Merész álmok ide vagy oda, ember legyen talpán, aki egy új-zélandi filmmel képzeli el az év végi listáját – sőt annak legfelső fokát. Megáll az ész, komolyan. Valljuk is be: még filléreket se adnánk ki az ottani gyárból érkező premierekre, nem hogy élményszinten akár nagyban, akár komolyan számolnánk vele. Kis túlzással élve, élből utasítjuk el őket, hisz ki hallott már ilyen(ek)ről? Senki, ha jól gondolom, na ugye. De Taika Waititi, az új-zélandi író-rendező mégis az ellenek táborát erősítvén mutatja meg a földgolyó összes térfelének, nekünk, hogy odaát is zajlanak ám minőségi munkálatok filmgyártás címszó alatt, de még milyenek. Ő az, aki számolok is utána, már másodjára – az Eagle vs Shark után – hoz magával valami egyszerűen nagyszerűt, s valami olyat, ami ismeretlenül nagyot szólva találja ott, magát, a legjobbak között, a legjobbak felett. A címe nem más, mint Boy; egyenesen hazájának legnézettebb filmmutatványa. Hát hol marad a tapscunami?