hobbit

Pisti, az aragorn olvasónk nem csupán Tolkien rajongó, de a hazai Hobbit születésnapi esemény szervezésében is részt vett. Felkérésünkre írt egy nagyon érdekes és átfogó írást A hobbit történetéről a könyv születésétől “A hobbit: Váratlan utazás”-ig. A cikksorozat negyedik része az első film bemutatója után érkezik majd, itt találjátok az első és második részt.

3. Hobbitok mozgóképen

A filmkészítők szerencséje, hogy J. R. R. Tolkien még élete során eladta A hobbit és A Gyűrűk Ura megfilmesítési jogait. A fia, Christopher Tolkien ugyanis ellenezte a mozis adaptációkat, és ha rajta múlt volna, valószínűleg máig nem születhettek volna meg a filmek. Ugyanakkor A hobbiton és A Gyűrűk Urán kívül az összes többi szöveg joga az örökösöknél maradt (a Tolkien Estate nevű szervezet felügyeli), és ők hivatalosan nem járultak hozzá ezek felhasználásához. Olvasd tovább →

Pisti, az aragorn olvasónk nem csupán Tolkien rajongó, de a hazai Hobbit születésnapi esemény szervezésében is részt vett. Felkérésünkre írt egy nagyon érdekes és átfogó írást A hobbit történetéről a könyv születésétől a film adaptációig. Az első rész itt olvasható.

2. A magyar fordításokról

Tolkien műveit nem könnyű más nyelvre átültetni. Egyrészt szerzőjük maga is át- és újraírja a kifejezéseket, sokszor ugyanarra a dologra többféle elnevezést használ (pl. ork, kobold), illetve egyes nevek helyesírását is variálja a különböző könyveiben (pl. a törpök nevei A Gyűrűk Urában ékezettel szerepelnek az angol eredetiben is, holott A hobbitban még ékezet nélkül írta őket). Másrészt ezek a fontos jelentéseket hordozó, beszélő nevek a legkülönbözőbb valódi és általa kitalált nyelvekből erednek, így sokszor csak alapos nyelvészkedés után érthetőek. Harmadrészt Tolkien egy érdekes játékot űz műveiben: úgy állítja be könyveit, mintha ő maga is csak egy fordító lenne, aki ráakadt a Nyugatvégi Piros Könyv egy másolatára (amely a történet szerint nem csak Bilbó és Frodó írásait tartalmazza, de gondori hozzátoldásokat és a tünde hagyományok fordításait is), és abból fordított volna át nyugori nyelven írt szövegeket modern angolra. A fiktív filológiai játék miatt lett pl. a rohírok nyelve óangol, érzékeltetve azt, hogy a rohír nyelv úgy viszonyult a nyugorihoz, mint az óangol a modern angolhoz.

Olvasd tovább →

Pisti, az aragorn olvasónk nem csupán Tolkien rajongó, de a hazai Hobbit születésnapi esemény szervezésében is részt vett. Felkérésünkre írt egy nagyon érdekes és átfogó írást A hobbit történetéről a könyv születésétől a film adaptációig, épp ezért több részletben fogjuk közölni.

1. A könyvek és írójuk:

John Ronald Reuel Tolkien angol író és nyelvész volt, az oxfordi egyetemen és a leeds-i egyetemen is tanított, és már nagyon fiatalon professzori kinevezést kapott. Tudományos ténykedése melléktermékeként hozta létre kitalált nyelveit, ezeknek a hátteréül pedig saját mítoszokat kezdett el gyártani. Azonban a nyelvek kitalálása és az ehhez kapcsolódó mítosz-alkotás mellett volt még egy hobbija: nagy érdeklődést tanúsított a mesék iránt. Szívesen mesélt, szerette a tündérmeséket, és sokszor megvédte őket a rosszindulatú támadásokkal szemben. A kitalált nyelvek és mítoszaik, valamint a gyermekei számára írt mesék világa azonban nagyon sokáig nem kapcsolódott össze, egymástól függetlenül létezett. Egészen addig, amíg ki nem pattant a fejéből A hobbit alapötlete. Olvasd tovább →