3

A Filmforgalmazók Egyesületének állásfoglalása az art filmek terjesztésének aktuális helyzetéről

0am

A Filmforgalmazók Egyesülete  fontosnak tartja, hogy a magas minőségű, rangos fesztiváldíjakkal elismert art filmek továbbra is elérhetőek legyenek a magyarországi mozikban. A Cannes-ban, Berlinben, Velencében díjazott alkotásokat azonban kizárólag piaci alapon lehetetlen bemutatni: művészeti alkotásként kell tekinteni rájuk, amelyek forgalmazása hozzájárul Magyarország kulturális sokszínűségéhez.

Csupán a fővárosban évente mintegy félmillióan, vidéken további több százezren váltanak jegyet art filmekre. Bár nézettségük és bevételük alacsonyabb, mint a nagy reklámkampánnyal bemutatott hollywoodi és egyéb szuperprodukcióké, művészeti, kulturális és közösségteremtő értékeik miatt ezek a filmek kivételes jelentőségűek.

Korábban évente 150 millió forintos központi támogatást fordítottak e filmek bemutatására, amely segítette népszerűsítésüket, forgalmazásukat. 2010-ben viszont, a Magyar Mozgókép Közalapítvány megszűnésével, elapadtak a források.

2012-ben a Magyar Nemzeti Filmalap egyszeri pályázat keretében, az NKA vizuális művészeti kollégiuma pedig 80 milliós keretből támogatta a filmek terjesztését.

Idén azonban egyik támogató sem írt ki pályázatot, holott állami segítség nélkül sem térségünkben, sem Európa más országaiban nem működik az art filmek terjesztése.

A forgalmazók a támogatás igénybevételének elvi feltételeként évente több százezer forintot fizetnek a bemutatandó filmek „art” besorolására a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál. A hivatal pozitív döntés esetén határozatot ad ki, amelynek szövege szerint a film „filmterjesztési támogatás igénybevételére jogosult”. Aktuális pályázati kiírás hiányában viszont nincsenek igénybevehető támogatások.

Az art filmek eltűnésével az art mozik is vetíthető filmek nélkül maradnak, bezárásuk elkerülhetetlenné válik, és így később a magyar art filmek sem tudnak majd eljutni a nézőkhöz. Az elmúlt időszakban többször bebizonyosodott, hogy a multiplexekben az új magyar alkotásokat csak néhány hétig vetítik, art mozik nélkül a nemzeti filmgyártás is vetítőhelyek nélkül marad.

Egy kiszámítható és hosszú távú art film támogatási rendszer elindítását sajnos eddig egyik állami szerv sem vállalta fel: a Filmalap és az NKA csak eseti pályázatokat jelentetett meg 2012-ben, az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig hiába ígérte 2013-ra egy 200 millió forintos pályázat kiírását az art mozik és az art forgalmazók támogatására, a mai napig nem ismert, hogy milyen ismérvek alapján tervezik ezt a pénzt szétosztani.

A Filmforgalmazók Egyesületének álláspontja szerint az art filmek forgalmazóinak a fenti célokra évi mintegy százhúszmillió forint támogatásra lenne szükségük, hogy továbbra is láthatóak legyenek a mozikban a magyar és nemzetközi art filmek.

3 komment

  1. Szép.A forgalmazóknak kellene kitalálni valami új stratégiát szerintem,mert a mozizásnak a régi értelemben bizony vége.A filmek óriási mennyiségben készülnek és képtelenség lenne még támogatással is nyereségessé tenni mindet és bár megértem,hogy megpróbálnak küzdeni a 21. századdal,szélmalomharc szerintem az egész…

    • Nem itt van a gond. Ott van a gond, hogy vidéken tulajdonképpen már semmi nincs a plázamozin és kínálatán kívül. Művészmozi-hálózat újjáépítésére kellene fordítani az erőket és a pénzeket.

      • Nem mondom hogy nincs igazad, maradjunk annyiban hogy részben. Ellenben a művészmozik nem véletlenül fuccsoltak/fuccsolnak be. Manapság ha elmegy az ember a moziba, akkor azért teszi hogy látványosat lásson. Látványos háborús filmeket, látványos sci-fi-ket, bazi nagy robotokat ésatöbbi…Egy gondolkozós nem látványra épülő filmet sokkal inkább nézek otthon a 32 colos fullHD TVmen. Minek menjek el ezért moziba? Ez ugyanaz mint a vidámpark esete, oda a hullámvasút miatt megyek, épp ezért nincs a vidámparkabn rollerpálya mert rollerezni az utcánkban is tudok. Átalakult a filmnézés/mozizás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztosra megyünk *