FilmDROID Nincs már sok hátra a Hobbit érkezéséig, gyakorlatilag arra számíthatunk, hogy hamarosan minden nap közzétesznek valami kis infót, képet, videót a filmmel kapcsolatosan. Egyelőre itt van egy valag karakter posztert.
- SZÜNET - 2017. október 02.
- Box Office: Tom Cruise visszafogottan indított - 2017. október 01.
- Kristen Stewart lehet Charlie egyik angyala - 2017. szeptember 30.
- 2019-ben jön a Men in Black spin off - 2017. szeptember 30.
- Never Here előzetes - 2017. szeptember 29.
- Sorozat lesz a Rendes fickókból - 2017. szeptember 29.
- Apavadászat előzetes - 2017. szeptember 28.
- Acts of Vengeance előzetes – Banderas bosszút áll - 2017. szeptember 28.
- Jonathan Levine rendezheti az Amerikába jöttem 2-t - 2017. szeptember 28.
- Scorsese és DiCaprio vinné vászonra Roosevelt életét - 2017. szeptember 28.
Szerintem én vagyok az egyetlen a Földön akit ez hidegen hagy… Majd megnézem moziban, de nem vagyok hajlandó lelkesedni.
Amióta Trónok harcát nézek számomra túl gyerekes a LoTR univerzum…
Gyertek bátran, kövezzetek meg! 😀
Nem gyerekes az egy csöppet sem, csak klasszikus fantasy a GYU, itt nem halnak meg a főkarakterek olyan sűrűn, mint a Trónok harcában 😀
GYU-t félre értés ne essék szeretem (olvastam is), de annyira egysíkú minden karakter, hogy az már fájdalmas. Valaki vagy jó vagy gonosz. Ha egy karakter Hugo Weaving vagy szebb annál az jó, ha ronda mint a bűn és nem Hugo Weaving-nek hívják az meg gonosz. Trónok harcában mindenkinek van jó és rossz oldala, mindenkit meg lehet szeretni/érteni kivéve a kis geci szőkét. 😀 Aztán a GyU három részén keresztül csak baktatnak, és úgyis tudja mindenki, hogy az idilli Megye megmenekül, míg a Vastrónért folytatott harc tele van ármánnyal, politikával, és ráadásul tényleg nem lehet tudni mi fog történni öt perc múlva. Nincs egy cél ami köré a jók és ellene a rosszak gyűlnek, hanem csak emberek akik a saját céljaikért küzdenek.
A másik, hogy a klasszikus fantasy szerintem magában hordozza a gyerekes szót. 😀
A Tűz és Jég dalát meg hét köteten át húzza GRRM, s néhol erős a gyanú, hogy nem tud mit kezdeni egy-egy szereplővel, s a történettel. Később pedig az előre nem látott, hirtelen bekövetkezett megrendítő halálok elveszítik hatásukat.
A Gyűrűk ura nagyon is helyén van, igen klasszikus, máig alapot teremtve a fantasy-nek.
A Gyűrűk Ura nem mint egyszerű regény, hanem mint mitológiai eposz működik. Ezért a Jó és a Rossz elszigetelődése, hiszen ez az egész világ nagy háborújáról szól. És ha már itt tartunk, nem egy olyan karakter van benne, aki nem egy egyszerű sztereotípiát testesít meg – Boromir, Gollam, Denethor, Szarumán, Gríma, Théoden, még maga Frodó is a Jó és a Rossz között lépdelt, hosszabb-rövidebb időkre megállapodva egyik-egyik oldal mellett.
A Jég és Tűz Dala pedig már egy elnyújtott rétestészta csupán. GRR Martin eredetileg trilógiaként (!) akarta megírni, sőt, nem egyszer nyilatkozta, hogy talán a hét kötetbe se fog beleférni. Kérdem én, a negyedik és ötödik könyv miről szólt? Nem volt se kerete, eleje, vége, koncepciója, ritmusa, hangulatjelenetekből állt mind a kettő. SPOILER! A szereplők drámai halála pedig elveszítette tragikumát, hiszen gyakran mindenki meghal benne, hogy aztán visszatérjen – lásd Kőszív úrnő, Robert Strong stb. SPOILER VÉGE!