FilmDROID Úgy tűnik, minden négyzetre lett emelve és be lett lassítva. Ja, és felkapcsolták a fényeket.
Update: befutott a magyar verzió is (lejjebb).
Author: Filmdroid
A Molly’s Game újabb előzetese
John posztja
Hírcsokor
John posztja
Tegnap, egy nappal azután, hogy eltolták 2020 áprilisára a Halálos Iramban 9-et, a Universal stúdió bejelentette a széria egyenlőre cím nélküli spin-off filmjét Dwayne Johnson és Jason Statham főszereplésével. A premier dátuma jelenleg 2019. július 26. A forgatókönyvet az a Chris Morgan jegyzi aki a 4. rész óta folyamatosan a sorozat mellett van. (The Wrap)
A Bruce Willis főszereplésével készülő Bosszúvágy reboot premierjét áttolták november 22-ről 2018. március 2-re. Oda, ahol a Jennifer Lawrence thrillere, a Red Sparrow, illetve a Rachel McAdams és Jason Bateman főszereplésével készülő Game Night vígjáték lesz az ellenfele. (Variety)
A Universal stúdió törölte a Bride of Frankenstein című filmjük premierdátumát. A Dark Universe következő részének sorsa így bizonytalan. (Hollywood Reporter)
Tom Cruise 7 hét kihagyás után visszatért a Mission: Impossible 6 forgatására, a munkálatok közben elszenvedett bokatörését követően. Nem is akárhogyan, a forgatásról készült fotók alapján ismét akciószekvenciákat forgatnak. A film bemutatóját egyelőre nem tolták el. (Collider, képek: Daily Mail)
Replicas – Keanu Reeves újra scifiben
John posztja
Kijött Keanu Reeves következő filmjének előzetese, melynek címe: Replicas. A scifi-thrillerben Will Foster (Keanu Reeves) szintetikus biológus egy autóbalesetben elveszíti a családját, melybe nem tud belenyugodni, és megpróbálja őket klónozással visszahozni. A rendező Jeffrey Nachmanoff, aki eddig főképp sorozatok rendezésében vett részt, illetve producerként tevékenykedett, valamint neki köszönhetjük a 2008-as Az áruló című filmet Don Cheadle-lel a főszerepben.
Elhunyt Király Jenő
73 éves korában elhunyt Király Jenő Balázs Béla-díjas filmesztéta, egyetemi oktató, a műfaji film szakirodalmának egyedülálló alakja. Hiánypótló életműve felbecsülhetetlen a magyar film számára. Nyugodjék békében.
Király Jenő 1943. december 1-jén született Sopronban, 1962-1967 között az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt, 1970-től az ELTE BTK-n filmesztétikát tanított.
Heti bemutatók
Szárnyas fejvadász 2049 (Blade Runner 2049): Ridley Scott és Denis Villeneuve mítoszhosszabbítása Harrison Forddal és Ryan Goslinggal. Várós. (163 perc, előzetes)
Borg/McEnroe: Sportcsillagok ha összecsapnak – film a tenisztörténelem legnagyobb rivalizálásáról. (107 perc, előzetes)
A négyzet (The Square): Robert Östlund Cannes-i Aranypálma-díjas agymenése. (142 perc, előzetes)
Dupla szerető (L’avant double): Terápia-thriller francia módra. (107 perc, előzetes)
Hans Zimmer: Live On Tour (2016): Napjaink legmenőbb filmzeneszerzőjének tavalyi prágai fellépése. (150 perc, előzetes)
SURVIVE
Olvastátok Koimbra hétfői bejegyzését lejjebb, miszerint egy időre szünetelteti a blogolást itt, a FilmDroidon. A sok reakció, biztatás és kérés nyomán úgy gondoltuk, megpróbáljuk valahogy mégis folytatni. Az elmúlt majd’ tíz év színvonala és történelme kötelez minket – na meg a jó öreg Robert Downey Jr. itt, a bal oldalon. 😉
Nem tudom még, milyen hangvétellel, milyen rendszerességgel, de lesznek posztok, ez bizonyos; már alakul egy csapat, hogy megoszthassuk a feladatokat.
Ám hogy minél többet adhassunk, mi is kérünk: ha olvasó vagy, kövess, kommentelj és lájkolj minket, hogy érezzük, törődsz velünk! Ha pedig írnál is a Droidra, örömmel fogadjuk szándékodat; feltétlenül írj pár sort e-mail címünkre: filmdroid.blog@gmail.com!
Nikodémus
Könyvajánló – Animáció háromszor
Noha születtek idehaza Macskássy Gyula (1912-1971) színrelépése előtt is animált filmkísérletek, a világ az ő műveinek köszönhetően fedezte fel a magyar animációt. Többek között ezért tartja őt a hazai rajzfilmgyártás atyjának a filmtörténeti kánon. A bőséges képanyagot, valamint az emblematikus filmalkotásokat is tartalmazó kötet amellett, hogy felvázolja az egyes művek (film)történeti közegét és társművészeti hátterét, részletesen bemutatja e szerteágazó pálya kulcsfontosságú fejezeteit, és eligazít az életmű egyes fázisai, a személyes motívumok, valamint a technikai részletek között. (Forrás)
Macskássy Kati, Orosz Márton, Orosz Anna Ida: Macskássy Gyula animációsfilm-rendező tervezőgrafikus, a magyar rajzfilmgyártás megteremtője, MaNDa Kiadó, 275 oldal, 2015, 3791 Ft
Az animációt a közvélekedés még ma is nagyobbrészt a szórakoztató gyermekrajzfilmekkel azonosítja. Pedig e nagymultú – az élő filmnél is korábbi – kiterjedt művészeti ágnak beláthatatlanul gazdag irányzatai, kísérletei, alkotói életművei vannak már vagy másfélszáz éve. Ennek áttekintésére, esszéisztikus, élményközpontú megismertetésére vállalkozott a képzőművész-rajzfilmes M. Tóth Éva, aki az animáció világtörténetén túl különös figyelmet szentel a műfaj hazai történetének, nagyjainak és jelenlegi problémáinak, és személyes érintettségét sem tagadva idézi fel a Pannónia Filmstúdió aranynapjait. (Forrás)
M. Tóth Éva: Aniráma – Animációs mozgóképtörténet, Kortárs Könyvkiadó, 124 oldal, 2010, 3325 Ft
1999-ben jelent meg a Kockáról kockára – A magyar animáció krónikája 1948-1998 című kötet a Balassi Kiadó gondozásában, amely az államosított magyar animációsfilm-gyártás történetét dolgozta fel. A könyv kedvező fogadtatása és az animációs filmek iránti érdeklődés újjáéledése arra indította a szerzőt, hogy mélyebbre ásson az időben, s mentse meg az utókor számára azokat a ma még szórványosan fellelhető tárgyi és szellemi emlékeket, amelyek az animációval foglalkozó magyar vagy magyar származású művészektől fennmaradtak. Dizseri Eszter azt kutatta, honnan, mely műhelyekből indult útjára a 20. század legelején a magyar animációsfilm-művészet, kik voltak, akik kísérleteikkel, majd később művészi produkcióikkal először igazolták e sajátos műfaj létének jogosultságát. (Forrás)
Dizseri Eszter: A kecskeméti rajzfilmstúdió – Az animáció magyar műhelyei, Balassi Kiadó, 182 oldal, 2009, 3610 Ft
Könyvajánló – Nagyszerű rögeszmém, a film
Épp öt éve, 2012-ben mutatták be a neves olasz filmrendező, Bernardo Bertolucci máig utolsó filmjét, ami jó alkalom arra, hogy ajánluk ugyanabban az évben magyarul is megjelent interjúkötetét.
A kötet a világhírű olasz rendező 1962 és 2010 között folyóiratokban megjelent írásaiból: esszéiből, visszaemlékezéseiből és a vele készült beszélgetésekből nyújt válogatást. Bertolucci írásaiban nemcsak a saját filmművészetéről beszél, hanem a filmművészetről és egyben a világról alkotott elképzeléseiről is. Bertulucci rendkívül szókimondó és szuggetív alkotó – könyve letehetetlen olvasmány. (Forrás)
Emitt kritika is olvasható a kötetről.
Bernardo Bertolucci: Nagyszerű rögeszmém, a film – Írások, emlékek, interjúk, Pesti Kalligram, 292 oldal, 2012, 3300 Ft
Film készül a legutóbbi pápaválasztásról
A Netflixnél forog Fernando Meirelles (Isten városa, Az elszánt diplomata, Vakság, 360) kamerája előtt egy film, ami a legutóbbi pápaválasztás időszakát dolgozza fel. XVI. Benedeket, aki 2013. február 11-én bejelentette, lemond pápai hivataláról, Anthony Hopkins játssza, utódját, a március 13-án megválasztott Ferenc pápát pedig Jonathan Pryce formálja meg. A film munkacíme egyelőre A pápa (The Pope), s a cselekmény középpontjában a hírek szerint a két egyházfő kapcsolata áll majd. Érdekesség, hogy anno épp erre az időszakra időzítettek egy hasonló témájú olasz filmet, amiről mi is írtunk.
Könyvajánló – A mai film szimbolikája
Király Jenő, a Balázs Béla- és Hauser Arnold díjas szerző új könyve – A mai film szimbolikája – azt kutatja, hogy korunk emberének lelki és társadalmi problémái miként jelennek meg általában a kor tipikus és különösképpen a legújabb idők jelentős, reprezentatív filmjeiben. A filmek gyakran a társadalomtudományokat megelőző érzékenységgel mutatják be a lelki hidegség és közöny, a szellemi cinizmus, az önimádat és a szenvedélybetegségek elhatalmasodását, a nemi szerepek bomlását, a házasság válságát, a gyermekkor eltorzulását és az ennek nyomában járó általános infantilizációt, a konkurencia elvadulását és a korrupció elhatalmasodását, a társadalmakon belüli és a társadalmak közötti kiéleződő viszonyokat, az életszínvonal különbségeinek abszurddá és elviselhetetlenné válását. A szerző könyve a mai turbókapitalizmus kártékonyságának előrejelzéseit már a némafilmben kimutatja, de a végeredmény, az emberiesség összeomlása jellemzésére összpontosít, melyet a könyv első részének döntő fejezetében, a Saul fia című film vizsgálata során összegez.
Részletesen elemzi azokat a kimagasló filmeket, melyek nagy ugrásokat jelentettek a mai stílus és élményvilág felé, így Hitchcock Psychoját, melynek történeti jelentősége, hogy a fenséget leváltja benne az iszonyat, s a melodrámát a thriller. Kiemelten tanulmányozza Pasolini Salo – Sodoma 120 napja című filmjét is, mely a szerelem nyers szexualitás általi leváltását mutatja be. Verhoeven filmjei elbúcsúztatják a klasszikus hősiesség- és boldogságmitológiát. Ezúttal a szerző részletesen elemzi a korábbi könyveiben is minduntalan emlegetett Turks Fruit című filmet, mint az utolsó jelentős tragikus románcot. Végső áttekintésben kibontakozik a boldogságmitológia leváltása az iszonyat és kéj mitológiája által, mely a XX. század második felében zajlott le.
Elhunyt Makk Károly
Életének 92. évében, 2017. augusztus 30-án elhunyt Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező, a magyar mozgókép mestere, a nemzet művésze – tudatta az MTI-vel a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, amelynek az elnöke volt. Makk Károly 1925. december 22-én született Berettyóújfalun. 1946 és 1952 között végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakát, 1952-ben társrendezőként került a MAFILM-hez. Több korszakos magyar filmet rendezett, a két legismertebb a Liliomfi és a Szerelem, utóbbi Déry Tibor novellájából. A Szerelmet – 45 évvel a premierje után – tavaly levetítették a cannes-i filmfesztiválon is, a magyar filmművészet legjobbjai között tartják számon a mai napig.
Ezen kívül ő rendezte többek között a Mese a 12 találatról, a Ház a sziklák alatt, a Megszállottak, a Mit csinált Felséged 3-tól 5-ig?, a Macskajáték, az Egy erkölcsös éjszaka, és az Egymásra nézve című filmeket is. Utolsó rendezése a 2010-es Így, ahogy vagytok volt, a főszerepeket Cserhalmi György, Nagy-Kálózy Eszter, és Csányi Sándor játszották.
Kapott Balázs Béla-díjat, érdemes és kiváló művész volt, 2004-ben Budapest díszpolgárává avatták, 2005-ben megkapta Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, csillaggal. 2014 óta a Nemzet Művésze. (Forrás)
A zseniális filmrendezőre Schubert Gusztáv FilmVilág-ban megjelent írásával emlékezünk.