Érdekességek: filmes hangeffektek

Egy Koimbrával történt eszmefuttatás során kiderült, hogy mindkettőnk agyából kipattant ugyanaz a gondolat, miszerint a filmek világában, a filmeken kívül számos érdekesség létezik, amikről érdemes szót ejteni. Lehetőséget kapva csokorba szedtem néhány hangeffektet, és Bolyhossal összedolgozva leírást készítettünk a számunkra legérdekesebbekről. Ezúton is köszönet a munkájáért!

Az első mozgófilmek, a némafilmek voltak.  A 1900-as évek elején kezdett teret hódítani a hangos film, amit elsőként hangzófilmnek hívtak, lévén hogy a filmhez tartozó hangot egy külön készülékkel, a biofonnal játszottak le. A hangosfilm evolúciója során lényegi áttörést akkor sikerült elérni, amikor a filmszalagot kép és hanghordozóvá változtatták. Előbb elektronikus impulzussá alakították a hangokat, majd azt fénycsíkká, amit így már könnyedén rögzíteni lehetett a képkockákon. Igazi áttörést jelentett ez az új módszer. A filmek fejlődési versenyében egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a hang minőségére is. A napjainkban használatos technika a Dolby Stereo Digital, ami a filmszalag szélein található kis négyzetekben tárolja az adatokat.

A filmipar fejlődésével megjelent a szinkron, amikor is már külön színészeket kértek fel, hogy saját hangjukon játsszák el a filmeket. Ez a későbbiek során komoly szakmává nőtte ki magát, ugyanúgy, mint a hangeffekt szerkesztés.  A hangeffekt készítők néha előszeretettel használják fel ugyanazokat a hangokat a filmekben. Következzen néhány klasszikus a repertoárból:

Elsőként a screaming cat. Minden alkalommal, amikor egy autó ütközik, vagy felborul egy szemeteskuka, netán összetörik az ablaküveg hallhatunk egy megkínzott macska nyávogást. Ez akkor tűnik fel igazán amikor még a közelében sem kellene lennie a szegény cicusnak a megtörténteknek. Vígjátékokban szinte már kötelező elem. Eredete homályba vész. Sajnos nem találtam jobb videót, 1:50-nél hallható, amikor Mask eldobja a gépfegyvert.

Egy másik klasszikus filmes hang az univerzális telefoncsörgés.  Elsősorban az ’70-es, ’80-as évek sorozataiban csendült fel a jellegzetes csörgő hang. Ben Burtt hangeffekt készítő erősen kritizálta a hangmintát, túlságosan mesterkéltnek és monotonnak tartotta, hogy mindenhol ugyanúgy és ugyanaz a telefoncsörgés szólal meg szituációtól függetlenül. Ennek ellenére sok sorozatban volt hallható, mint pl. a Magnum P.I., az A-Team, Leave it to Beaver, vagy a The Six Million Dollar Man.

Következő klasszikusunk a castle thunder, azaz mennydörgés. Első megjelenése az 1931-es Frankensteinben volt, ahonnan később átvették és számtalan filmben használták a drámai hangot. Leginkább a kísérteties hangulatot próbálták vele fokozni, de előfordult, hogy pátoszi pillanatban csendült fel az ismerős mennydörgés. A Disney előszeretettel használja rajzfilmjeiben ezt a különös, nyomasztó hangot. A hangminta szerkesztését követően más drasztikus hangeffekteket állítottak elő, mint pl. vízesés, üvegtörés, robbanás. 1980-ban némi kiegészítés után felújították a mennydörgést. A hangeffekt megtalálható több nagy filmes stúdió archívumában.

Végezetül pedig személyes kedvencünk a Wilhelm scream. Mi tesz jóvá egy filmes sikolyt? Legyen hangos, legyen elnyújtott, illeszkedjen bele a környezetbe? Az egyik mondhatni leghíresebb ilyen sikoly a Wilhelm scream. Hogy mi is pontosan a Wilhelm scream? Egy stock hangeffekt, ami jelen esetben egy férfi sikoly, amit előszeretettel használ Hollywood, de ma már a videojátékokban is tiszteletét teszi. Elsőként 1951-ben hagyta el színész (Sheb Wooley) száját a Distant Drums című amerikai westernfilmben, ahol egy mocsáron átkelő katonát rántott víz alá egy krokodil, bár ekkor még nem kapta meg ez a nevet.

Általában filmkészítésnél később vágnak rá egy-két hangot a filmre, főként, ha a forgatási hangsáv hiányzik. Eredetileg hat sikolyt vettek fel a filmhez. Az ötödiket kapta a katona a többit pedig az indiánok. A hang effektet a későbbiekben archiválták, majd többször is újra felhasználták a Warner Bros produkcióiban.

Az effekt Wilhelm közlegényről (akit Ralph Brooke alakított) kapta a nevét az 1953-ban forgatott The Charge at Feather River című szintúgy westernfilmből. Brooke karakterét lábon lőtték egy nyílvesszővel.Legnagyobb rajongójának megemlíteném a kétszeres Oscar díjas (Star Wars, Indiana Jones) Ben Hurtt hangmérnök nevét, aki minden filmjébe belecsempészte az effektet, ráadásul ő adta a nevét is.Mostanra több mint 225 produkcióban hallhattuk ezt az ominózus férfisikolyt és garantálom, ha megnézed, az alant lévő videót ezentúl tuti ki fogod szúrni, a filmekből.

A lista korántsem teljes, helyet kaphatott volna még a Tarzan üvöltés, a sólyomrikoltás, vagy a farkas vonyítás.