The Purge: Election Year

Egyértelmű, hogy az alkotók kire fognak szavazni. Mintha a Blumhouse-nál csendesen elmosolyodtak volna, amikor az egyik párt bekopogtatott hozzájuk, leadták rendelésüket és közben pénztárcájuk mélyére nyúltak. Lelkes szenátornőben ég a vágy, hogy tegyen valamit Amerikáért és a csúnya, rossz, szegények számára hátrányos törvényt eltörölje, segítségére van pár jó útra tért „kisebbségi”. Kell is az erősítés, hiszen életére törő oroszok és nácik, illetve természetesen a begyepesedett, hatalmukat féltő nagyvezérek.

Az alapötlet egyébként kiváló. Nyilvánvaló, hogy egy kreatív és tehetséges filmes tudott is volna vele mit kezdeni. Minden évben megtartják a Megtisztulás Éjszakát, 12 órán keresztül bármiféle bűn megengedett, még a gyilkosság is. Nem lesz következménye a szörnyű tetteknek. Sajnos az első felvonás egy lagymatag home invasion thriller lett, viszont a folytatásban már kimentünk az utcára és sikerült végre életet lehelni a sztoriba. Bár így sem használták ki túlzottan a lehetőségeket, de a második eléggé élvezhető darab lett.

A harmadikat valahová a kettő közzé lehetne helyezni. Charlie Roan (Elizabeth Mitchell) szenátor nem titkolt szándéka, hogy eltörölje ezt a bizonyos éjszakát, csakhogy az Alapító Atyáknak nincs ínyére és ők a hölgyet tennék el láb alól. Még szerencse, hogy Frank Grillo védi őt, azonban egyedül ő is kevésnek boznyul, még jó, hogy vannak, akik szintén nem szeretnék, hogy Roan-t kivégezzék.

Úgy ahogy a legutóbbi filmet, az Election Year-t is egy erős B kategóriás atmoszféra lengi be. Egészen hátborzongató és egyúttal hangulatos, ahogy a különféle maszkos alakok vígan mászkálnak az utcákon és alig várják, hogy pusztíthassanak vagy öldössenek. Egy sikátorban épp lefejeznek valakit, néhány embert az autó motorháztetőjére láncolnak, de akadnak, akik csak sokkolóval járják az utcát, hogy aztán csoportjuk élvezkedjen az áldozattal.

Talán a kissé erőltetett politikai párhuzam mellett a film legnagyobb hibája, hogy véresen komolyan veszi magát. DeMonaco rendezőbe szorulhatott volna némi önirónia, ami eléggé hiányzott és a fennálló rendszerrel most sem igazán foglalkozott. Kérdés, hogy egy B kategóriás filmtől kell-e várni magasröptű gondolatokat, tarthatunk-e igényt arra, hogy a karakterekkel jobban foglalkozzon?Az eddigi filmekből kiindulva nem igazán, azonban a logika terén csak oda kellett volna figyelni. Feszültnek nem mondható, de mivel az akciójeleneteket nem rontották el és a képi világ tetszetős, (ráadásul hiába játszódik sötétben, mégis kivehető minden), ezáltal úgy-ahogy élvezhető. 50 %

imdb: 6,0
rottentomatoes: 54 %

Büdzsé: 10 millió dollár
Amerikai bevétel: 79 millió dollár
Eddigi összbevétel: 117,7 millió dollár