit kap… szegény edem szendlel várhat rám a jack és jill-el a kettes körüli pontjával 😀
    De komolyra fordítva a szót jó hosszú film annyi szent , de jó a történet jók a helyszínek pláne a téli jelenetek. Színészekben se találok kivetni valót. Jól van összerakva tény. Eggyel nem voltam kibékülve a sok sok erőszakkal. Tudtam nagyjából mire ülök be és vágytam is egy kis groteszk borzongásra. Konkrétan a fele is elég lett volna ezt túlzásba vitték… ma délben voltam moziban egy nagy teremben össz ha harmincan voltak és mikor a csóka visszakapja amit adott szegény lánynak akkor ugy 8-10 ember felállt és elhagyta a termet. Ezt lehetett volna felére venni , de igazából más kivetni valót télleg nem találol benne 8 p. 😉

  37. Ugyanolyan házak: persze bazmeg, mert Svédországban minden ház ugyanúgy néz ki (egy amerikainak pl. Budapest tiszta olyan mint Párizs, jééééé).

    Továbbra sem értem továbbá, hogy miért olyan nehéz felfogni az amerikai remake okát. Azért forgatják újra a sikeresebb európai filmeket, mert az amerikai átlagember nem néz meg filmet, ami nem angolul van. Ott nem szinkronizálnak, hanem újra leforgatják és pont. Olyan kurva nehéz ezt felfogni?

  38. Remek írás, minden szava igaz! Ráadásul én egy hejesírási hibát se találtam benne. Ha kel lektor szóljatok, én válalom.

  39. @Maya–: kb. 45 kilós a könyvekben. és alacsony. többször utalnak rá, hogy nem értik, hogy egy ekkora nő, hogy tudott túlélni ezt-azt.

  40. @Maya–: Ha csak a testalkatot nézzük Noomi Rapace tényleg rossz választás volt, hiszen megvan 60 kiló is :) Színészi játék terén azonban ellensúlyozta ezt.

  41. Nekem az nem tetszett, hogy “Kalle” Blomvkist miért ez az übermacsó Craig! Hát egy puhány nagyvárosi libsi újságíró, könyörgök!

  42. A Hetedik és a Harcosok klubja két jó Fincher film. De kb ennyi amit fel tud mutatni. Az Alient nem tudom megbocsátani, a Zodiac és a túlértékelt Social Network szörnyű. De a kultúrsznob mindenre nyomja a 10-est az IMDB-n, ami Fincher. Vagy Nolan. Mert most ez a divat. 15 éve meg Tarantino.
    Nekem a svéd filmek azért tetszettek, mert hiába, na a svéd stáb csak jobban visszadja a svéd világot, és mindig jobb egy autentikus nyelven játszódó filmet nézni, mint az angolosítottat.

  43. Én csak a svédet láttam – jól meg volt csinálva (csavaros sztori, jó színészek, jó rendezés), de én nem nagyon szeretem ezeket a fajta filmeket, szóval sem a könyvre, sem a Fincher-féle amerikai verzióra nem vagyok kíváncsi. De persze ettől még abszolút elfogadható számomra, hogy sokak az amerikai filmre esküsznek.

  44. Az mondjuk szimpatikus, hogy Fincher legalább bevallottan a svéd film hatása alá került… és megértem, ha esetleg komplett beállításokat, jeleneteket vett át abból, mert olyan jónak találta őket (és, nem utolsó sorban, már “ki voltak találva” számára:D).
    Amerika sajnos rettentő soviniszta – ha nem hazai gyártmány, nem nagyon akarnak semmire pénzt áldozni.
    Egy film esetében pedig számukra magától értetődik, hogy Amerikában készüljön, az iparág őshazájában (mármint szerintük Hollywood az őshaza:P).
    Emlékszem, hogy anno Andrew Vajna a Miniszter félrelép nagy sikerénél fejébe vette, hogy leforgatja angolul, amerikai színészekkel is – ez akkor sokaknak nem fért a fejébe, hiszen a magyar színészek színe-java játszott benne, ráadásul elég jól sikerült (egy eredetileg is sikeres színdarab adaptációja)…

  45. A könyv nagyon gyenge, mit várjunk egy svéd krimitől, ennél a film csak jobb lehet, de azért önként biztos nem nézem meg s a sivár ponyva ismeretében ezt másoknak sem javaslom.

  46. Most lett vége a filmnek, ami nagyon fura volt, hogy 10 percenként felröhögött az egész mozi, ugyanis tényleg, nagyjából ilyen időközöként elhangzott egy (mondjuk) vicces beszólás. Azon gondolkodom, hogy vajon csak a szinkronnak köszöhetőek ezek a poénos beszólások (azt is vicces hangsúllyal mondák, amit nem kellett volna), vagy vajon már eredetileg is ilyennek szánták? Látta valaki eredeti nyelven?
    Nekem elég alaposan szétzúzta a film komor hangulatát. (A svéd változat minden volt, csak vicces nem, jobban is ütött úgy)

  47. @Maya–: Kicsi, de erős.Határozottan izmos, kimondottan vad és közelharcra edzett, arra készen, hogy csak magára számíthat, ha meg kell védenie magát. Rettenetes élete volt, megtanulta, hogy vannak olyan helyzetek amikor ütni kell hogy védekezzen.

  48. Nekem kifejezetten tetszett a film, igaz, a svéd verziót nem láttam, és a regényt sem olvastam. Egyébként nem remake-ről, hanem a könyv újbóli feldolgozásáról beszélünk, legalábbis a készítők így aposztrofálták a 2011-es A tetovált lányt.
    (Ha valakit érdekel, itt bővebben kifejtettem a véleményemet: muse.blog.hu/2012/01/21/a_tetovalt_lany_the_girl_with_the_dragon_tatoo_1 )

    (Off megjegyzés: a helyesírásra kicsit figyelj oda jobban, főleg a vesszőkre; a hibák sokat levonnak egy kritika értékéből!)

  49. @Maya–: Jo kerdes…Kulsoleg torekeny, de igazabol izmos es nagyon gyors (masodik vagy harmadik konyvbol derul ki, hogy tobb evig bokszolt)

  50. @winterbrain: Alkalmas, de meginkabb kozt. elnoknek :)

    Egyebkent egyszeru a megoldas: olvassa at masik szerzo is a postot. En tudom magamrol, hogy a sajat irasomban ritkan veszem eszre a hibat, ezert barmit irok, ami hivatalos lenne, atkuldom egy kolleganak, hogy nezze mar meg, nincs tul sok hiba benne (szeretek felregepelni es betuket felcserelni).

    A sajatjaban azert veszi eszre nehezen a hibat az ember, mert tudja, mit irt es azt is latja ott. Mas irasaban viszotn ertelmezni kell a szoveget es ezert jobban kibukik, ha valami rontja a szoveg erthetoseget.

    De asszem felesleges nekem is ennyit beszelnem rola, csak ugy felotlott bennem.

  51. @BeniMan: Szerintem egyszerűen arról van szó, hogy aki ezt látta először, az ettől lesz elájulva, aki meg az előzőt, az attól. Pl. a Memento, vagy a Tökéletes trükk, de főleg a Mátrix nem adja ugyanazt, miután egyszer fény derült a nagy csavarra.
    Nem olvastam a könyvet, és nekem mindkét film tetszett, most igazán megfogott a Salander karakter, és más, de attól még ugyanolyan jó az egész. Aludtam már rá kettőt, és egyre jobban bejön.
    Ennek ellenére az a véleményem, hogy Finchernek nem kellene az idejét ilyesmire pazarolnia, amikor tud ő eredetibbet meg jobbat.
    Persze nem fogok tiltakozni a pufidzsekis Craig ellen a következő két részben.

  52. Ja, meg azért Rapace meg Mara kilóiról vitatkozni… Vékony, törékeny, sebezhető, elsőre is vágja az ember a lényeget.

  53. Én megnéztem mindkét filmet – az eredetit és a Fincher-félét is. Sajnos egyet kell, hogy értsek azokkal, akik azt mondják: “kár volt ezt leforgatni”. Semmi újat nem adott hozzá a történethez, a szereplők ugyanazt a sablont követik, mint a svéd verzióban. Amit pedig változtattak rajta, az csak ártott:
    – az újságíró férfiasabb lett, ezzel sajnos ellensúlyozták a lány kemény, fiús alakját, amely viszont a lényege a filmnek. Ő viszi egyértelműen a történetet, ő választja ki a partnert egy röpke numerára, amely annyit is jelent neki és úgy kell a férfi mellé, mint egy mentőangyal – mint ahogy az is a film végén.
    – a tetovált lány nőiesebb lett megjelenésében is. Igaz, hogy az önmagának való, kissé antiszociális volta megmaradt, de NŐ-ként jelenik meg a filmben. Lehet, hogy én vagyok a hülye, de nekem az eredeti változatban eszembe sem jutott, hogy egy lányt nézek a vásznon. Itt viszont – pont a Craig macsósabb karaktere miatt – lágyítottak a figurán és ez okozta azt, amit mások is megjegyeztek, hogy a közönség néha vidáman kacarászott 1-1 beszólásán. Nem volt meg a súlya a karakternek. Égnek álló haj és fél kilónyi piercing még kevés hozzá. Ha Rooney Mara Oscar gyanús, akkor Rapace számára Új Díjat kellene kitatálni, ami magasan űbereli az Oscart – ugyanis ennyivel jobb volt!

  54. @Coolet: Minden szavaddal egyetértek! Jól rávilágítottál a problémákra. Finchert szeretjük, de ez nem kellett volna.

  55. Jó A tetovált lány, csak nem kellett volna bele a tetovált lány.

    Először is leszögezem, erről a filmről nőknek nem szabad recenzeálni, nem is engedném, másodszor megkérdezném azokat, akik valami európai gőgből leírták Magyar Hírlaptól Magyar Narancsig, hogy a Fincher-féle közelében sincs a „katartikus” eredetinek, hogy ugyan már, miért? Azért, mert a svédben kráterarcú tévészínészeket és Berényi Claudiákat kell nézni, akik mintha krétát nyeltek volna az IKEA katalógusban, míg a hollywoodiban sztárokat (pl. Daniel Craig), és míg Niels Arden Oplev Fincher stílusában akart forgatni egy sorozatgyilkos filmet, azt nettó hozta séróból David Fincher, jelenetről jelenetre, csak ötször akkora büdzséből, jobb üldözésekkel és még pluszban belelocsolt egy kis expresszív szépiát a gyilkos napra visszaemlékezésnél? Végül azt is megkérdezném, egyébként hol van a katarzis, de igaz, ezt egy nő írta.

    Szeretjük, amikor a szépen fényképezett havasi tájak sötét perverziókat kontrasztálnak. Ezeket az északi elfojtásokat, hóba burkolózást, bergmani pszichoanalízisdrámákat. Mikor a fiú egyszerre apa, testvér és nagybácsi, a gleccsersima skandináv dizájn alatt pedig robbanásig feszül a családi titok, ott, ahol mindenki decens, foszforgazdag fehér húst eszik (vagy vegetáriánus), övék a világ legbiztonságosabb autója. De a szoknya alatt fasza van a gyöngysoros konzervatív nagyasszonynak, mert három nemzedéke egymás közt házasodnak, meg titkon buziorgiákon vesz részt a hatvan éve kormányzó szocdempárt elnöke.

    És aztán kibukik minden, mert előkerül egy fotó, amin nagyapa, Günter Grass és Eder mester együtt pacsizik a Waffen-SS-ben, vállpántban és alsónadrágban. Tökéletes alap.

    Ellenben a “jegyeztemmel” kommunikáló tetovált hackerlány dühítően idegesítő karakter, nagyjából, mint az összes zolg együttes keveréke az Űrgammákból, beleérve Csillát és Jocót. Felőlem lehet saját maga démona, de amikor képernyőn flegmázott, torzult el az arcom. Igaz, tényleg erős, amikor análisan meghackeli a svéd Csuja Imre, és Fincher még belenyomott egy olcsó kemikáliás diszkóleszbit, de nem mondhatni, hogy összeomlik a film rendszere, ha kihúzzuk belőle.

    Egyedül a végén van dramaturgiai jelentősége, amikor golfütővel üti szét a nagy Hímnősemlegest játszó sajtmajszoló garbós gyilkos száját, akibe ehelyett simán belezuhanhatott volna Nils Holgersson egy vadlibával, hogy meglepő legyen, mert a svédcsavaros kriminek gyárilag elég banális a vége.

    Ám ha kitépjük belőle a hackerlányt és a feminista kiáltványt, tagadhatatlan, hogy a nyomozós, biblikus, rituális gyilkossági, retrospektív szál nagyon erős. Fincher vágja az atmoszférát, noha úgy tűnik, a Hetedik michelangelói igénnyel megkomponált sorozatgyilkosságaival, melyekhez képest egy vért hányó Lakatos Márk délutáni Walt Disney, már kiélte magát, így elhagyta azokat. Impresszív képeket ezúttal nem mutat seggből kimetszett hájdarabokról, kitekert fejű prostituáltakról, ehelyett a piercing és a sérülés balról jobbra került a tetovált lány és az újságíró szemhéján, szóval nem mondhatni, hogy Fincher merészet csavart volna, csak azt képről képre újraforgatta Niels Arden Oplev moziját, jobban, akciódúsabban.

    Ő lenne a moralizáló David Fincher, a Hetedik, a Játszma, a Harcosok klubja és a George Michael-klipek rendezője. Elég kiábrándító, hogy a fenti várostrilógiát, a kilencvenes évek legerősebb sorozatát, szinte szentháromságát alkotó Fincher, az ezredforduló csúcsrendezője, most már annyi bátorságot sem vesz, hogy a svéd történetet legalább az Egyesült Államokba adaptálja, keleti parti protestáns közegbe.

    A filmben még a legnagyobb bevállalás, hogy az intróban Trent Reznor remixelni merészelte a Led Zeppelin Immigrant Songját. Melynek jamesbondos kisfilmjében a korábban minden díjat besöprő videókliprendező oktat.

    Gyönyörű kivitelezésű, pazar krimi. Lélektelen, de technikailag perfekt. Akár a film gyilkosa.

  56. Én először elolvastam a trilógiát (gyanítom, hogy a poszt szerzőjével ellentétben), aztán megnéztem a svéd filmeket, majd ma az amerikai változatot is.

    Annak ellenére, hogy előbb láttam, nekem nem a svéd változat tetszett jobban, sőt.

    A svéd film nekem nem tetszett. Nem csak azért, mert néhány szereplőt másképp képzeltem el a könyv alapján (pl. Mikaelt nem olyan puhapöcsű balféknek), hanem főleg azért, mert a könyv jól átgondolt cselekményéből egy zagyva salátát csinált. Az volt a benyomásom, mintha a készítők évekkel ezelőtt átfutották volna a könyvet, de már nem emlékeznének pontosan, hogy ki mikor miért mit csinált. Vagy mintha csak úgy fél füllel hallották volna a buszon, ahogy valaki elmeséli a sztorit a haverjának. Emellett egyes lényegtelen részek túl sokáig voltak a képernyőn, míg néhány érdekes elem teljesen ki is maradt a filmből.

    Az amerikai változat lényegesen jobban ragaszkodik a könyvhöz (azért is van a végén az a “felesleges” rész – amit azért valóban lehetett volna egy kicsit rövidebbre venni). Nekem tetszik az, hogy belevettek olyan “apróságokat” is, hogy Blomkvist lánya segít rájönni, hogy bibliai idézeteket takarnak a számok. Ha jól emlékszem, erre az eredeti filmben Lisbeth jön rá magától. ???

    Lehet, hogy csak rossz napom volt, amikor a svéd filmet láttam, úgyhogy valamikor megnézem újra, de én – a könyv után – elsőre egyszerűen nem láttam benne a nagyszerűséget, sőt…

    Aki meg “elvből” nem nézi meg bármelyik verziót, vagy nem olvassa el a könyvet, és emellett még kommentel is, annak csak gratulálni tudok.

  57. Megnézve.
    Fincher tud valamit, hogy ki tudta harcolni, hogy svéd tájon játszódjon a cselekmény. Érdekes, hogy míg az ő verziója Amerikában már 100 millió közelében jár, addig a svéd változat ennek töredékét hozta. De vajon miért?
    És mi került ebben 90 millió dollárba?

    No sebaj. Szerintem az originallal egyenértékű, azaz 70 %. Mara teljesen jó választás volt, abszolút hidegnek, fagyosnak tűnik. A történetben meg nincs semmi rendkívüli, meglepő azok után, hogy láttam a svédet.
    A zenére próbáltam figyelni, de nem maradt meg bennem, kivéve az elején az a jó kis montázs (vagy mi:)).

  58. @koimbra: Azért a svéd is hozott 104 millió dollárt világszerte. És ha belegondolunk hogy 9 millióba került csak… Mindenesetre nem értem mi került az amerikaiba 90 millióba…

  59. @Dean6: Craig 7 millió, Marának esetleg 3-4, Fincher szerintem 10. Nincsenek zúzós effektek, sem verekedések. De hát az amcsik mindig is szerették a pénzt költeni…vagy pénzt mosni:)

  60. Egyébként meg hiába hangoztatták Fincherék, hogy nem remake-et csinálnak. Mert akárhogy is nézzük nem nagyon tudnak eltérni a könyvtől és gyakorlatilag ugyanazt a sztorit regélték el, mint svéd kollégáik. Voltak benne eltérések, de ettől függetlenül ugyanaz volt az egész.

  61. Amikor meccset néztek, akkor is mindig összehasonlítjátok a csapatok költségvetését? :)
    Engem személy szerint soha nem érdekelt, hogy egy film mennyibe került. De az nyilvánvaló, hogy ha a kisvárosi diákok rockzenekara vagy az Iron Maiden lép fel egy partin, akkor nem ugyanannyi lesz a számla végösszege (meg a bevétel sem). De persze attól a kisvárosi diákzenekar még adhat szórakoztató, sőt remek koncertet. És riszpekt, ha sikerül. De utána lehet-e azt kérdezni, hogy mire kér az Iron Maiden X dollárt egy este, mikor ezek a srácok ilyen bulit csináltak (szinte) ingyen? :)

  62. @koimbra: Persze, mindkettőnek a könyv volt az alapja. Fincherék nem is nagyon akartak eltérni a könyvtől, egy-két kisebb dolog kivételével. A svéd viszont eltért, méghozzá sokszor ok és értelem nélkül.
    Az amerikai verzió se a világ legjobb filmje, de legalább nem bosszantott halálra, ahogy apró mozdulatokkal kiherélik a cselekmény részleteit.

  63. Végülis rászántam magam.

    Fincher visszafogott és stílusos, Mara tűrhető (Rapace jobb), Craig rendben van, a megváltoztatott befejezés is működik. Viszont. A nyomozás szála rosszul vannak felfűzve, a néző nincs bevonva, és az érzelmi kötődés is nulla (ezekben mind jobb volt a svéd film).

    Összességében felesleges volt. Minden újra van hasznosítva benne, az egyetlen igazán érdekes dolog a főcím alatt hallható Led Zep nóta, de az is csak azért, mert az eredeti hátborzongatóan jó zene.

  64. A svéd verzió Amerikába se hozott rossz pénzt,főleg annak fényében,hogy itt többen azt hiszik,csak saját filmjeikre hajlandók beülni.Amúgy,ebben sincs azért rossz dolog,valamint ott igen tudatosan védik honi filmgyártásukat–más kérdés,az agresszív külföldi nyomulást hogy nézzük.Dehát..ez ugye termék.Elsősorban.Esetleg sajnos??
    Ez pedig nem remake.Nem kell hanyatt esni egy valóban jobbnevű,sőt kimondottan jó rendező nevétől,Fincher amit tudott hozzáadott művéhez,szerintem jobb lett,mint a svéd,több okból,mondom ezt úgy,azt is szeretem.Viszont alapanyagszolgaibb-de tré szó:)),és pont ezért logikusabb is mint a másik,ahol néha csak leültek a számítógép elé,oszt megvolt a válasz.Ami viszont lényeges:a svéd folytatások bizony elég gyengék,mintha TV filmet néztem volna,kidolgozás,akció,vágás pocsék,nem véletlen,hogy nem Oplev dirigálta őket,ő nem értett egyet a rohanással,amit a siker indított be (minél előbb be akarták a 2-3-ik részt mutatni moziba),így kiszállt.Azok színvonala gyász,pedig a történeten érezni,hogy erősebb,így ez a feldolgozás érthető,ha az amcsik meg akarják csinálni mind a 3-at,a közepétől csinálják csak,mert a 2-ik már zsér lett???
    Valamint.Fincher filmje persze hogy több helyen hasonlít Oplev melójára,azért ez még akkor is egy krimi is…ahol A-B-be máshogy nehéz eljutni,pont a történet logikája miatt ugyebár.Emberi dolog,hogy ilyenkor bevillan,jéé,ezt láttam már előbb,máshol,a svédbe!…és valóban,ha a svédet már láttad,így is van,ami adhat okot csalódásra,pedig a fentiek miatt érthető.
    Valamint ugye,a regény azért más dologért született,és ez független mindkét filmtől.Csak jó kriminek könnyebb eladni,bár jópár kritikus írta azt,a sztori annyira bonyolult,mint egy Döglött akta rész.(ami egyrészt igaz,másrészt viszont kibontva minden egyszerű mindig,nemdebár)
    Szóval…nézetek és azok ütközései.Mindenki azt lát,amit akar,nálunk Fincher munkájának megítélésében tartok tőle,belekever a nézők érzelme az amcsi filmgyártáshoz,ami meg hiba,hisz eleve némi negatív tartományból indul az értékelés.(Kár írni vissza,nálam és nálam nem,mert…tudom.Annál,Nálad és nála pont nem,tudom.)

  65. Fontos dolgot kérdeznék! Lisbeth idős nevelője mitől vesztette el a hangját?

    Ez az egyik.

    A másik: a Wennerström-ügy ugye teljesen kimaradt a 2009-es verzióból?

  66. @L’Angelus: Az első gyám, Palmgren agyvérzést kapott. Lisbeth talált rá, és mivel az orvosok akkor azt mondták neki, hogy nincs sok esélye felépülni, Lisbeth sokáig azt hitte, hogy Palmgren meg is halt.

    Wennerström: nekem is úgy rémlik, hogy ilyen “apróságok” kimaradtak.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


× egy = 3